Novella

Fehér József
Kasza Mari mosolya

Isten háta mögötti, aprócska település volt Körtvélyes. Vertfalú, fehérre meszelt házaiban néhány százan, ha éltek. Egy-két módosabb gazdát leszámítva, cseléd népek laktak ott, akik kevéske fizetségért még a gyermeküket is elállították szolgálni. Mire felnőtt ember lett belőle, megszokta már, hogy „más keze-lába”. Békésen tűrte hát a sorsát egész életén át, nem lázadt soha semmi ellen. Évszázadokon át csendesen folydogált a falubeliek élete,... (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Edzésnapló 2. - A hegyen

Ma délután ismét a hegyen futottam. Két hónapja nem jártam már arra, most mégis könnyedén haladtam, lábaim szinte maguktól vittek előre, s emlékeim élővé tették a pályát. Ismerős tempóban mentem fölfelé, tudtam, hol kell lassítanom, hol pöröghetek föl, s mikor kell megindítanom a hajrát. Viszonylag jó időt futottam, de ami a ... (Novella)

toth denes 1936
Egy rézgyűrű törénete

Máthéné föltűrte ruhája ujját. jobb kezével belenyúlt a moslékos vödörbe és maricskálni kezdte a főtt krumplit. – Tyű, a fene egyen meg, de forró vagy! – mondta, de abban a pillanatban ijedten körülnézett, hogy fia, a tíz éves Zoli nem hallotta-e meg, ami kicsúszott a száján. Szerencsére a gyerek az ablaknál babrált valamivel, nem figyelt oda. Az asszony rájött, hogy vigyáznia kell minden szavára, mert Zolika a múltkor is megkérdezte, amikor a „rossebbel” (Novella)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Edzésnapló 1. - Apám mindig futott...

Apám mindig futott. És mindig győzött. Akkor is, ha nem ő volt az első; mert mindenkor örömmel futott, s közben, akár könnyedén haladt, akár szenvedve küzdött, mosolygott. S ezért mindig övé volt a győzelem. Gyakorta nyert, ám sokszor és sokan megelőzték, ő mégsem csüggedt, rendíthetetlenül rótta köreit tovább, hol a keménnyé vadult salakon, (Novella)

Fehér József
Ott, a Csontváry képnél

A festmények, szobrok titkokat sejtető, derengő világából most a délutáni, őszi verőfénybe lépett ki a délceg, szőke férfi és a törékeny babarcú lány egymás kezét fogva, a múzeum kapuján. Nehéz lenne megmondani, hogy kettőjük közül ki volt a bátrabb, melyikük érintette meg előbb a másik kezét. Hogy a lányból vibráló eleven nőiesség vagy egy új szerelem után sóvárgó férfivágy volt-e az erősebb? Amikor ott, a Csontváry képnél egymáshoz (Novella)

Kő-Szabó Imre
Eltűntnek nyilvánítva

Bármelyik nap, ha délután úgy öt, félhét körül bementél a kiskocsmába, Jenő már ott volt. Eddig tartott a munkaideje, legalább is mindig így állapodott meg, bármelyik vállalkozóval, ha elment nekik falazni, betonozni. Jenő, aki nem rég töltötte be ötvenedik életévét, erre büszke is volt, úgy mondta: - Már éltem, félszáz évet! A félszáz ugyan nem sok, Jenővel nem történt sok minden. Ha össze kellene foglalnia és tudományosan, el kellene készítenie, eddigi... (Novella)

Orosz T Csaba
Hajrá LOKI

Pista. Mindenki csak így hívta. A gyerekek néha szemtelenűl kancsi Pistának. �?t ez nem zavarta . Szinte már legenda volt a kis piacon a házak tövében. Minden hajnal ott találta a dobozok között. Járni is alig bírt de azért pakolt, cipelt egy kávéért vagy egy szál cigiért, néha csak jó szóért. Pista intézmény volt. Mi - akik kölyökkorunk óta ismertük - tudtuk, hogy volt neki egy másik élete is. Akkor még szép szál, derék ember volt, vagy csak gyerekként tűnt annak. Volt lakása a barna házban, szép... (Novella)

Orosz T Csaba
Nagyerdő

Történt egyszer, még a "jóságos" Habsburg iga alatt, hogy Simonyi óbester és egész bandériuma a debreceni határban táborozott. Simonyi igencsak kedvelte hű harcosait, akik sokat morogtak az ellátmány miatt. Azért zúgolódtak a jó katonák mert az óbesternek a Burgból küldetett francia szakács szakasza volt, akik nem nagyon értettek a magyaros ízekhez. Főtt a feje szegény óbesternek , hogy hogyan kellene ilyen kevés pénzből jó magyar étellel jóllakatni egy egész ezredet. Végül aztán... (Novella)

Orosz T Csaba
Amulett

Nod ordítva rohant át a kis tisztás másik oldalára. A lovára támadó éhes vérmedvét kardja híján egy jókora husánggal próbálta elijeszteni. Lova Gent is ki akarta venni a részét a védelemből, hiszen már egy perce két lábon állt, támadó pózban a medve felé fordulva. Mikor az állat észrevette gazdáját újra leereszkedett a fenyegető pozícióból és lassan, szemét a ragadozón tartva, Nod felé lépkedett. Hasznos stratégiának bizonyult, mert így a... (Novella)

Petrozsényi Nagy Pál
A motor

Török tekintete büszkén cirógatta körül fia karcsú alakját. Kicsit sovány a kölyök, de szívós – állapította meg tárgyilagosan. Apja fia: napbarnított bőr, arányos formák... – Gyere a vízbe, apa! – Rögtön, fiam, rögtön! A férfi mosolyogva nyújtózkodott el a gyepen. Egész héten hajtott, a gépek még ott zakatoltak benne, ezért mindennek kétszeresen örült: a napnak, mely ugyanolyan gyengéden simogatta, mint ő a fiát, de elsősorban a napnak örült,... (Novella)

Orosz T Csaba
Péntek 13

v Fülöp, ki a királyok sorában e néven a negyedik volt, bár az udvarhölgyek gyűrűje a „Szép" jelzőt tette a neve elé, ordítva követelte a kimutatásokat a pénzügyminisztert helyettesítő Guillame de Nogaret-tól. - Értsd meg Guillame, hogy az elmaradt flandriai hadjáratra beszedett adók nagy részét vissza kell fizetnem. - Tudom felség, de a kincstár kong az ürességtől, még a tegnapi bál költségeit is a magánvagyonomból fedeztem (Novella)

Orosz T Csaba
Elmecsapda

Rico már negyedszerre próbálta kiemelni a siklóból a multisisakot. Minden mentális erőfeszítés ellenére csak a szélvédő ellenzőt tudta megmozdítani. Végül mérgesen vágta rezgőkését az ártatlan sisakba. Ekkor megmozdult a sikló! Rico csodálkozva nézett körbe, de csak Joant a kishúgát látta a kert végében játszani.Rico tizenhat éves pilóta kadét volt a Rongo bolygó flottájánál. Néhány hete az oktatója vette észre, hogy talán ő is az Elmesúlytók... (Novella)

Szerkesztő A
Az Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat I. helyezettje (2012): HUM ATTILA - ÁRTATLANOK VÉRE

Kedves Hum Attila! Ártatlanok vére c. novelláddal elnyerted a MIL pályázatának I. díját. Kiváló művedhez graulálunk, és további sikeres alkotómunkát kívánunk! Üdvözlettel: a Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége - 1956.okt.24. Közép-magas, ösztövér férfi... (Novella)

Szerkesztő A
Az Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat II. helyezettje: Papp Dezső - Haláltánc - Drégely 1552. Július 6-9

Kedves Papp Dezső! Haláltánc - Drégely 1552. július 6-9. című novelláddal elnyerted a MIL pályázatának II. díját. Kiváló művedhez graulálunk, és további sikeres alkotómunkát kívánunk! Üdvözlettel: a Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége (Novella)

Szerkesztő A
Az Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat III. helyezettje (2012): Bónizs Róbert - A háromhegyi táltostanonc

Kedves Bónizs Róbert! A háromhegyi táltostanonc című novelláddal elnyerted a MIL pályázatának III. díját. Kiváló művedhez graulálunk, és további sikeres alkotómunkát kívánunk! Üdvözlettel: a Magyar Irodalmi Lap Szerkesztősége (Novella)

Orosz T Csaba
A sors mestere

Hárman indultak útnak. Három sértett, kinevetett kölyök. Ang a Vezér klánból, Plus a Repülő klán gyermeke míg Seta egyszerű vadász volt. Mindhárman az Elátkozott Föld satnya hulladékai. Hármuk közül csak Angnak volt valamiféle ember formája, ezért is tartozhatott a Vezér klánhoz, hiszen itt, mint az ókori Spártában,minden látható rendellenességgel születettet azonnal halálra ítéltek. Plusnak hatalmas szárnyai voltak amit lesimítva hordott a hátán. Seta mint a... (Novella)

Orosz T Csaba
Sanchez gyermekei

Széles karimájú szalmakalapja miatt ragadt rá ez a név. Sanchez. Ha jól emlékszik, talán egy elsős kollégista kiáltotta a matematika terem ablakából. - Hello Sanchez! Akkor nem haragudott. Később már egyre jobban bosszantotta, mert szemtelen jelzőkkel együtt használták. Mindig szeretett volna középiskolába járni. Nyolc általános után azonban kimaradt a felvételizők közül, hiszen apja halála után anyja egyedül maradt a tehenekkel. Később aztán a teheneket sorban eladták és tizennyolc éves... (Novella)

Orosz T Csaba
Mese? A kézműves a kalmár és a regős

Hol volt hol nem volt... Egyszer volt, hol nem volt, még a Fábiánházi végeken is túl, arra Mérk felé, született egy csepp fiúcska. Amíg cseperedett, sok helyen lakott ez a fiú. Sodorta a háború, vitte magával a menekülés. Hogy, hogynem egyszercsak egy nagyvárosban megálltak. A fiúcska, aki már fiúvá cseperedett elhatározta, hogy nem él bele tovább csak úgy a nagyvilágba, mint a mezítlábasok vezetője, hanem kitanulja a maga által választott kézműves... (Novella)

Orosz T Csaba
Ősök vére

A nagyhatalmú báró, Terebesi Andorás ridegen bámult a király követére, aki személyesen hozta a véres kardot, szimbolizáló behívót a csepeli harci táborba. - Egye meg a kölyök király, amit főzött – dohogta – éppen elég nekem rendbe hozatni a kunok által okozott téli károkat, nemhogy holmi kis csetepatéba mászkáljak valami sivatagi kutyafalka ellenében. Ha valóban olyan erősek, mint ahogy a gyáva kijevi hercegek mondják, akkor álljon ki ellenük a drágalátos kunjaival. - De apám... (Novella)

Orosz T Csaba
Semper fidelis

Édesapja a mama halála után eltökélte, hogy egy szem fiából becsületes tanárembert farag. Géza haladt is egy ideig az úton, amit a papa kijelölt. Kiváló érettségi bizonyítvány, átlagnál jobb matematikai képességek. Humán beállítottságú baráti köre, és apja féltő szeretete nem tudta pótolni az anyai gondoskodást. Talán ez volt az egyik oka annak, hogy elkerülték a lányok. Géza gyakran elgondolkodott azon, hogy kortársaival ellentétben neki miért nincs... (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap