Novella

Jókai Anna
Gyermekkor - A látvány és a tények

1932. november huszonnegyedikén hajnalban, Budapesten, nehéz szüléssel egy vörös hajú leánycsecsemő jön a világra. Az anya negyven éves, az apa ötven; a testvér tizennyolc. Az apa fiút várt. Az anyának a vörös haj nem tetszik: a magzat az apára hasonlít, akit nem szeret. Csalódott. Nem néz a gyerekre, amíg szoptatja. S akkor a csecsemő felsóhajt – az anya meséje szerint –, hosszan, többször. Az anya sírva fakad. „Hát... (Novella)

Bakacsi
Telefonbeszélgetés

„Hová lettek a családi ereklyék”– kérdezte tőlem anyuka. Tudod, ez már borzasztó. Lassan én is belehülyülök. Állandóan keres, kutat valamit, amit aztán nem talál még akkor sem, ha az orra előtt van. Nem találja, mert mire megleli, addigra elfelejti, hogy mit is keresett és hogy miért. A családi ereklyék pedig már a mániája lett. Mintha nem is tudom milyen ereklyék lettek volna. Leírom, és a kezébe adom, ha legközelebb is rákérdez, mert már többször elmondtam neki... (Novella)

Orosz T Csaba
Az istentelen Rimóczy

Hogyan születnek a hősök?... - Rimózczy tizedes intézmény volt. Senki nem tudta pontosan, mikor és hol sorozták be a szálas jászkun rögöt.Talán már ő sem. Firmányosan mosolygott, ha erről kérdeztük. - Azt csak az isten tudja, hadapród úr, meg József Ágost őfensége aki ott volt, amikor mundérba dugtak - válaszolta hunyorogva, és nem lehetett tudni, hogy viccel-e vagy igazat beszél. Erős röge, támasza volt ő a magyar földnek, (Novella)

Nextepp Béla
Az elszalasztott táncosnő

Megesik enyémnél sokkal donjuanosabb házaknál is, miért szégyellném hát bevallani, hogy bizony voltak, hajaj, de még mennyire hogy voltak (s ejszebiza lesznek is) elszalasztott nők a létezésemben. Már rögtön itt az elején meg is állok tisztázni az elszalasztott nő fogalmát. Ugyanis fölöttébb nem összetévesztendő a meg nem kapott nő osztályával, bár az elszalasztott is, a végeredményt tekintve, meg nem kapott. A meg nem kapott nő, ugye, az... (Novella)

Orosz T Csaba
Angyal a halott város felett

A háború borzalmai napjainkban... - Slobo mosolyogva nézte a piros YUGO – val őrült tempóban az utcára hajtó Marcót.Ő sem lehetett különb amikor megvette az első Zastaváját. De annak már huszonöt éve. Lelkére kötötte Marcónak, hogy ha Vukovár közelében szerb ellenőrző pontokat lát azonnal forduljon vissza. Dimitrovka bácsiék élelmiszere nem ér annyit, hogy Marcónak baja essen.A szerbek már két hete körülvették a várost, de Marco szerint... (Novella)

III. István
Egy nap boldogság

A szerző úgy képzeli, hogy öregkorban már sokkal több a gond, a probléma, mint a boldogság, ezért egy egész napig tartó boldogságot nagyon meg lehet, és nagyon meg kell becsülni. - Az idősek otthona folyosójáról egyre jobban beszűrődik a zaj, s ébresztgeti a piciny szobában alvó vénembert. Ő azonban még nem akar felébredni, még harcol az álmáért. Még nem akarja otthagyni élete párját a Prédikálószéken. Oda álmodta mindkettőjüket, életük egyik legszebb kiránduló helyére. Ott... (Novella)

Turcsány Péter
Át, át a lelkek szorosán

(Déda – Ratosnya – lelkek szorosa)// Ó, táj, ó, talpfák fogai – ó, harapós tél –/jobbra a Belcsuj bukkanói – /ó, felhők fegyelme – ó, fehérség, ó kékség –/égbolt öröme – nászi lázak tisztasága…//Életek élnek itt – tüzek parazsa fénylik –/őrlelke ég a nációknak – magyarnak, oláhnak…/ó, ég, vond be foglalatodba –/a Maros zokogó völgyét!//Látod a plájászok házát – hallod a csönd/huhogását – látod a dolgos kezek –/lelkünkbe hatolását – mesterek faragta/ palánkok... (Novella)

Orosz T Csaba
Betondzsungel vándorai

Olyan nap mint a többi! Szürke, nyálas és unalmas! Már a közérthez érkező tejeskocsi is az utcán talál. A pék már járt itt. A boltosok még sehol, mert nagyon korán van. Akkoriban még nem zárták az árut, csak lehajították az ABC elé. Kivettem két kiflit. Sósat. Egy fél lityi tej és megvan a reggeli. Gondosan az egyik tejes láda sarkára teszem a hét forintot. Nem lopok, még nem! Gazdag vagyok! Édesanyám tegnap este adott egy húszast, mert azt mondtam neki, hogy biciklitúrára megyünk (Novella)

Jókai Anna
Az ember végül célhoz ér

Csak hinni kell, szilárdan! Mónika már gyermekkorában eljegyezte sorsát az állatokkal. Még cirkuszban sem látott oroszlánt, de a képeskönyvből kinézte: oroszlánszelídítő lesz, piros mellénykében feszít majd, magas sarkú csizmájába feszes nadrágot tűr, s kígyóvonaglású ostorával csípős csapásokat osztogat. Homoksárga és meggyvörös: a két színfoltot egymás fölé ragasztotta a fényes papírból – a meggyvörös volt ő maga, a homoksárga természetesen az... (Novella)

Balogh Bertalan
Öreg ember

Láttad már az öreg ember szemét? Már szinte csak két sötét gödröcske az arcban... És ahogy néz, mint az opál, olyan tejes a fénye. Mire gondol, mit akar még a világtól? Teste elszáradt már, kiszökött bőre alól a feszülés, talán a vére is megsápadt, mert eljön az idő, amikor a test zsugori lesz, és a sejteket szülő sejtek szövevénye makacskodik, vagy csak elpilled, és nem épít többé. Mert csak ennyi az öregség. A test kimutatja lassan kóró vázát... (Novella)

Jókai Anna
Gyermekkor - Az elzárt Én

Rémálmok. A falról rám mutatnak vádlóan a szentek. Élve eltemettek. Csöngetnek, és zsákba tesznek. Magas láz. Meg kell halni. Az anyám is meg fog halni. Miért? Nem akarok egyedül maradni. Félek. Szorongás. Nem akarok elaludni, mert nem tudom, alvás közben hol vagyok Én. Ülök a sámlin. Vagy a magam készítette „házioltár” előtt térdepelek. Sokat imádkozom. A külsőségek – szentkép, terítőcske, gyertya – fontosak. Az unalom is gyötör. A... (Novella)

Orosz T Csaba
Ernesto egy órája

Így múlik el a világ dicsősége... - Ernesto még orvosi tudásának sem vehette hasznát ebben a nyomorult állapotában. Sérült, meglőtt bokáját összekötözött kezeivel nem érhette el. Most is, mint mindig sikerült magában kiröhögnie, szánni való állapotát. •Hát így végzik a néptribunok – gondolta, és maga sem hitte el, de mosolyra húzódott kiszáradt, sebes szája. Utoljára az a kedves kis tanító lány hozott neki vizet. Ernestónak nem voltak illúziói.... (Novella)

Rozványi Dávid
Kávémesék: A kávéscsésze eltörött

A szép zsolnai kávéscsésze harminc éve hevert a pohárszéken. Az asszony minden reggel erre pillantott először, amikor felébredt, s minden este kivette és elmosogatta, mintha használták volna. Ez volt az egyetlen értékes porcelánja, még régen vette a férjének. De azután jött a Háború, s a férfi már csak nagy ritkán vehette kézbe a csészét… Egy nap már csak a postás hozott hírt róla egy szabványlevélben: ... (Novella)

Orosz T Csaba
Szandálos háború

Már hajnalban a pirkadó eget néztem az ágyamból. Felkelni nem mertem, hogy lenézzek a negyedik emeletről ahol laktunk, mert bátyám Laci hatalmas pofonokat helyezett kilátásba, ha a szünidő első napjaiban nem hagyom aludni legalább tíz óráig! - Háború lesz! – dalolta a szívem boldogan, és akkor tíz éves fejjel, bele sem gondoltam, hogy ennek a szónak milyen rettenetes jelentése van. - Meglakolnak a gazok! – akkoriban még ez volt a legmerészebb szitokszó amit gondolni (Novella)

Jókai Anna
Gyermekkor - Az elzárt Én

Rémálmok. A falról rám mutatnak vádlóan a szentek. Élve eltemettek. Csöngetnek, és zsákba tesznek. Magas láz. Meg kell halni. Az anyám is meg fog halni. Miért? Nem akarok egyedül maradni. Félek. Szorongás. Nem akarok elaludni, mert nem tudom, alvás közben hol vagyok Én. Ülök a sámlin. Vagy a magam készítette „házioltár” előtt térdepelek. Sokat imádkozom. A külsőségek – szentkép, terítőcske, gyertya – fontosak. Az unalom is gyötör. A... (Novella)

Jókai Anna
A könyvtár

Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor először láttam könyvtári környezetet. Fölfedeztem egy magánkölcsönkönyvtárat, ahol egyúttal eladás is folyt. Azóta sem olvastam annyit, mint gyermekkoromban, jóformán az volt akkor minden szórakozásom. Ez a boltos azt hirdette, naponta cserél, ha a „kuncsaft” úgy kívánja. De egyedüli jelenség lehettem, ahogy valóban minden egymást követő napon megjelentem az egérszagú boltocskában, hónom alatt a kiolvasott könyvvel, s izgatottan... (Novella)

Sebeők János
Naptánc

A Nap útja az égen. Burával fedni le a cukrot szokás úgy, miként a sík Földet a fél éggömb fedi. Fejkörzés, helybenfutás. Pekinget reggelente megszállják az úgymond egészségesek. Tornáznak mind. A Nap látszólagos útja az égen, óh… Nem is oly rég a Föld parancsolt még neki. Kelj föl, és járj! – mondta. Feküdj le, és aludj! Katonaság. Drill. A kört azóta sem négyszögesítették, a kocka mégis mekkorát fordult. Ma már nem táncoltatható meg a Nap. Nem táncol úgy, ahogy mi... (Novella)

Kühne Katalin
Gordonka-mélység

Sokunkat érő fájdalmak okait próbáltam meg írásomban megfogalmazni. A gyermekeink eltávolodása, és az, hogy a fiatalok külföldön akarják életcéljaikat megvalósítani, talán összefügg azzal a helytelen életmóddal, hogy sokan a munkába temetkeznek, családjukkal keveset törődnek. Fontos lenne ezt felismerni és tenni ellene, mert a család szentsége a legfontosabb. - Gergely professzor most érkezett haza egy nemzetközi konferenciáról. (Novella)

III. István
Az öreg és a kutya

Ismét gyötörte a nyugtalanság. Ismét nehéz lett a szíve, mint pár napja, amikor elhozták az anyjától. Megérezte, hogy ismét ki fogják szakítani a környezetéből, és ismét bizonytalannak érezte a jövőt. Pár nappal ezelőtt megnyugtatta az új gazdái szeretete. Ő is megszerette őket. Különösen a gazdasszony nőtt a szívéhez, aki tegnap is egész éjszaka vigasztalta. Ő jobban megértette, mint a gazda, hogy ismeretlen helyen nem szeret egyedül éjszakázni. Ő még éjfélkor is... (Novella)

Orosz T Csaba
Don anyácska gyermekei

Hol terem a vitéz?.. - Szasenyka mindig félve várta haza apját Vaszilijt a nagyhangú atamánt. Vaszilij a Szakasznyo Atamán helyettese volt akit a Cáratyuska nevezett ki Novo Cserkaszki állomáshelye élére. Vaszilij a családjával, a félénk, törődött Ászjával és gyermekükkel az aprótermetű Szasenykával, a központtól viszonylag messze a Manicsi mocsarak között éltek. Ott ahol a Khoper a Donba ömlött hogy... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap