Publicisztika

Tamás István
Az egyetlen magyar falu, ami még a Gömör nevet viseli

Gömör vármegye nevét ma Magyarország települései közül már csak egy kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében.Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömör vár központtal. Területére – kabar eredetű – határőrnépeket, gömörőröket telepítettek. 1918-ban (az 1920-as tri... anoni békeszerződéssel megerősítve) a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, (Publicisztika)

Sebeők János
Nyílt végű alapok

avagy: a kérdőjel kiegyenesíthetetlenségéről Oh, Platón… Egy bekezdésed akad Atlantiszról, s meglehet, ez volt a legsikeresebb. A média számára ma talán leginkább emészthető. Hisz mindenkinek megvan a maga elsüllyedt Atlantisza. Atlantisz a nagy fellelendő, a Válasz maga. De hívhatjuk akár El Doradónak is. Attól függ, mi a kérdés – a válasz lehet arany. Egyesek úgy gondolják, hogy életüket majd megoldja a pénz. Úgy gondolják, kérdéseikre a válasz a pénz. (Publicisztika)

Zalán Tibor
Színház

Mi is az a színház? Ahol emberek játszanak embereknek. Úgy tesznek, mintha. A színház tehát a mintha művészete. És ha ezt a minthát minél jobban elhiszik az emberek, annál inkább működik ez a színháznak nevezett forma. A színház tehát a hiszékenyek és elhitetők találkozási helye. Nem véletlen, hogy a reformációban nem engedték a színházakat működni, aki hitet, az hazudik, aki hazudik, az tisztességtelen ember, aki tisztességtelen ember, mert hazudik, nem lehet jó ke... resztyén. Hogy (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Bartók és Saljapin zenéje

Csodálom Bartók muzsikáját, de nem értem. Majdnem idegenül hangzik.Csörömpöl, vijjog, torzul, tombol, jajgat, hogy szinte a velőmet hasogatja... Bocsáss meg Mester, egyszerű-ágról szakadt vagyok: közmagyar. Ezer évig kongattak harangot a fülembe, megtépte az érzékeny hártyát az a bödön-zúgás, és lelkemet már "szent" István megnyomorította: béklyót vert őserőmre a katekizmus, oltáraimat mind lerombolták, avar templomaimat mind kirabolták, táltosaimat (Publicisztika)

Szerkesztő B
Mohandász Karamcsand Gandhi: Aforizmák a Békéért

Az erőszaknélküliség elvei - Az ahimsa (erőszaknélküliség) Gandhinál létünk alapvető törvénye. Ezért a társadalmi tevékenység leghatékonyabb elveként alkalmazható; az erőszaknélküliség valójában mély összhangban áll az emberi természet igazságával, és megegyezik a béke, az igazságosság, a rend, a szabadság, valamint az emberi méltóság iránti vággyal. Mivel a himsa (erőszak) az embert adott válasz a már elkezdődött ... (Publicisztika)

Turcsány Péter
Csodaszarvas, magyar géniusz, merre jársz?

Az elnemzetlenített, a magyar és humán értékek iránt közönyössé tett magyar kulturális élet irdatlanul szürke zsákutcájából kell visszatérnünk, a nemzet és humánum nyílt főútvonalára. Azon nemzetekkel kell egy sorba lépnünk, amelyek erről az útról szerencsés helyzetüknél fogva soha nem tértek le. Önazonosságukat évszázadok óta őrizték, és saját nemzeti értékeiket az elsők között tartják számon. Kulturális önazonossá... gunk értékeinek oktatásban betöltött jelentőségéről értekezett a Magyar Nemzet (Publicisztika)

Győry Attila
A Tudat szenvedélye

Kezdetben volt a Tudat. Ha úgy tetszik, az Őstudat. Egy olyan ideált képzeljünk el, ami tetszik, nem tetszik alapon örökkön-örökké létezik immár, mondhatni időtlenül, ami (aki) sajátosan Él. Hogy él, erről nem kell bizonyosságot vennünk, fogadjuk el egyfajta metafizikai dogmának, de ha már mindenáron bizonyosságot szeretnénk venni, mindenképpen vegyük figyelembe e Tudat sajátos életformáját, ami valójában nem más, mint a Kozmosz. A Kozmosz életéről, réről, kiterjedéséről... (Publicisztika)

Kalász István
Mindenre van megoldás

Nos, sokáig a férfiideál erkölcsi imperatívuszhoz kötődött, és ebből adódott, hogy viselkednie kellett a férfieszménynek. A klasszikus polgári férfi nem forgatta fel a társadalmat, hiszen magának rendezte be azt. Konzervatív ruhát viselt, szerette családját, a hazát, hívő volt, fegyelmezett. De az introvertált, erkölcsös férfi ma senkit sem érdekel. Manapság gyorsan történnek a dolgok, manapság a sikert láthatóvá, azaz: egyértelművé kell tenni, akár a reklámban. (Publicisztika)

Báthory Csaba
Bestiarium literaricum

A vasistván. Az etiológus versengő lajhár katakomba-morga észbolond alfaja vagy alfája. Elégiában él és fürödik, van tenyere és talpa, és hangja olyan, mint a pöfögő bazalt. Élvezi és magasztalja a valóság talaját, csurdig telt szivaccsal törli le a makromisztikát, gyakorta mérickezik a MÉH-ben (öntöttvasként). Teste puha, mint a tűpárna. Lelke húrjagos, mint Üllőn a pörölycsapás. Szelleme pedig lefényképezi a tabernákulumot (az utóbbi kettőt zárójelben viseli). (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 19/20.

Az Irgalom Kertész Ágnese. Németh László regényírói módszerében az előző három regényét követi: a cél itt is a főszereplő, Kertész Ágnes tudatának, gondolkodásmódjának teljes mélységű feltárása. Az Irgalom azonban mégis különbözik a korábbi művektől annyiban, hogy ez a legszubjektívebb alkotás. Ez nem zárja ki a tartalmi gazdagodás lehetőségét: az Irgalom anyaga, életlátása szerint az egész pálya tanulságait gyűjti össze. Összegző érvényű mű tehát, a prózaíró Németh László nagy remeklése. (Publicisztika)

Madarász Imre
Rómaiság mint Olaszország alapító mítosza

Forradalom az Örök Városban, az Örök Városért. Forradalom és szabadságharc, zászlaján olyan város nevével – „Róma vagy halál!” (O Roma o morte!) –, mely nem „egy” város, hanem „a” város, vagy ha úgy tetszik, a „Város”, állandó jelzőjével („örök”) maga a megtestesült állandóság, „a Maradandóság városa”, az európai hagyomány, az egyetlen „nagybetűs” Tradíció jelképes helyszíne, koncentrált foglalata, patinás kerete. Nemzeti forradalom annak a (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Franco és a szakszervezetek

Franco legokosabbnak látta, ha összehívja a szakszervezetek vezetőit. Egy üres papírlappal várta őket és megkérdezte: "Voltaképpen mit akarnak önök?" "Nyolcórás munkát, nyolcórás szórakozást, nyolcórás pihenést..." "És még mit?" "Munkát mindenkinek, az állások biztonságát, nyugdíjat, társadalombiztosítást..." "És még mit?" Persze előbb-utóbb kifogytak a vezetők a tipikus és hangzatos szakszervezeti kívánalmakból. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 17/20.

Égető Eszter. Eszter először csak az érzelem bíráló-megbocsátó szemével nézett a világba. Ezen a tükrön át látta nagyapja, apja és férje alakját. Az igazán tudatos élet akkor kezdődik, amikor fia nevelésében keresi élete értelmét, majd bekapcsolódik József munkájába. Maga is bekapcsolódik például a tanyai internátus létrehozásába, gondolkodásmódban is felnő a vállalt feladathoz, a három fejezeten át tartó misszióhoz. A re... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
New yorki furcsaságok

Elhangzik a kérdés: "Honnan ered a croissant, Magyarországról, Franciaországból, vagy Görögországból?" A három versengő egyszerre nyomja meg a gombot és kórusban üvölti, mert hiszen a legbutább ember is tudja, hogy a válasz: Franciaország. "Tévedés", - mondja a játékvezető. "A helyes válasz: Magyarország". Én tudtam. Rongyoskifli néven ismerjük. És nem is ez a legnépszerűbb kiflink... Ezt is elhappolták tőlünk. Mert ezt is hagytuk. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 15/20.

Égető Eszter. Milyen mértékben szóltak bele a Németh László emberi, írói egyéniségét formáló hatóerők a regény megírásába, s hősnője, Égető Eszter ábrázolásába? 1. A történelem hangsúlyozottan nagyobb szerepet kap, mint az eddig tárgyalt két műben. „Regényem ötven esztendő magyar történelmét mondja el egy asszony életén keresztül.”- állapítja meg maga az író. Valójában mégis arról van szó, hogy a történelem itt is csak háttér (Publicisztika)

Balogh Bertalan
New Jersey, garden party

Ez a dúsgazdag is alig tudja üres formaságokkal leplezni, hogy tulajdonképpen lenézi a nyurga, és nála két fejjel magasabb atlétát, mert hiszen egyebet sem tud ez a senki, mint nagyokat ugrani, a magasugró tekintete meg éppoly nehezen leplezhető undorral áll meg minduntalan a gazdag ember hatalmas pocakján, mintha azt méregetné, hogy milyen magasra tud ez fölmenni. Lépcsőn. Garden party. Ki... kent-kifent "lady"-k, szmokingos "sir"-ök vagy százan-százhúszan, mindenki többet eszik a kelleténél, (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László Nőalakjai 14/20.

Az Iszony Kárász Nellije. A kislánya, Zsuzsika éppúgy csak menekülés Kárász Nelli számára, mint Kurátor Zsófinak volt a kisfia, Sanyika. „Hogy valami célt adjak mégis az életemnek, rákaptam Zsuzsikára.” –mondja Nelli. Az ilyen eltökélt anyai érzés azonban nem pótolhatja a valódiakat. A házasság testi-lelki kiszolgáltatottságáért épp a férje vonásait viselő gyermek nem kárpótolhatja. Nelli úgy találja, hogy Zsuzsika sem ... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Mi bajuk van Zászlós Levente nevével?

Azt mondta, neve kimondottan ellene dolgozott a régi szép időkben is, az „átkosban“, de ma sem sokkal jobb a helyzet. Mesélte, hogy ifjú korában már szini kritikákat is írt lapoknak, mint külsős. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az Élet és Irodalom nagy hatalmú főszerkesztőjének ugyan tetszett maga az írás, de megjegyezte, hogy a név, az ilyen név, hogy Zászlós Levente végképp nem jelenhet meg a lapjában. Meg is jelent az írás. Név nélkül. De mostanában is szemet (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 13/20

Az Iszony Kárász Nellije. Sanyi apjának a halála után a faluba költöznek, a Takaró portára. Ez a változás újabb motívum Nelli elidegenedéséhez, hisz Nelli „eleméből”, a pusztáról Sanyi „elemébe”, a zsíros parasztfaluba kerülnek. Nyilvánvalóvá válik, hogy a függetlenség után a magányt is elvesztette. Hiába igyekszik magát munkával lekötni, egyre sűrűbbek a civakodások. Nelli a tárgyaknak is funkcionális szerepet ... (Publicisztika)

Polszerkesztő2
A hóhér hóhérdala

A bresciai hiéna és a habsburg-klán megvilágítása a bitófa árnyékában - Ismét egy szomorú naphoz érkeztünk történelmünk fekete krónikájában. Az aradi vértanúkra emlékezünk mély tisztelettel, akik vérüket áldozták e sokat szenvedett Hazáért. A legyilkolásuk körülményeit nem is kívánom most ecsetelgetni, sokkal inkább a halálukban közreműködőket. A szabadságharc miatt trónra lépő, utóbb már nekünk is csak a jó öreg Ferenc (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap