|
A hun-székely-magyar rokonság bizonyítékai // Egy nép sem tűnik el nyomtalanul, így a hunok is hátra- hagyták emlékeiket, mondja dr. Obrusánszky Borbála. // Októberben az azonos nevű folyóiratban megjelent cikkei elismeréseként Székelyföld-díjjal tüntették ki dr. Obrusánszky Borbála történészt, néprajz- és keletkutatót, akivel a Baróton immár 2. alkalommal megszervezett honismereti táborban beszélgettünk a hun-székely-magyar rokonságról. Nyomatékosította: a hunok és a magyarok történetét a források és nem egyes (Publicisztika)
|
A magyar nyelvű piacra leginkább magyar írók műveit kell adni. Viszont máris kész, külföldön világsiker írókat várnak-várnának a garantált üzleti siker reményében a kiadók.
Próbálkozzunk hát külföldön? A külföldi kiadók viszont azt mondják: hohó, előbb anyanyelveden bizonyíts! Ott mennyit adtak el belőled?
A kör tehát bezárult! A ma élő, kezdő, vagy kevésbé kezdő, de még kevésbé ismert magyar író számára ördögi ez a kör, amelyből kitörni sohasem lehet. Vagy mégis? (Publicisztika)
|
|
„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)
|
Mátyás, magyar (meg horvát és cseh) király, bár több mint fél évezrede nem él, mégis máig a magyarság szívében él! Népmesék, népdalok, iskolás könyvek, gyermekmondókák és színművek, regények és filmek elevenítik fel újból és újból alakját, de mindezeken túl mi magunk is felsóhajtunk, úgy, ahogyan tették ezt déd-dédszüleink: „meghalt Mátyás, oda az igazság!”
Pedig, ma már jól tudjuk, sőt a régiek is tudták, a mesék Mátyás királya korántsem volt azonos a valóságos uralkodóval. (Publicisztika)
|
|
Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd Kun Béla, szintén áruló jellegű, törtető idegen, és kegyeletsértő (Publicisztika)
|
George Soros többrészes videóüzenetben fordult magyarországi kiirtója felé. A harmadik részben azt mondta, „Orbán… ki akar minket irtani”, majd jobban behatárolta az Orbán-kormány által kiirtandók körét, amikor elmagyarázta, „ottani embereit” akarják kiirtani. Közéjük tartozik a Soros-egyetem, a CEU, nyilván rektorával, Michael Ignatieff-fel együtt. De természetesen a kiirtandók között van a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország is... (Publicisztika)
|
|
Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)
|
„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)
|
|
Megközelítően is lehetetlen felbecsülni a kommunista diktatúrák áldozatainak számát. Milliókról van szó, több ország lakosságát kitennék, akiket magukból kivetkőzött embertársaik meggyilkoltak, megkínoztak, börtönbe vetettek, testileg-lelkileg megnyomorítottak. Csupán mert másként gondolkodtak, nem támogatták, vagy útjában álltak a kommunista diktatúrának.
Az emberiség elleni bűnöket, a népirtást, a gyilkosságokat, kínzásokat és egyéb embertelenségeket (Publicisztika)
|
Ki is volt gróf Wass Albert? Nemzeti írónk, önfeláldozó magyar hazafi, politikus, bölcs és hajthatatlan. Magyarként Széchenyi, íróként Jókai és Mikszáth mellett lenne a helye. Otthon évtizedekig a nevét is tiltották. Névtelenné tett próféta, akinek könyvein nemzedékek nőttek fel. Miért a felháborodás ma is, ha szobrát avatják? Miért támadják holtában is? Látnokként mondta: „Nem annak a hangját fogják meghalla... ni, aki nagyobbat ordít, hanem (Publicisztika)
|
|
Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)
|
EZT a folyóiratot maroknyi józanul gondolkodó, különböző nemzetiségű ember hozta létre, akiknek két fő közös jellemzőjük van. Valamennyien Közép- Európában születtek, és szilárdan hisznek abban, hogy a világnak ebben a zavaros szegletében nem jöhet el a tartós béke mindaddig, amíg az egymás mellett élő népek nem tanulnak meg békében és egységben élni és dolgozni. Ahhoz, hogy a békét és egységet elér... hessük, el kell távolítani (Publicisztika)
|
|
1951. szeptember 23.-án Szikszón született. Miskolcon éretteségizett, Majd a debreceni, és budapesti egyetem bölcsészkarának hallgatója lett. Történelem-német szakos tanári oklevelével kezdetben Kispesten gimnáziumi tanárként tanított. 1978-ban kerülz az Akadémia Pedagógiai Kutatócsoprtjának tagjai közé. Innem az ELTE Pedagógiai Tanszékéhez vitt azútja.Neveléstörténetet tanított az Egyetemen. 1989 óta az ELET Művelődéstörténeti Tanszék docense. Vallását gyakorló református tudós (Publicisztika)
|
Folytatás - Aztán ’98. február 17-én, egy fekete napon az újságokba visszakerültek a nekrológok. Ezúttal nem tévedésből. Túl a kilencvenen, a hazától és a szülőföldtől 53 évi távollét után, elhagyatottan, csalódottan halt meg a floridai Astorban. Halálát titkolózás és találgatás lengte körül. Felröppent a hír, talán nem is természetes halállal távozott. Válaszként előkerült egy „hivatalos verzió” az ön... gyilkosságáról, amiben sokan máris (Publicisztika)
|
|
Ki is volt gróf Wass Albert? Nemzeti írónk, önfeláldozó magyar hazafi, politikus, bölcs és hajthatatlan. Magyarként Széchenyi, íróként Jókai és Mikszáth mellett lenne a helye. Otthon évtizedekig a nevét is tiltották. Névtelenné tett próféta, akinek könyvein nemzedékek nőttek fel. Miért a felháborodás ma is, ha szobrát avatják? Miért támadják holtában is? Látnokként mondta: „Nem annak a hangját fogják meghalla... ni, aki nagyobbat ordít, hanem (Publicisztika)
|
Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)
|
|
EZT a folyóiratot maroknyi józanul gondolkodó, különböző nemzetiségű ember hozta létre, akiknek két fő közös jellemzőjük van. Valamennyien Közép- Európában születtek, és szilárdan hisznek abban, hogy a világnak ebben a zavaros szegletében nem jöhet el a tartós béke mindaddig, amíg az egymás mellett élő népek nem tanulnak meg békében és egységben élni és dolgozni. Ahhoz, hogy a békét és egységet elér... hessük, el kell távolítani (Publicisztika)
|
Párhuzamos sorsok a nagyvilág két szegletében - WASS ALBERT EMLÉKEZETE
XXVIII. RÉSZ - Mihail Alekszandrovics Berlioz, a MASSZOLIT (TÖMEGÍR Szőllőssy Klára fordításában) elnöke (nem akárki, hanem egy igazi nagy tudós ember és irodalmár) a Pátriársije Prudin, Moszkvában, egy szép májusi napon tudományos előadást tart egy fiatal kol... légának. A legapróbb részletekre is kitérve, mint nagy tudású és nagyhatalmú elvtárshoz illik. Történelmi dátumokra hivatkozva, klasszikus filológiai tudását csillogtatva, villogtatva (Publicisztika)
|
|
Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp (Publicisztika)
|
Zrínyi Miklós fenti szavai háromszázötven év távlatából ma is híven visszhangozzák szabadságharcaink védekező, de elszánt, és dacos jellegét. Szabadságharcaink sokat mondanak a magyar jellemről is – arról, hogy mi a magyar. Mi az, amihez ragaszkodunk? Mi az, ami a közös célra összpontosuló cselekvést kirobbantja? Meddig hátrálunk, és mikor mondjuk, hogy elég? Babits Mihály: „A Magyar jellemről” c. tanulmányában azt írja,... (Publicisztika)
|
