Novella

Steinné Gruber Katalin
Vér és kenyér

Hideg októberi nap volt. Az ágyúzás napok óta egyre sűrűbben hallatszott. A fegyverek szünet nélkül ropogtak. Orosz tankok lőtték a várost. Lőtték, még romhalmaz nem lett. A magyar főváros, magyar kérésre. A Jóságos Kádár elvtárs kérésére! '! Az utcákon össze-vissza futkosó férfiak, nők, gyerekek, akik vagy a szétlőttlakásukból menekültek, vagy azért voltak az utcán, mert úgy hallották, hogy valahol élelmet, kenyeret osztanak... (Novella)

Szerkesztő A
Wass Albert: A titokzatos őzbak

(Novella az A titokzatos őzbak című kötetből) - Így indult el az életem, mely azóta sok céltalan, bolondos arabeszkkel cifrázta tele a vénülő időt. Bennem s körülöttem szélesre tágult a magány s messze, kívül a kerítésen jártak-keltek az emberek, kik életemet irányították. Abban az évben, hogy apám megházasodott, sokan jártak hozzánk. Többnyire olyanok, kiket nem ismertem eddig s kik bár... (Novella)

Lászlóffy Csaba
Fizess egy pohár keserűvizet!

Apám először látogatott meg azon a hétvégén, amióta egy ősz eleji vasárnap délután horgászfelszerelésével s a megtömött hátizsákkal, gumicsizmában és – torkát úgymond a légcsőhuruttól óvandó – nyakára tekerve az elmaradhatatlan selyemsálat, sietve lépett ki kétvízközi, régi lakásunk ajtaján; vagyis az életünkből. Ennek kereken kilenc esztendeje már. Csoda-e, hogy nem emlékeztem rá, milyen? Mindenekelőtt édeskés,... (Novella)


Metamorfózis

Odüsszeusz-novellák harmadik darabja! - Metamorfózis - Odüsszeusz ifjú korában igen hiú ember volt. Külsejére és életére egyaránt kényes, kínosan rendezgető, részletekbe menően precíz. Jó ételeket evett, jó könyveket olvasott, csak hogy a szellemi táplálék is kellőképpen meglegyen. Felállított magában egyfajta mércét, amivel mérte az irodalmi alkotásokat, a zenét, az embereket, és persze az ételeket is. Hiúságánál talán csak... (Novella)

Balogh Bertalan
Gyarló ember

A kor sunyi törekvése nem csupán az "utca emberének" a megteremtése. Az is. De az ideális utca emberének jámborsága és engedelmessége csak alapfok, a Szisztéma ennél sokkal többet akar. Orránál fogva akarja vezetni az embert, és alkalmatlanná tenni minden másra a jámborságon és kihasználhatóságon kívül. Észre se vesszük, hogy a hasznos hülyék társadalmát teremti meg. Karcsi jut eszembe (Novella)


Gondolatok a nőkről

Odüsszeusz-novellák közül ez a második darab. - Odüsszeusz gyakran megfordult egy meglehetősen nívós kocsmában, midőn már haja teljesen kihullott, és szemei alatt azok a bizonyos szarkák otthagyták lábuk lenyomatát. Bölcs királyunk akkoriban már valamelyest lejjebb adott éjszakákon át tartó tivornyáiból, kevésbé hozta lázba egy kupica jó eperpálinka, sokkal inkább az intellektuális élvezetek felé fordult. Ebbe a kocsmába főleg fiatalok jártak, újgazdag felkapaszkodók (Novella)

Csernák Árpád
A mecénás

Citromsárga Lada gördült a gotizáló brit stílusban épült kastély elé. Naplemente volt. Mintha vörös drapériát feszítet­tek volna az épület mögé. Az izzó háttéren feketén rajzolódtak ki a parkba ültetett, egymásba fonódó, csupasz japán akácok boltívei. Halkan kattantak és puhán csapódtak be a kocsi ajtajai. Egy hölgy és három úr indult a kastély felé, ahol ebben a pilla­natban felkapcsolták a villanyt. Hideg fény szűrődött ki a lehúzott redőnyök résein. Az egyik... (Novella)

Doma-Mikó István
Az idő ablakai

Erdélyi vízió, amely megjelent az amerikai Magyarság 1990. ápr. 17-i számában. "Kiderült, hogy amit első látásra dombhasadéknak véltem, az egy földkunyhó álcázott bejárata, aminek árnyékos félhomályában egy öreg pipás-puskás ember ül. A múltszázadbeli mordályt keresztben nyugtatta a térdén, de a keze a ravaszon pihent, és az arcában volt valami, ami nem sok jót ígért… Mondják, hogy az életösztön csodákra képes. Magam sem tudom, hogyan (Novella)

Jókai Anna
Bűntanya

(Az Internet közérdekű közleménye) Figyelem, figyelem! Kezdenek a „Sacra Familia” néven hírhedtté vált titkos helyek elszaporodni. Az időszámítási reform utáni 666. évben (ami a régi, kirekesztő és rasszista jelölés szerint a Kr. u. 3666. esztendő) nagy szégyen, mondhatni társadalmi blama, hogy még mindig nem sikerült az antiszociális szerveződéseket gyökerestül kiirtani. Sőt. A lagymatag intézkedések következtében egyes heteroszexuális párok vérszemet kaptak, s (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 6/6

Ha + // nincs szó, csak gondolat / izzik a Napfonat / de nem éget / az örökös kezdet / sose érhet véget / áthatol a férfi / besimul a nő / célba jut / minden eredő / beérett a bolygónk / kifakult a zöldje / öreg lett és meddő / magnevelő földje / durva már az ásvány / felsebzi a talpat / sűrű lett az étel / tömít, de nem laktat / alacsony felhőkből / oltjuk el a szomjat / szem nélkül is látjuk / a jövőt és a múltat. / Átlátszó a testünk / a csontunk már puha / rugalmas a (Novella)

Arató János
Nyina Gabrieljan: Tó

És amikor a férfi már majdnem elúszott a tó közepéig, utolérték. A makacs víz ellankadt alatta, és az asszonyka bedugta keskeny, bájos fejét a félig nyitott ajtó nyílásán, érdes nyelvével megnyalta élénken kifestett szája szélét, és megkérdezte tőle: – Nem fáj ez nagyon? – Miféle ez? – kérdezett vissza csodálkozással a hangjában a férfi. De az asszA lankadt víz sebesen szívta magába azt, onyka már hallgatott, és szeme mind tágabbra nyílt a bámulattól. A férfi fölsóhajtott és lankadtan (Novella)


Odüsszeusz-novella

Novella egy modern kori hősről, aki bejárta a világot; élt, tivornyákon vett részt, nőkkel múlatta a kullogó időt, megszemlélt ezernyi jót és rosszat, és közben mindvégig ember maradt! - Eperfák alatt - Minden ember életében bekövetkezik egyszer a nyugalmas öregkor, amikor már teljesen leveti az élet hajszájában ráporosodott köpenyt, amely rossz posztó már piszkos, foltos és lyukas, s ilyenkor frissen mosott, szép házikabátot vesz magára, melyhez békés (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 5/6

Üzembe helyeztek egyet az immár huszonöt éve pihenő szerkezetek közül – s ha már nem is hurráoptimizmussal, de szenzációéhesen várakoztak. A magzat megcsúfolta a számításokat, hat hónap múltán még mindig csak ökölnyi volt, s nem mozdult meg. Ugyanakkor szaporán vert a szíve. Nem lehetett az elválasztóműtétet megkezdeni. Oly furcsa pózba göngyölődött, hogy a lényegről – a neméről – nem nyilatkozhatott senki felelősen. Tizenkét... (Novella)

Csernák Árpád
Újratöltve: Svéd acél

Hogy is nevezte anyám az ilyet? Az ilyen hangulatot? Az ilyen estét? Az ilyen fényeket? Visszanéz a Nap? Igen, azt hiszem. Ez akkor nekem nagyon tetszett: „Visszanéz a Nap"! Most miért fut végig a gerincem mentén a hideg? És miért lesz nyirkos a homlokom? Talán mert ez így tart hetek, hónapok óta: visszanéz a Nap. És nincs különbség nappal és éjszaka, hajnal és alkonyat között. Ugyanazok a visszfények, ezüstös-vörösben játszó reflexek (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 4/6

– Nem érzel valami büdöset? – kérdezi Lulli, szimatol. Az álarc mókásan mozog az orra körül. – Talán megint kipukkadt egy zsák – Lulla taszít egy kicsit Lullin –, haladj tovább, mielőtt feltűnnek a körzetőrök és befognak a lyukat keresni… Tudod, hogy joguk van rá. Befordultak a szigorúan derékszögű kanyarban. Hirtelen lett este. Pattintottak egyet a váll-lámpa gombján. Föltűnt a Hold a csukódó ernyőrendszer fölött. Elmosódott, tócsában... (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 3/6

– Három négyzetméterrel nagyobb lakhatást is kaphatnánk. Egészen a centrumban. A párkányon hóutánzattal… Az a fehér csillámpor! – Hiúság, asszony a neved – mondja Lulli, az archaikus fordulatra büszkén. – De talán még a halálidő-választást is megengednék. Meg lehetne toldani egy-két évvel… – Lulli elbizonytalanodik, feláll, ő is odalép az ablakréshez. – De minek? De minek? Lulla suttog. Kémleli a falat. A falnak füle van. (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 2/6

Lullában – a hasa táján, a belek között – valami kinyújtja a csápjait; éhesen, cuppogva behúzza magába a vörösen, izzadtan türemkedő húsdarabot. Egy percig, ha tart az egész. Az inger kielégül. Behúzni, kilökni. Ilyen egyszerű. – Ennél jobb helyet nem is kaphattunk volna – mondja Lulla, s a mindig kéznél levő higikendőcskével megtörölközik. – Itt viszonylag nincs olyan meleg és büdös. – Hát igen. Viszonylag. – Lulli elveszi a sarokból az utolsó (Novella)

Jókai Anna
Az utolsó gyermek 1/6

A Föld metamorfózis előtti utolsó szakaszában élsz majd, az I. (szabályozott) zónában, ahol kínlódva, de még egy darabig szokványos módon valamelyest fenntartható az élet. Vagy bár ott élsz még a visszahúzódó, lappadó anyag birodalmában, de tőle egyre függetlenebbül, szellemi érzékszerveiddel a minőségi ugrásra felkészülten. Évet ne kérdezz; ki tudja, az időszámítás kezdetét akkor kihez-mihez viszonyítják. Attól tartok, a megtestesült Antikrisztus is ... (Novella)

Jókai Anna
Mielőtt megáll az ész

(A 7456. számú Kommunikációs Elöljáró közleménye) A helyzet tragikus. Nyersen és őszintén: őrültek közt élünk, illetve őrültek élnek közöttünk. S mára már ők vannak többen! Jó, jó, nem dühöngenek, afféle csendes őrültek. S még mindig szabadon! Nincs annyi bolondokháza a világon… s ki őrizné őket, ha mi, normálisok kerültünk kisebbségbe? A tudomány mai állása szerint remény sincs, hogy ez az elmezavar, ebben az előrehaladott stádiumban valaha is gyógyítható. A... (Novella)

Jókai Anna
A háromszemű 2/2

Kelt: 2900. év 266. napja, Krisztus után. (Helyesbítés: idő után.) Egy magát valamire is tartó tudósító ne krisztusozzon. Igazodjon a tudományos szaknyelvhez. A feltűnési viszketegségben elmarasztalható, labilis idegzetű fantaszták közül egyet időmérésre megkülönböztetve kiválasztani úgysem volt soha politikailag korrekt. S aki szavakat üt be a gépbe, hogy a hírekről tárgyilagos hírt adjon, köteles fokozottan ügyelni a politikai korrektségre. Ez legalább olyan fontos, mint hogy embert már nem eszünk (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap