Publicisztika

Szerkesztő A
Babits Mihály: Az írástudók árulása - 17/17

Mintha könyvismertetést írna Babits Mihály Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Brüniszkáld

Talán egy angol költő mondta: „Nincs fájdalmasabb veszteség az eltűnt arcnál.” Pedig, ami azt illeti, Kővárott eleinte nem okozott aggodalmat, hogy Brüniszkáld nem tért vissza estére, s még akkor se gondolt senki semmi rosszra, amikor másnap délre se érkezett meg a vár ura. Ifjú grófunk egyik jó barátját, Waltert bízta meg, hogy amíg távol van, mindenben helyettesítse őt. Walter csak úgy délután két-három óra felé kezdett kissé nyugtalankodni, s kiküldött három lovast, hogy menjenek a (Publicisztika)

Fedák Anita
Azt a verset heten költsék...

Április 11-e a magyar költészet napja. Nem tudom, mostanság hányan lépnek könyvespolcukhoz, sétálnak el a könyvtárba, hogy nyugalmat és békességet találjanak egy-egy verseskötet olvasgatásával. Nem tudom, akadt-e egyáltalán valaki, aki a költészethez próbált menekülni a napi gondok, vívódások és lelki fájdalmak elől. Gyanítom, kevesen... A televízió, a számítógép, a világháló és más hírközlési eszköz egyetlen gombnyomás után ontja a politikát, a gyűlölködést és csak igen ritkán kerül műsorba egy-egy szép költemény. (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Mit tanulnak a norvég iskolások Magyarországról?

A cikket egy önkéntes riporter, Kőmíves Míra Eszter írta, aki egy egészen izgalmas könyvbe botlott bele véletlenül: a norvég diákok történelemkönyvében volt szerencséje elolvasni a Magyarországról szóló fejezetet. A könyv a Cappelen Damm kiadó régebbi történelemkönyve (Historie VG2-VG3). Egészen furcsa és izgalmas a történelemnek ezt a változatát olvasni. A cikk gyakorlatilag a könyv fordítása - See more at: http://nokkulfoldon.hu/mit-tanulnak-a-norveg-iskolasok-magyarorszagrol/#sthash.C2KZUFtT.dpuf (Publicisztika)

Petrusák János
Mátyás király: miért fontos nekünk?

Mátyás, magyar (meg horvát és cseh) király, bár több mint fél évezrede nem él, mégis máig a magyarság szívében él! Népmesék, népdalok, iskolás könyvek, gyermekmondókák és színművek, regények és filmek elevenítik fel újból és újból alakját, de mindezeken túl mi magunk is felsóhajtunk, úgy, ahogyan tették ezt déd-dédszüleink: „meghalt Mátyás, oda az igazság!” Pedig, ma már jól tudjuk, sőt a régiek is tudták, a mesék Mátyás királya korántsem volt azonos a valóságos uralkodóval. (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Mit tudunk a hunok írásáról? (Dr. Baráth Tibor: A régi Kelet)

A hunoktól ránk maradt rovásos emlékek mind aranyba vésett feljegyzések, és nagyrészt az uralkodó család történetére vonatkoznak. A rovás a képzőket és ragokat használó, úgynevezett ragozó, vagy szintetikus nyelvek szerkezetéhez igazított írás, rövidítései más nyelvekre nem alkalmazhatók.Ha egy ilyen nyelv kölcsönveszi, csak a hangok jeleit tudja felhasználni, de nem a rövidítéseket. Például a germán rúna is csak egy elszegényedett rovás, halovány mása a ragozott nyelvek által használt szellemes formának. (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Bolyongó Láng

Egy utcanév-nem-adás margójára - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. A "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket, szinte írói sikereit (Publicisztika)

Kaslik Péter
A Bujdosó könyv üzenete (Tormay Cécile)

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd Kun Béla, szintén áruló jellegű, törtető idegen, és kegyeletsértő (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kossuth Lajos Emléknap

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)

Polszerkesztő2
“Ma az Európára legnagyobb veszélyt jelentő ideológia a liberalizmus”

Konrad Stanchio lengyel újságíró szerint az Európára leselkedő legnagyobb veszélyt a liberálisok jelentik, akik a nyilvánvaló válsághelyzet közepette is minden erejüket bevetve tovább folytatják Európa bomlasztását. Az ő ideológusaik a válsághelyzetet egy globális állam legitimálására akarják felhasználni; a “regionális” államok felszámolását követelik és azok helyett civil szervezetek kezébe adnák a kontrollt, kiszolgáltatva Európát több millió bevándorlónak, akik viszont nagyon is államszervezésbe fognak kezdeni. (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Isten veled, Görgei!

Száz éve halt meg a magyar hadtörténet egyik legvitatottabb személyisége, Görgei Artúr. Móricz Zsigmond „élő vértanúnak” nevezte. Életben maradásával rosszabb sors jutott neki, mintha kivégezték volna. Az árulási vádról azóta kiderült, hogy a politikai manipuláció és a nemzeti naivitás sajátos keveréke volt csupán, nem a tények által megalapozott állítás. Pedig Görgei nem a magyar szabadságharc árulója, hanem legjobb hadvezére volt. Olyan katona, amilyet Hadik András óta s azóta sem hordott hátán ez a föld. (Publicisztika)

Balogh Márta Borbála
Harlekinkaticák honfoglalása

Hol volt, hol nem volt, a magas hegyeken és az óriás tavon innen, ott ahol a széles folyó ered, volt egyszer egy gyümölcsöskert. Volt abban mindenféle szemet gyönyörködtető, ízletes termést hozó fa: korai cseresznye, pirospozsgás alma, zamatos körte, hamvas szilva, bársonyos őszibarack. A fák között tarka pillangók röpködtek, a leveleken apró hétpettyes katicabogarak napoztak, az ágakon énekesmadarak daloltak. Öröm és boldogság járta át az ott élők szívét-lelkét. (Publicisztika)

Fedák Anita
Nőnap ürügyén

Hiszem és vallom, hogy egy férj, vagy egy barát, ha helyes irányban közeledik, viszonyul feleségéhez vagy barátnőjéhez, a figyelmességével adhatja a legtöbbet. Ez különböző úton-módon mutatkozhat meg: tisztelet, megbecsülés, szerelem, ami aztán átmegy szeretetbe. Mert ha szeretünk valakit, arra törekszünk, hogy jól érezze magát velünk. Valljuk be, most így, a nőnaphoz közeledve, mi, nők elvárjuk azt a szál virágot attól a férfitól, akit szeretünk, akit közel érzünk magunkhoz. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Az írástudók árulása - 16/17

Mintha könyvismertetést írna Babits Mihály Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Az írástudók árulása - 15/17

Mintha könyvismertetést írna Babits Mihály Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 3/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) / Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. / Az elmondottakhoz kapcsolódva a protestáns vallásnak még egy vonása ragadja meg: „A protestantizmus az emberből szóló Isten vallása. Ennek a bennlakó Istennek a sorsában bízom. Ez az egyetlen Isten, amely az egyházak elkerülhetetlen omlását túlélheti, s bizonyos, hogy túl is (Publicisztika)

Petrusák János
1940. március 5., a katyńi népirtás napja

A lengyelek egy része Katyńnal egyébként majdnem úgy van, mint mi, magyarok Trianonnal. Már beszélünk róla, de ahogyan szólunk, az máris megmutatja, hogy valaki bal- vagy jobboldali érzületű, illetve internacionalizmusban vagy pedig nemzetben gondolkodik. A lengyel baloldaliak, ha szólnak is Katyńról, maximum szemlesütve elismerik, hogy az Sztálin egy hibás döntése volt. De aztán hozzáteszik: háború volt, és háborúban a katona bárhol meghalhat. De Katyń a 20. századi lengyel tudat egyik fájdalmas pontja. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Az írástudók árulása - 14/17

Mintha könyvismertetést írna Babits Mihály Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kisszerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Babits Mihály: Az írástudók árulása - 3/17

Mintha könyvismertetést írna Babits Mihály Julien Benda izgalmas könyvéről, Az írástudók árulásáról. Valójában arról gondolkodik: mi a feladata századunkban az írástudónak, a szellem emberének, az értelmiséginek. Keserűen tapasztalja: az írástudók valaha az igazság szószólói voltak, népük, hazájuk szellemi papjai, nemzetek lelkiismeretének ébren tartói, ám a XX. század elüzletiesedett világában egyre inkább kis... szerű célok, hatalomra törekvő csoportok, kétes vállalkozások ügynökeivé alacsonyodtak. (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap