Novella

Bilecz Ferenc
Az utolsó magyar hadifogoly (Petőfi!)

Régi írásom, régi témáról. Abszurd helyzetek, abszurd világban. Tisztelgés a Petőfi-kutatók előtt. Az igazság kiderítésének akadályozása, máshol, más helyzetben bűnténynek számítana. - Ott essem el én, a harc mezején…-– ez volt az utolsó gondolata, amikor elesett. Amikor felkelt, kozákok fogták körül. - Szmatri, bljágy! Nyeuzseli, Alexander Petrovics, vengerszkij poet?[1] Távolba szakadt hazánkfia! Miért ne vinnénk... (Novella)

Bodor Miklós László
Valami elmúlt (életrajzi füzér. 1. rész)

Az álmosan csordogáló vízen törött szárú rózsa lebegett. – Valami elmúlt – motyogta maga elé a látogató. * Hiába kereste a legelőt, ahová bácsikája kivitte focizni. Egy kapura játszottak. Egyik kapufát levetett inge, másikat sapkája jelezte. Sajnos a pálya kijelölésekor elkerülte figyelmüket valamelyik tehén „hagyatéka”. A fiú sikeresen bele is vetődött. A marha lepény felülete szikkadt volt, belseje sajnos nem. A gólt elhárító fiúra zöldes-barnás lé fröccsent ki... •Ökörvérben fürödtél! – nevetett nagybátyja. Átható szaga visszalengett az idő (Novella)

Kalász István
A háború vége

Aztán egy éjjel lövöldözés támadt, a szerbek jöttek a városba. Igen, akkor lőtték agyon a barátnőjét, Ferencet, az ő apját. Pont a fejébe lőttek, belelökték őket a sárba, nem, nem, ő akkor futott el onnan, majd gyalog ment, félt, új életet akart kezdeni. És felszállt arra a vonatra. Így lett ő Anna Gerber. És nevünk, kérdezte fia, mi az igazi nevünk? Ritlinger, mondta erre Frau Müller halkan, Szabadkán születtem, bei Subotica, vagy Maria-Theresianopel, ahogyan akarod, fiam, mein Sohn. Egy héttel később Frau Gerber fia, (Novella)

Kő-Szabó Imre
Egy zöld mobiltelefon

Ágota sokáig aludt ma. Már délelőtt tíz óra is elmúlt, amikor kikászálódott az ágyból. Fáradtnak érezte minden porcikáját, nem akart mozogni, sem a karja, sem a lába. A hangulata is pocsék volt, úgy érezte, ez a nap nem az övé. Talán, egy jó volt benne, négy év után, hogy ismételten szabad. Ez a szabadság érzés, adott némi erőt ahhoz, hogy elindítsa ezt a csütörtöki napot. Végre, megszabadult a részeges, csavargó férjétől. Szerencsére visszaköltözött az... (Novella)

Szerkesztő A
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A ... (Novella)

Szerkesztő A
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Levetkőzve

Szombat reggel volt. Kora reggel, még nem volt öt óra. Ficiver Géza nyugdíjas, munkába készült indulni, az előszobában a cipőjét fűzte, amikor a folyosóról, a szomszéd felől mozgást hallott. – Ez sem tud aludni! – jegyezte meg önmagának, de a zaj nem akart megszűnni. Akkor lett gyanús számára a dolog, amikor a lakás bejárati ajtajának kis ablakára tekintett és kint a folyosón nem égett a villany. Ez egy kis izgalommal és egyben félelemmel töltötte el. - Vajon ki járkálhat ilyen korán, itt az emeleten? – tette fel a kérdést egy kissé bizalmatlanul. (Novella)

Kalász István
Fölöttünk jövő ég

Ekkor dőlt össze az első ház a téren. A sarki szecessziós épület, a földszintjén az új német bank működött. Az öreg Pilikiny, a pék kiugrott az ablakon, utána a lánya sikoltozva, végül az ősz férj gyáván kalimpálva. Elsodortra őket is a víz. Ismét megszólalt a telefonom, megint Petra volt az. Csodálkozom, hogy még működik a telefon. mondtam. Adom a bátyádat, szólt Petra, és ne haragudj, hogy annyit vétettem ellened. A kis lelked ellen… Hogy nem hittem benned. Bátyám sírt, (Novella)

Kalász István
Elfödte rózsa avagy:10 történet lányomnak, mindenkinek...

...Egy fiatal, kezdő újságíró É.-ből, aki az Indiában dúló szegénységről tudósított, elkövette azt a hibát, hogy csak leadta a borítékokat a kalkuttai főpostán. A postai tisztviselő átvette a pénzt, de a borítékokra nem ragasztott bélyeget. A vaskos küldeményeket eldobta, az összeget szegény családjára fordította. Az újságírót, miután három hónappal később visszatért Indiából... (Novella)

Orosz T Csaba
Mindenütt jó

A nagy magyar végeken történ velem az eset a minap az Óperencián túl, de még a Krasznán innen. Egyedül ültem egy kis falu elhagyatott vasútállomásán várva a kis vicinálist, ami majd a közeli városba szállít, ahol átszállhatok egy másik vonatra, ami majd hazarepít. Vasárnap volt és már nagyon meleg. Korábban kijöttem az állomásra, hiszen gyermekorom néhány emlékezetes eseményét akartam újraélni, ami ehhez az állomáshoz köthető. Forró nyarakon érkeztünk erre az... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Kocsmai szakácsok

Ott állt a pultnál Simek Sanyi a pék, az elmaradhatatlan sörös Mari, Varga Jocó a vállalkozó kőműves, meg a málé Őr Jani, vagyonőr. Török Feri a temetkezési Részvét BT tulajdonosa és egyik alkalmazottja a szőke, szeplős arcú sofőr Sanyi az egyik kisasztalnál ültek. Ők sört ittak, konyak kíséretében. A pultnál támaszkodók elé Peti a csapos egy-egy fröccsöt tett. Később, nagy hanggal állított be a targoncás Sanyi és Varga Dani. Ők ketten, mindjárt a Török ... (Novella)

Kalász István
Élet pentaton dallamra - Beati possindentes

Koromsötétben szálltam le. Az állomás mellett, egy raktárban aludtam, és csak másnap hajnalban indultam el a köves út mentén a közeli falu felé. Szép volt, jó volt menni a hajnali friss levegőn, az erdő, fénylő mezők mellett. Egy gyerek jött szembe, de amikor közelebb ért sikítva megfordult, és rohanni kezdett visszafelé. Összevert arcom ijeszthette meg. A falu füstös kocsmájában is csak bámultak rám némán, és hiába tettem pénzt a (Novella)

Jókai Anna
Az ember végül célhoz ér

Csak hinni kell, szilárdan! Mónika már gyermekkorában eljegyezte sorsát az állatokkal. Még cirkuszban sem látott oroszlánt, de a képeskönyvből kinézte: oroszlánszelídítő lesz, piros mellénykében feszít majd, magas sarkú csizmájába feszes nadrágot tűr, s kígyóvonaglású ostorával csípős csapásokat osztogat. Homoksárga és meggyvörös: a két színfoltot egymás fölé ragasztotta a fényes papírból – a meggyvörös volt ő maga, a homoksárga természetesen az orosz... (Novella)

Kő-Szabó Imre
Darabolt virsli

A történet, melyet most szeretnék felidézni, úgy az ezerkilencszázhatvanas évek végén történt. Egy Nógrád megyei kis bányász faluban, akkoriban a bánya és annak élete, mindennapjai volt a kis falusi közösség és vonzás körzetének a meghatározó része. A bánya munkát adott, megélhetést biztosított. Volt ennek látszata is, hiszen egyre több, szép ház épült a településen. A közösség összekovácsolódott, mutatta ezt az is, hogy (Novella)

Lukáts János
„A magányos úszkáló álmodozásai”

„Belefogtam hát, s ami tőlem tellett, meg is tettem mindent, hogy sikerrel fejezzem be vállalkozásomat”. (J. J. Rousseau: A magányos sétáló álmodozásai. Harmadik séta. Fordította Réz Ádám. Bp. 1964. Magyar Helikon. 49. oldal.) Nem vagyok a bajnokok fajtájából való! Nem igyekszem a történeteket úgy alakítani, hogy mindig magamat tűntessem fel győztesnek. Ezen a legutóbbi megmérettetésen az 5247. helyet sikerült ki... (Novella)

Lukáts János
A kapitális

- Nézze, Lőrinc, én magára nem bízok semmit, nem kérek semmit, és nem is adok semmit. Maga egy megbízhatatlan, kapitális marha. Soha nem azt csinálja, amit kell, és soha nem úgy, mint egy épeszű ember. De hiszen ismeri saját magát, tudja, hogy igazam van. Én most indítani akarok egy sorozatot a Lángcsóvában, minden számban megjelenik egy novella, értelemmel bíró, jó írások, évi tizenkettő. De ehhez magának semmi köze nem lesz. Maga (Novella)

Kő-Szabó Imre
A becsület kötelez

Ott kezdtem a munkát, Újpesten, a külső Váci úton, egy szőrmeárugyárban. Segédmunkás lettem. Ez a katonai leszerelésem után történt, úgy ötvenkilencben. Ahol szüleim éltek vidéken, meló semmi, csak a néma csend, üresség. Úgy döntöttem, kis tarisznyámba teszem a mesebeli hamuba sült pogácsát és egy esti, éjszakai vonattal – akkor még ilyenkor is gőzmozdony vontatta vonatok jártak – Pestre utazom, szerencsét próbálni. Pestet az álmok (Novella)

Fehér József
Őszi utazás

Milyen gyönyörű, kiáltott fel ámulatában Kovács az álmos pályaudvaron várakozó vonat ablakán az ébredő tájra kitekintve. Épphogy felszállt a kocsiba, és a csomagjait lerakva elhelyezkedett, amikor a nagy égi kékségből előbújt a nap. Nagy égi kékség(?)..,lepődött meg saját magán, nem gondolta volna, hogy ilyen költői is tud lenni, és a szíve megtelt mérhetetlen szeretettel. Lehúzta a fülke poros ablakát, és kikönyökölve a messzeségbe (Novella)

Orosz T Csaba
Álom a pokol közepén

Mohamed álmodott! Újra gyermek volt, aki apja szamarával vágtatott a sivatagi dűnék tengerében, hódító ősei nyelvén kiáltozva. A tizenegy éves kölyök még tuareg szablyát is eszkábált magának egy rozsdás FIAT karosszériájából. Mohamed hőstettekről álmodott. A Szent Korán tanítása szerint, minden korszak kitermeli a maga hősét. Mohamed tudta, hogy ő hős lesz. Bagina az édesanyja minden este mesélt vágyakozó fiának népe nagy embereiről (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap