Novella

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: A tűznek nem szabad kialudni

Öregapó felállott a vesszõk közül, kosarat kötött a hajlós, hántott fiatal vesszõkbõl. Olyan magas ember volt, hogy egész a padlást érte a feje, onnan felülrõl szólott le, miközben leverte magáról a vesszõforgácsokat: Lyányom, süssél egy kis kolbászt... / Ó... ­ dünnyögte a lánya, aki a kisgyerekét etette tejbe áztatott kenyérbéllel. / Öregapó nem törõdött vele, kicsit izgatott volt, fordult. (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Tyúkleves

A ház előtt egy falka gyerek játszadozott, nem lehetett átmenni köztük. Az öregember kis botjával tapogatózva ment előre, és csak annyit látott, hogy sok a gyerek. - Menjetek, menjetek félre! Ez a Gyovaiék háza? A kisgyerekek utat engedtek. Csendes gyerekek voltak, olyan jó gyerekek, mint a szegény emberek gyerekei szoktak lenni. Egész nap nem ettek még, ha csak egy kis kenyeret nem. Azért gyűltek ide a Gyovaiék ... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Cirkusz

Mint minden gyermek, suttyókoromban én is éltem-haltam a cirkuszért. Hol az erőművészek bűvöltek el, hol a hipnotizőrök, addig-addig, amíg egy szép napon magam is gyakorolni kezdtem. Betanultam néhány számot, aztán rohantam kipróbálni. – Nézz reám, és aludj! – Így? – állt kötélnek egyik jó barátom, fél szemét behunyta, és ráütött a hasára. – Hütyü! – De hát én nézlek – mutatott a nyitott szemére –, a másikkal meg alszom – (Novella)

Orosz T Csaba
Álom a pokol közepén

Mohamed álmodott! Újra gyermek volt, aki apja szamarával vágtatott a sivatagi dűnék tengerében, hódító ősei nyelvén kiáltozva. A tizenegy éves kölyök még tuareg szablyát is eszkábált magának egy rozsdás FIAT karosszériájából. Mohamed hőstettekről álmodott. A Szent Korán tanítása szerint, minden korszak kitermeli a maga hősét. Mohamed tudta, hogy ő hős lesz. Bagina az édesanyja minden este mesélt vágyakozó fiának népe nagy embereiről (Novella)

Orosz T Csaba
Amulett

Nod ordítva rohant át a kis tisztás másik oldalára. A lovára támadó éhes vérmedvét kardja híján egy jókora husánggal próbálta elijeszteni. Lova Gent is ki akarta venni a részét a védelemből, hiszen már egy perce két lábon állt, támadó pózban a medve felé fordulva. Mikor az állat észrevette gazdáját újra leereszkedett a fenyegető pozícióból és lassan, szemét a ragadozón tartva, Nod felé lépkedett. Hasznos stratégiának bizonyult, mert így a... (Novella)

Kalász István
Az idő elve

Csak látni akartam, azt az embert. Bántani nem akartam, csak látni. Ütni nem, csak mélyen a szemébe nézni szeretettem volna úgy, hogy nem kell félnem tőle. Még megsérteni sem akartam, csak megkérdezni, hogyan telnek a napjai? Hogyan él a bűnnel? Hogyan alszik öregségére? Élvezi-e a pénzét? És mit gondol, mondjuk, a drágulásról, a város tisztaságáról, a tévéműsorról? Arról, hogy az égbolt tele van rissz-rossz műholdakkal, és hogy egyszer megint lesz világjárvány, mert ezt jó... (Novella)

Lukáts János
Alantasék jávorfája

Napok óta fülelt, vajon honnan jöhet ez a zaj. Nem az utcáról és nem a folyosóról, a szomszédban csöndes népek laktak, kicsi gyerek gügyögött időnként az egyik oldalon, az ölebecske vakkantott néhanapján a másik oldalon. Ezek vidám neszek voltak. Amit viszont most hallott, az förtelmes veszekedés volt, de olyan veszekedés, amelyikben csak az egyik fél hangja hallatszott. Igen, most már biztosan tudta, az alsó lakásból jött a hang, csúf asszonyi hang, a... (Novella)

Lukáts János
Forgatás

Visszataszító küllemű, csúnyának mondott, öregedő nőket keresünk „A bányarém” című készülő filmhez. Megjelenés lompos utcai ruhában, reggel négy órakor a Filmgyár külső telephelyén, Sivár utca 70/c”. A rendező kezéből a földre esett az újság. Ki követte el ezt az arcátlan merényletet? Így toborozni az ő filmjéhez?! - Szaftos! - üvöltötte nekikeseredve. - Nyugi, Főrendkém! Itt vagyok, a háttérben, mint mindig! - Maga írta ezt a förmedvényt? - Ki más írta volna? - ... (Novella)

Kő-Szabó Imre
A befutó

Huszonhét éves volt, most tavasszal. Születésnapját nem is akarta, különösképpen megünnepelni. Úgy gondolta, ez a huszonhetedik, így nem köthető semmihez sem, ez olyan, mint a tizenkilencedik. Nem húsz, mert az különleges évfordulónak számított számára. Az apja, amíg élt, mindig azt mondta, majd ha fiam húsz éves leszel, akkor mondhatod majd ezt, meg azt. Ez egy kicsit bosszantotta is, de arra gondolt, eljön egyszer az a bizonyos (Novella)

Orosz T Csaba
Amulett

Nod ordítva rohant át a kis tisztás másik oldalára. A lovára támadó éhes vérmedvét kardja híján egy jókora husánggal próbálta elijeszteni. Lova Gent is ki akarta venni a részét a védelemből, hiszen már egy perce két lábon állt, támadó pózban a medve felé fordulva. Mikor az állat észrevette gazdáját újra leereszkedett a fenyegető pozícióból és lassan, szemét a ragadozón tartva, Nod felé lépkedett. Hasznos stratégiának bizonyult, mert így a... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Bolond Irén

Régi közhely, miszerint a pénz, a jólét ritkán boldogít. Bizonyíték erre az a háborút követő néhány év, amit kisfiúként éltem át egy romániai faluban. Helyesebben most romániai, mert akkor, a második bécsi döntés révén, Magyarországhoz tartozott. Kajántót ugyanaz jellemezte, mint a többi falut akkoriban: düledező kunyhók, elhanyagolt szántóföldek, hiányzott a villany, út, pénz. A parasztok mezítláb jártak, egyik-másik rongyokban. Rádió, mozi nem létezett. Ezt pótolták a fonók, a tengerihántás és egyéb... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Sakk! Matt!

A Zrínyi utca és a Szent János út sarkán állt a kocsma, a Bözsi néni kocsmája. A környék évek alatt sokat változott. A Gelka épületét is elbontották. Előtte az önkormányzat építetett egy fából font, négyszögletes palánkot, hogy majd itt gyűjtik a hulladékot, szelektív. Ezt az ácsolt építményt aztán felgyújtották, porig is égett. Helyén ma egy kétemeletes sorházat építettek. A belső vakolások most folynak. A közelben volt egy gyár, ahol transzformátorokat (Novella)

Orosz T Csaba
Az istentelen Rimóczy

Hogyan születnek a hősök?... - Rimózczy tizedes intézmény volt. Senki nem tudta pontosan, mikor és hol sorozták be a szálas jászkun rögöt.Talán már ő sem. Firmányosan mosolygott, ha erről kérdeztük. - Azt csak az isten tudja, hadapród úr, meg József Ágost őfensége aki ott volt, amikor mundérba dugtak - válaszolta hunyorogva, és nem lehetett tudni, hogy viccel-e vagy igazat beszél. Erős röge, támasza volt ő a magyar földnek, mely (Novella)

Kő-Szabó Imre
Lilaköd

elébredtem, már sütött a nap. Az órát kerestem, de hirtelen nem tudtam belőni a célt. Persze, mert a másik oldalamra fordultam és így az óra a túloldalon volt. Rápillantottam, valami nem stimmelt, mert leolvasva háromnegyed tizenkettőt mutatott. Gondoltam, jól elaludtam. Felültem az ágy szélére, akkor látom, hogy az idő csak kilenc. Összekevertem a mutatókat, ezeken a mostani órákon, ezeket is rövidebbre szabják. Ott ültem vagy tíz percig. Végtagjaimban nem volt (Novella)

Fehér József
Lángoló pipacsok

Hűvös volt, és hajnali sötét, amikor Csanády Kálmán, a híres festőművész bezárta az üdülőházat, amit még a feleségével, a csinos és okos Anikóval építettek kemény kétkezi munkával évekkel ezelőtt hétvégeken. Öt esztendeje, amióta egy tragikus autóbalesetben elvesztette a feleségét (egy kamion halára gázolta, amikor budakalászi úton egy pedagógus kongresszusról haza felé tartott), mintha megdermedt volna benne a lélek, nem tud... (Novella)

Kalász István
Nehéz idők - Örkény István emlékére

Tudatom: nem hagyom el a 416-os szobát egészen addig, amíg el nem tűnik az arcomról a kiütés. És ez eltarthat néhány napig. Másodszor: ez alatt az idő alatt senki sem léphet a szobámba. Harmadszor: ezt az időszakot nem vagyok hajlandó kifizetni, így ne is jöjjenek semmilyen számlával. Negyedszer: a kárt, amit tudományos pályafutásomban okoztak, meg fogják téríteni, Ezt még megkeserülik! S. Tisztelt Schmidt úr, kérem, nyissa ki az ajtót. (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Tavaszi napfürdő (À la Örkény István)

Első nap Május. Verőfényes délután. Bent hideg, kint meleg. Nosza, gyerünk napozni! Kiviszem a napozóágyat a teraszra. Levetkőzöm, napozom. Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek. Hű, de hideg van! Újból kimegyek, levetkőzöm, napozom, utána megint be, és megint ki. Végül már le sem vetkőzöm. Második nap Micsoda pazar verőfényes délután! Irány az erkélyünk! Hű, de meleg van! Felöltözöm, bemegyek... (Novella)

Orosz T Csaba
Az Ördög maga

Felix Felixovics, méltóságát feledve rohant a fogadórembe. •Jön, most lépett a nagykapuhoz! Valagyimir, Dmitrij bújjatok el!! •Úgyis a pincébe viszed, ahogy megegyeztünk – legyintett fáradtan az arany sujtásos kabátban nyugodtan üldögélő tekintélyes férfi. •Ne ugrálj már Felix, őrizd meg a nyugalmad, különben megérez valamit ez az ördög! – mondta a másik előkelő úr. •Hacsak nem tudja máris! – riadt meg a Félixnek nevezett ideges ember. •Szedd össze magad! (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Bukfenc

- Egy, kettő, egy, kettő...! Mellet ki, térdeket föl! A sasorrú, enyhén pocakos tanár gyönyörködve mustrálta egyik tanítványát. A lány tizenöt éves volt, bogárszemű, combjai izmosak, csípője enyhén ívelt. Beck ötven, ehhez képest elég jól bírta magát. Fiatalosan járt, mozgott, beszélt – hovatovább egyre görcsösebben, hátha becsaphatja a közelgő öregséget. Felesége elhunyt, talán egy új asszony... Á, hacsak nem fiatal, friss bőröcske, i még őt is ha (Novella)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap