Novella

Kő-Szabó Imre
Feri bácsi

Feri bácsinak ismerte mindenki Fehérváron, a Budai út környékén, meg abban a kiskocsmában, ahová naponta bejárt egy-egy fröccsöt meginni. Teljes nevén Varga Ferencnek anyakönyvezték szülőfalujában Csákberényben. Ötvennyolc éves, rokkant nyugdíjas volt. Fia, a részeges Varga Laci mondta egyik reggel: - Meghalt az öreg! Nem látszott az arcán megrendülés, szomorúság. Csak úgy egyszerűen közölte, aztán kért egy fröccsöt és leült ahhoz (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Miatyánk, ki vagy a mennyekben

Volt egyszer egy Kolozs megyei falu. Laktak benne magyarok, románok s itt-ott egy-két cigány. Akadt hely bőven, össze is fértek volna, ha időnként egymásra nem uszítják őket. Hol a moşier (földesúr), hol a pártok vagy maga a kormány manipulált még itt az isten háta mögött is. Ha egy románra mutattak, eltörték a lábát, ha magyarra, a fejét verték be. Kivéve a papnak, akiben mindnyájan csak a lelkipásztort látták. Teltek az évek (Novella)

Kő-Szabó Imre
Mellékvágány

Egy éve már, hogy a csávaműhelyben dolgozott. Mindig úgy érezte, egy helyen nem bírja ki sokáig, tovább kell mennie. A második munkakönyve is majdnem meg telt már. Egyszer elhatározta, összeszámolja, hány helyen dolgozott, de képtelen volt rá. Többször végig gondolta, de úgysem lenne annak, semmi jelentősége. Ezen az egy éven csodálkozott. Nem tudta megmagyarázni, mi tartotta itt. Igaz, a pénze mindig megvolt. A ... (Novella)

Szerkesztő A
Móricz Zsigmond: Tyúkleves

A ház előtt egy falka gyerek játszadozott, nem lehetett átmenni köztük. Az öregember kis botjával tapogatózva ment előre, és csak annyit látott, hogy sok a gyerek. - Menjetek, menjetek félre! Ez a Gyovaiék háza? A kisgyerekek utat engedtek. Csendes gyerekek voltak, olyan jó gyerekek, mint a szegény emberek gyerekei szoktak lenni. Egész nap nem ettek még, ha csak egy kis kenyeret nem. Azért gyűltek ide a Gyovaiék háza... (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író paraszti (Novella)

Szerkesztő B
Móricz Zsigmond: Hét krajcár

Jól rendelték azt az istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet, mikor inkább volna oka sírni. Jól ismerem ezt a világot. A Soósoknak az a generációja, amelyből az apám való, megpróbálta az ínségnek legsúlyosabb állapotát is. Abban az időben napszámos volt az apám egy gépműhelyben. Ő sem dicsekedik ezzel (Novella)

Turcsány Péter
Móricz Zsigmond és a hivatalos rend

A lelkész- és gazdacsaládból származó kisúr Móricz Zsigmond egész életében a magyar föld és nemzet népének szemszögéből látta és láttatta a huszadik század első felének világát és olykor a korábbi időket is. Nem lett a hanyatló dzsentri megértő vagy kvaterkázó megszólaltatója, az ilyes munkákat másokra hagyta. Valljuk be, a polgárság is ódzkodott Móricz vehemens stílusától, sőt a kor lelki tanait is jól ismerő író paraszti (Novella)

Fehér József
A cseresznyefa árnyékában

Most, hogy hazakísérte a lányt és itt állnak egymással szemben, a délutáni hőségtől szellőzködő, nagy lombú cseresznyefa árnyékában, a kapu előtti járdán, végre döntenie kell, mit is tegyen. Hallgasson-e Mónika testének hívójeleire és elfogadja vágyakozó felkínálkozását, vagy két búcsúpuszi után lemondóan elmenjen? Vajon mi lenne a helyes és a jó? A lány szempontjából nyilvánvalóan az, ha maradna. Hiszen mindent elkövet, hogy (Novella)

Horváth Lajos
A levéltáros

Az 1970-1980-as években a Pest Megyei Levéltár levéltárosaként a gödöllői járás levéltári referense voltam. Ennek a feladatnak megfelelően évente harminc irattermelő helyet, "szervet" kellett ellenőriznem, melyről jelentés formájában számoltam be a Levéltár vezetésének. A jelentés - többek között - azt a célt is szolgálta, hogy a hiányosságok, gondok, helytelenségek fejezetszerű megállapítása után a Pest Megyei Tanács... (Novella)

Kalász István
Mindegy egyszerűbb...

A férfi felnevetett, a tanár vállára ejtette a kezét, és ettől mozdulattól a tanárt hirtelen, pedig még mindig nem tudta ki ez a férfi, bizalom fogta el. Tudod, itt halt meg a tanítványom, ebben a rohadt kocsmában, suttogta, tehetséges gyerek, verseket, írt a szerelemről. „Szívet fess a falra, a szerelem szívét, hogy erősebben dobbanjon lépted…”, ilyen mondatokat írt ez a kölyök! - Öt nappal ezelőtt meghalt egy diákja. Egy fiatal, a költő. Igen, költő, mert verseket írt, ... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kitakart szemmel

Simon Péter végzett a munkával. Iratait elrakta, bezárta a fiókokat. Felöltözött, kiment az utcára és elindul hazafelé. Az úttesten átment, nem is nézett körül, ez az átkelés már olyan megszokott volt számára. Hirtelen azonban autófékezés rázta fel. Visszanézett, ott állt előtte, pár méterre egy nagy szürke Audi. Nagyon megijedt. – Az anyád keservit, azt akarod, hogy elvegyék a jogosítványom? – egy dühös férfi kiabált ki az autóból. Lehetett olyan ötvenöt éves. (Novella)

Lukáts János
A velünk élő „valahol”

Ha az író ilyen szavakat használ: „valahol”, „valamikor”, „valaki”, - biztosak lehetünk benne, nem a bizonytalanság szól belőle, hanem az a szándék, hogy minden hely, minden kor és minden személy magára vegye a leírtakat. Ha pedig könyve homlokára ragasztja – címnek, valójában programként olvashatjuk a szöveget. Azért magyarázatként – például kezdő olvasóknak – érdemes leírni: Radnai István Valahol c. kötete itt, bennünk játszódik, a mi lelkünk (Novella)

Fedák Anita
Holdviola

A háború szó soha nem hangzott el közöttük. Az, hogy a Nőnek menekülnie kellett Ukrajnából, mert az ottani helyzet egyre kritikusabbá vált, elég fájdalmas téma volt a Nőnek. Igyekeztek is elkerülni mindent, ami arra emlékeztette volna. A szerkesztőség nyomdája, ahol a nő dolgozott egyik délután egy Molotov-koktél bedobása után teljesen leégett. A másnapi kiadásra tervezett újság fóliája a Nő kezében volt. Ő volt az aznapi ügyeletes szer... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kupec, kofavilág

Mihály bátyám lehorgasztott fejjel ült a szobában az asztal mellett. Mindenki láthatta, akinek egy picike szeme is van, hogy most mérges. Valahogy kudarcot vallott. Elszámította magát a reggeli újfalui piacon. Régen a kupecség, már, mint a lókupecség, jól ment, mindig sikeres volt, de most a tyúkos kofaság, az nem neki való. Mert ugye, ha belegondol, fiatalon úgy adta, vette a lovakat, ahogy csak akarta. Nem volt semmi akadály előtte, jó volt a (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
Rendszerváltás

A Németh-kormány és az MSZMP bukása után Magyarország is lépett egyet előre: kezdett rendszert váltani, ami nem kis dolog ha tekintetbe vesszük, hogy évtizedek óta reszketünk Prokrusztész ágyában. Gergely felmérte a változás fontosságát, kipattant az ágyból, és Prokrusztész, illetőleg a főnöke elé perdült.- Éljen az Antall-kormány! A művezető kezéből kipottyant a mikrométer. - Provokálni akarsz? (Novella)

Jókai Anna
A bábokról

Régen voltam bábszínházban. Húsz éve is talán – és most, a mi bábszínházunk megnyitó előadásán, a pompás, új épületben. Tudom, hogy egy szál deszka fölött is élhet a báb, ha mestere mozgatja, s a legragyogóbb környezetből is kitetszik a papírmasé figura, ha az ugráltató kéz dilettáns. Hiszen – gyermekkoromban – a Népliget parányi bódéiban is nagy gyönyörűségemre kalapálta nudlialakúra az ördögöt a hetyke paprikajancsi. Mégis azt mondom: kellett ez a gonddal,... (Novella)

Kalász István
Mese, avagy: mi töri-illeszti össze a szívet?

A kislány az állat elé lépett, a tehén erre félrenézett. Nem nézett a kislány szemébe. Mi volt ez? Árulás ez a félrenézés? Az volt, valóban. Az árulás pedig gyengeség? Talán az, de ki nem gyenge olykor? A gyengeség az élet része, nem? Aztán az emberek kiabálva összeterelték az állatokat, az öregember hozta az autót, és a kislány csak állt, nézte, ahogyan a tehenek békésén, csöndesen felmentek a teherautóra. Az öregember pedig? Odaállt a (Novella)

Czakó Gábor
Forma és nyelv

Levente, a finomlelkű költő szakmai történetet tálalt a pohárka szamorodni mellé, mellyel Szőlősgazda kedveskedett neki. - Mentori viszonyt ápolgat velem Diána, a formás költőnő. - Bizonyára szüksége van még formálódásra - vélte elmerengve Szépasszony. - Nem kétséges - folytatta Levente. - Diána formakészsége igen sokat fejlődött az évek során, gondolatai azonban annyit sem mélyültek, mint az ujjam az asztal márványlapjába, pedig (Novella)

Fehér József
Marci és a csillagok

Kint már sötétedett. Távoli kolompszó és birkabégetés hallatszott be az istállóba. Biztosan, Turda szomszéd tereli haza a nyáját a legelőről, ahogy minden este szokta, gondolta az öreg, és a vasvillával friss szalmát tett a tehenek alá. Aztán a villát berakta az sarokba, és kilépett az udvarra. Kellemes, nyár végi este volt, de már érezni lehetett, hogy közeleg az ősz. Valami enyhe nyugtalanság vibrált a langyos levegőben. Fölnézett az égre, fönt bágyadtan villóztak a (Novella)

Fehér József
A boldogság belülről fakad

Vastag hóbunda borította reggelre a tanyai tájat. Nem is csoda, hiszen egész éjszaka megállás nélkül kavargott, hullt a hó. De amint az ébredő nap lassan felkúszott a decemberi égre, arany fényeivel megvilágítva mindent, öröm volt rátekinteni a tanya épületeinek tetőire, a kerítést övező fák derekára és a hosszan elnyúló hómezőre. Mintha gyémánt-szemcsékkel ajándékozta volna meg a ter... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap