Novella

Rozványi Dávid
Családregék: szerelem

A madárcsontú öregasszony felriadt, amikor a szél megzörgette az ablakot. Önkéntelenül az ágy másik oldala felé nyúlt, hogy átkarolja a férjét, de egyedül volt. Már csak a hideg ölelte át. Egyedül volt az emlékeivel. Egyedül egy számára idegen vidéken, idegen házban, megtűrt kitelepítettként, még az élete is idegen volt… Más életre szánták régen. Más világ volt. Akkor még a Császár és Király uralkodott egy (Novella)

Kő-Szabó Imre
Rántott szelet

Tavaszi vasárnap volt. Szépen sütött a nap, délelőtt tíz óra lehetett. Ezt onnan érzékelhette az ittlévő ember, hogy itt a falu végében, a zártkertek tövében, tisztán hallatszott a misére invitáló haragszó. Tamás a férj, Irén a feleség és Emma néni az anyós ezt az időt arra használta ki, hogy a hétvégi telken a füvet szépen kitisztítsák az őszi lehullott falevelektől. Már nagy kupacokban állt az elázott, a téli hótól foszlásnak indult levelek tömege, amikor valaki az útról, bekiabál (Novella)

Kalász István
Bett, bed, lit, ágy...

Az otthon fala: elválaszt két lakást, az egyik oldalon fehér mész, a másikon virágos tapéta boríthatja. A falat nem szokás nézni, a falról megfeledkezik az ember, a mennyezetet azonban minden este megbámulja. A fal csak akkor tűnik fel újra, ha koszos, ha új kép kerül a szögre, ha lejön a tapéta, ha lepereg a festék, ha az ember tehetetlen dühében a falat üti, vagy fejjel megy a falnak, ha átengedi a szomszéd lakásból az üvöltést. Ha a falnak is füle van, az rossz jel ... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A hét csoda

Csabai Csaba éppen hazafelé ballagott a melóból. Hat éve, hogy megvált a Végvári Erőművek izmos csapatától, ugyanis a rendszerváltást követő években fel kellett ismernie, hogy a Művek életében a csúcson túl, csak a lejtő következik. Ez egy széntüzelésű erőmű volt, átálltak a gázra, jó páran feleslegessé váltak. Ő a feleslegessé válást, jó érzékkel megelőzte, meglepetésre, kilépett. Most éppen eszébe jutott a Művekben töltött évek sora, amikor a (Novella)

Czakó Gábor
Hunfalvyzmus vagy párbeszéd?

Hálás vagyok Büky Lászlónak és a Szerkesztőségnek, hogy lehetőséget teremtettek erre az eszmecserére.* Anyanyelv ügyben ez ma nem természetes. Tavaly ősszel meghívtak az Akadémia Hunfalvy-emlékülésére. A főelőadás fele engem gyalázott a Czuczor–Fogarasi-konferencia szervezése és a „hunfalvyzmus” kifejezés miatt. Válaszolnom nem lehetett. Íme a hunfalvyzmus, a párbeszéd... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A fogas

Ő egy fogas, ruhafogas, mégpedig álló és köznyelven, thonet fogas. A színe sötétbarna. Nem szereti ezt a színt, sohasem szerette. Amikor még az esztergapadra feltették azt az élettelen fát, melyből az álló részt faragták ki és nyiladozni kezdett értelme, már eldöntötte, milyen fogas akar lenni. Körülnézett és látta sorban a thonet fogasokat, volt közte szürke, faszínű, barna és fehér, a fehér tetszett a legjobban. Mondták ott, hogy ez inkább kórházi fogas. Ezzel ő azonban (Novella)

Orosz T Csaba
A sas oltalmában

Néha az segít amire nem is gondoltunk... - Kondor Imre professzor felháborodva rohant át az egyetem főigazgatói irodájába. Nem nézett sem jobbra, sem balra, amikor berontott a hatalmas helyiségbe. •Igazgató úr, kérlek, az egész egyetemi tanári kar nevében, elképzelhetetlennek tartom, hogy egyetemünk homlokzatán ne az ország címere legyen, hanem a német birodalmi sas! – a felindult professzor nem vette észre a szoba másik felében feszesen álló ezredest. Az igazgató zavartan köhintett, majd (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Csalogányok és pacsirták

Nincs furcsább, bonyolultabb dolog az emberi lékeknél. Ezt példázza a következő egyszerű történet. Weiss Fercsi szerelmes volt. No hiszen, ki nem volt! De ő igazán, fülig, mint egy... Szóval nagyon, s ami rosszabb, bizony reménytelenül, miután Aranka rá sem hederített. – Hagyd a francba! – tanácsolta Ödön a IV. A-ból. – Ezt a pillét, öregem, csak a buldózerek izgatják. Így hívták a suliban az izompacsirtákat, akikhez (Novella)

Rozványi Dávid
Családregék: A dróthuszár

Kedvesemnek, feleségemnek, gyermekeim anyjának, aki egy ötöd évszázadon át kitartott mellettem, jóban, rosszban - és mindenkinek, aki becsülettel végigharcolta a XX. század háborúit és békéit. - Régen történt, még a kilencvenes évek elején… Szép nyári nap volt, szép volt a fiatalság, amikor a Kedvesemmel biciklire szálltunk, hogy bejárjuk a Duna-kanyar évezredekről mesélő útjait. Évezredekről és évekről meséltek a tájak, amiket magunk... (Novella)

Balogh Bertalan
Svéd nő és mikroszkóp

A svéd nő csapodársága közismert, és annyira más fogalmaik vannak a férfi és nő kapcsolatáról a férfiaknak is, hogy sohasem szokik hozzá a közép-európai. Egyik főnököm például határozottan duzzogott, amikor megtudta, hogy visszautasítottam felesége közeledését. Mert hát kinek képzelem én magamat! * Azt hiszem, sok múlik a léptéken. Egy kisfiú mikroszkópot kapott a születésnapjára. Nagyon (Novella)

Kő-Szabó Imre
A boríték

A Budai úti kiskocsmában volt a törzshelyük, mind a négyüknek. Így négyen alkottak egy kis csapatot a Török Feri által vezetett „Részvét BT” nevet viselő temetkezési vállalkozásnál. Tulajdonképpen ők sírásók voltak, a temetkezésnél olyan gyászhuszárok. Zahar Misi is közéjük tartozott. Jól megértették egymást, a szőke, szeplős arcú, kissé dagadt Jani volt a vezetőjük. Neki volt egyedül jogosítványa, kisbusz vezetésére, melyet a temetkezések során használtak. A ... (Novella)

Kalász István
Az őr, avagy egy remek nap

A japán robogó ott állt a ház udvarán, én meg csak néztem, és szívembe lassan beköltözött a félelem. Mit tehetek, ezzel a kérdéssel feküdtem ágyamba, hogyan védhetem meg a robogómat? Vagyonkámat? A szabadságomat ebben a világban? És holnap sok elintéznivalóm van a városban, mit tehetek, így forgolódtam álmatlanul a sötét szobában... Ekkor jutott eszembe a biztonsági szolgálat. Mármint, hogy (Novella)

Balogh Bertalan
A bolond

Bolond volt. Ott élt a szomszédban. Senkit sem bántott, csak gyémántokat keresett. Valahányszor láttam, elszorult kissé a szívem, és kerültem is, mint rossz álmokat, vagy önvallomásokat kerül az ember. És nem szerettem, ha kinevették. Gyémántokat akart, szikrázóakat, amilyen a tündöklő értelem, pengevillanású, tűfényű követ, és gondolatban eljárt értük kutatva messzi tájakra. Napkeletre is, ahol a hajnal sugarai a tenger (Novella)

Lukáts János
A Roncshíd és a Lélektűr

A Roncshíd természetesen a Dunán ívelt valaha keresztül, tájakat, népeket és országokat kötött össze, amíg föl nem robbantották, hogy ne kössön össze tájakat, népeket és országokat. A Roncshíd hazai hídfője körül az egykori főváros, az ezeréves érseki székhely él, a határszélre kerülve, Kipke Tamás könyvében Víziváros néven szerepel. A Roncshíd természetesen a magyar történelem, vagy annak az a darabja, amelyik (Novella)

Orosz T Csaba
A sors játéka

Ha a sors keveri a kártyákat... - Az 1960-as évek Münchenjében állott egy komor épület. A városlakók csak „ Diliház" néven emlegették. A második világháború értelmileg sérült német katonáit rehabilitálták ott. Már csak kevés lakója volt. Épp ma reggel halt meg az egyik szerencsétlen. Dieter, ápoló volt az intézményben. Főnöke arra utasította, hogy szedje össze a holt katona minden holmiját és vigye le a raktárba. Ha mégis keresné valaki az évek óta nem látogatott, 48 éves korában... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A bélyegző

Húsz éves elmúltam, amikor megszületett az elhatározás, hogy az otthoni köteléket (kötelet, vagy pányvát) el kell szakítani a szülőktől, és a saját lábamra kell állnom. Nem kívánhattam apámtól, hogy nyiladozó férfivé váló életszakaszomban még ő tartson el otthon. Ebben a korban már természetes, hogy az emberfia megnézi a lányokat. Persze az hagyján, ha csak megnézi, szeretné közelebbről is, tanulmányozni részleteiben. ... (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Karácsonyi ének

Hull hó, hull a hó. Mint pajkos gyerekek kergetik, dobálják egymást a pelyhek. Homlokomat a hideg ablaküveghez támasztom, s gyönyörködve nézem a bohó játékot. Hogy örülnek, hogy vigadnak, jön a karácsony. - Karácsony, Karácsony... Varázslatos szó, gyermekkorom legrégibb emlékei: zsongó-bongó érzések támadnak fel rá. Az első nagy álom, amit ébren láttam, az első nagyszerű tudás, melyre fölemelkedtem, az első eszme, amit ... (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Barbárok

kis kutya, a puli, fülelt, szimatolt s a következő percben vicsorítva kezdett ugatni. – Mija? – szólt rá a juhász. A kutya csak még jobban ugatott. – Városifélék? – kérdezte a juhász. A kutya egy pillanatig hallgatott. – Pusztabéli? A kutya ugatni kezdett. – Akkor mi bajod? A juhász végigheveredett a subáján, a szamár árnyékában, és többet nem törődött az egésszel. Egy idő múlva a két komondor is észrevette, hogy idegenek... (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap