Novella

Jókai Anna
A könyvtár

Tíz-tizenkét éves lehettem, amikor először láttam könyvtári környezetet. Fölfedeztem egy magánkölcsönkönyvtárat, ahol egyúttal eladás is folyt. Azóta sem olvastam annyit, mint gyermekkoromban, jóformán az volt akkor minden szórakozásom. Ez a boltos azt hirdette, naponta cserél, ha a „kuncsaft” úgy kívánja. De egyedüli jelenség lehettem, ahogy valóban minden egymást követő napon megjelentem az egérszagú boltocskában, hónom alatt a kiolvasott könyvvel, s izgatottan (Novella)

Hetényi Zsuzsa
Ivan Csonkin katona élete és különleges kalandjai

Volt ez vagy sosem volt, ki tudná ma már megmondani, hisz az eset, amivel történetünk (amely mind a mai napig tart) elkezdődött, olyan régen esett meg Vörösfalván, hogy aligha akad már élő szemtanúja. De akik még élnek, azok sem egyformán mondják el, sőt van, aki nem is emlékszik rá. Igaz ami igaz, nem is olyan fontos esemény, hogy érdemes lenne oly sokáig fejben tartani. Ami engem illet, én mindent egybegyűjtöttem, (Novella)

Jókai Anna
„Iskolajárás”

Két esztendeje, hogy nem tanítok már. Helyette „rendhagyó irodalomórák” keretében látogatom – szíves meghívásra – az iskolákat. Így enyhítem azt a letagadhatatlan nosztalgiát, amelyet tanári múltamra visszatekintve érzek. Mondják is gyakran az emberek: hiába, meglátszik rajtam, hogy pedagógus voltam… Elismerően mondják, nyilván a kontaktusteremtésre, a hallgatóság „szintfelmérésére” céloznak vele (Novella)

Jókai Anna
„Tanítani”

Nekem a legtöbb gondot az okozza, hogy az irodalmat tantárgyként tanítjuk A köznevelés interjúja. Vati Papp Ferenc beszélget Jókai Annával V. P. F.: A tanítás nemcsak kiegészítő foglalkozása, szenvedélye is egyben. Bizonyára csak véletlen, de mindenképpen jellemző: amikor a közelmúltban a lakásán jártam, hogy az itt következő beszélgetést magnószalagra vegyem, íróasztalán az írói létnek sem jelét, sem (Novella)

Lászlóffy Csaba
Az eltűnt idő látószögéből

Olykor mintha nem is csak szavakból, hanem a múlt elhullatott, elhasznált molekuláiból állítaná össze nyersanyagát – képes mégis extázist kiváltani. Az eltűnt idő látószögéből nézve nála a poros lombok is üde zöldek. A nehéz szagok, a búskomorságba hajszolt vagy groteszkkel kacérkodó pillanatok ellenére – könnyedén elhessentve a szavak körülrajongott bogárraját – a borzalmassal szembesülő világból kihallani a haiku hosszúságú... (Novella)

Jókai Anna
Jelen időnk és a Berzsenyi-sors

Több okból vonzódom Berzsenyihez; mintha kortársam lenne, olyan személyes érzülettel. Berzsenyi nem „üzen” – Berzsenyi közöl velem valamit. Ez a közlés éppoly érvényes, mint az ezernyolcszázas évek elején. Tanít, vigasztal, s a kicsinyességekből kiemel. Berzsenyi gondolkodása nem behatárolt. A két fogalom: „lélek s szabad nép” nála egymás mellett, egyforma (Novella)

Feledy Balázs
Varázslat, irónia, bravúr

Gondolom, Önök is úgy vannak a dologgal, hogy ha belépnek egy kiállításra, főleg ha az „egytermes” bemutató, akkor körbepásztázzák tekintetükkel a látottakat, és rögtön van egy első benyomásuk. Én magam legalábbis így vagyok ezzel. Aztán természetesen a művek alaposabb végigtekintése folyamán alakulhat ez az első benyomás, belső képünk is természetesen változhat, sőt kell is változnia, hiszen így lesz teljesebb a befogadás, a... (Novella)

Doma-Mikó István
Újratöltve: Az idő ablaka

Erdélyi vízió, amely megjelent az amerikai Magyarság 1990. ápr. 17-i számában. "Kiderült, hogy amit első látásra dombhasadéknak véltem, az egy földkunyhó álcázott bejárata, aminek árnyékos félhomályában egy öreg pipás-puskás ember ül. A múltszázadbeli mordályt keresztben nyugtatta a térdén, de a keze a ravaszon pihent, és az arcában volt valami, ami nem sok jót ígért… Mondják, hogy az életösztön csodákra képes. Magam sem tudom,... (Novella)

Murányi Róbert
Hétköznap, reggel

Rosszul aludt, rosszul ébredt. Nem szerette a reggeleket, az újrakezdés monotóniáját, a felesége által feltett teavíz fütyülését, ami mindig hajókürtre emlékeztette, noha életében nem hallott még hajót kürtölni, esetleg a tévében láthatott valamit, egy feledhető, kalandtalan filmben. A munkáját, a pontosságot mindig komolyan vette, felelősségérzete győzött a testmeleg paplan mágneserején. Lábával papucsát kereste, felállt, és megadta magát a reggelnek... (Novella)

Sebeők János
A Nagylábú

Többnyire nem tűnik föl, hogy járva-kelve nem hagyunk magunk mögött nyomot. Egymillió lépés Magyarországon. Naponta kétmillió ember kopog ide-oda Budapesten. Az hány milliárd lépés? Hány milliárd nyom nélküli lépés? Eltűntnek nyilvánítva? Hiába a megtett kilométerek, ha nincs utánuk nyom. Mennyire más átgázolni a hómezőn. A hó: Isten palatáblája, mely őrzi utad. Álmod és utad – maradandóság. Visszatekintesz, és... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: Patkányok honfoglalása

Wass Albert alig ismert tanulságos novellája... "Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire... (Novella)

Konczek József
A disznóhajsza

…Udvarháznak majori udvarábul akkor disznók visítva széjjelfutostak volt. Ha csak kettőt-háromat is mocsáron átal terelhetek, lészen étek. De nagyon megijettek a tűztül, s szaladtak mezzőbe. Nehezen kettőt béfogok, szoréttom őköt nádas fele, akkor meg elhevernek annak langyos-pocsolyás széliben, mozdúni nem akarnak. Üttöm-vágom pofájokat, ostoba állattyai, hát nem jobb-é néktek keresztyén gyomorba lenni, mintsem török hajkurásszon, mint nem ehetőt, sőt semmire (Novella)

Merényi Krisztián
Megvilágosodás

A fiúnak kamaszkorában haltak meg a szülei. A lány messze lakik övéitől, a kollégiumi esztendők során ritkán tud hazalátogatni. Összeköltöztek az eljegyzés után. A szomszéd öregúr olykor átjár hozzájuk. Egy este a fiatalok színházba mennek. A félhomályos teremben váratlanul félbeszakad az előadás. Megmeredve mutatnak a színészek a kupola formájú mennyezetre. A publikum alig hisz a szemének, a teátristák magasba nyúló kezüket mozdulatlanul tartják az... (Novella)

Nextepp Béla
Az elszalasztott táncosnő

Megesik enyémnél sokkal donjuanosabb házaknál is, miért szégyellném hát bevallani, hogy bizony voltak, hajaj, de még mennyire hogy voltak (s ejszebiza lesznek is) elszalasztott nők a létezésemben. Már rögtön itt az elején meg is állok tisztázni az elszalasztott nő fogalmát. Ugyanis fölöttébb nem összetévesztendő a meg nem kapott nő osztályával, bár az elszalasztott is, a végeredményt tekintve, meg nem kapott. A meg nem kapott nő, ugye, az az (Novella)

Patócs Júlia
Kávé és múzeum

Mint minden reggel, kifőzte a kávét és az asztalra készítette a napi sajtót. Két tenyerével átfogta a porcelán kiöntőt. Szerette így melegíteni kezét, s mélyen belélegezni az ébresztő illatot, miközben szemével pásztázta a híreket: „A hetvenes-nyolcvanas éveket idéző használati tárgyakból készül tárlat…” - Az más – enyhült meg a nővér, és ahogy a kávé illata betöltötte a vizsgálót, valahogy egy meleg takaró is előkerült. A gyerek elfáradt már a sok sírásban, elkékült... (Novella)

Magyar László András
Kuscan hercegnője

1880 kora tavaszán D. grófot, F.-i kastélyában felkereste Hanzély tiszteletes, a falu lelkésze, pár lépéssel mögötte egy tizenhatéves-forma parasztlány lépdelt. Hanzély, aki régóta igen bensőséges kapcsolatban állt a grófi családdal, némileg zavartan és a szokásosnál halkabb hangon arra kérte az uraságot, fogadja szolgálatába a lánykát, akinek szülei nem élnek, egyéb rokonsága, vagyona, megélhetése pedig nincs. D. gróf, lévén jó szívére büszke ember, nem... (Novella)

Konczek József
A disznóhajsza

…Udvarháznak majori udvarábul akkor disznók visítva széjjelfutostak volt. Ha csak kettőt-háromat is mocsáron átal terelhetek, lészen étek. De nagyon megijettek a tűztül, s szaladtak mezzőbe. Nehezen kettőt béfogok, szoréttom őköt nádas fele, akkor meg elhevernek annak langyos-pocsolyás széliben, mozdúni nem akarnak. Üttöm-vágom pofájokat, ostoba állattyai, hát nem jobb-é néktek keresztyén gyomorba lenni, mintsem török hajkurásszon, mint nem ehetőt, sőt semmire (Novella)

Merényi Krisztián
Megvilágosodás

A fiúnak kamaszkorában haltak meg a szülei. A lány messze lakik övéitől, a kollégiumi esztendők során ritkán tud hazalátogatni. Összeköltöztek az eljegyzés után. A szomszéd öregúr olykor átjár hozzájuk. Egy este a fiatalok színházba mennek. A félhomályos teremben váratlanul félbeszakad az előadás. Megmeredve mutatnak a színészek a kupola formájú mennyezetre. A publikum alig hisz a szemének, a teátristák magasba nyúló kezüket mozdulatlanul tartják az... (Novella)

Doma-Mikó István
Akinek nem hajlott a dereka

Kelt: 1990-ben, az erélyi falurombolás idején - Kemény, csontos, szikár, sokat megélt makacs székely. Megjárta a háborút (négyszer ment át fölötte a front), kétszer ítélték halálra, de mindkétszer megszökött, egyik fia a kezei között halt meg, a másik eltűnt a harcokban. Az utóbbi negyven évben kiközösítették, üldözték, megverték, de túlélte, úgy tűnt, hogy elpusztíthatatlan. Amikor híre kelt, hogy a falu lerombolására buldózereket küld a (Novella)

Arató János
Nyikolaj Gumiljov: Stradivari hegedűje

Paolo Belleccini mester éppen szólóját írta hegedűre. Ajka is mozgott, ahogy dudorászott, lába idegesen ütötte a taktust, hosszú, vékony és fehér keze pedig mintegy csínytevésképpen szórakozottan hajlítgatta a hegedű rugalmas fáját. A mester számos tanítványa félt e kezektől, melyeken az ujjak olyanok voltak, mint valami fehér indiai kígyó. Az agg mester hírnévnek örvendett, és valóban nem... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap