Publicisztika

Balogh Bertalan
Négertánc

A hülyegyerekek rendszeres tornaórájára kísértem el egyszer egyik New York-i barátomat, mert gyógypedagógiai doktori disszertációjával kapcsolatban tanulmányt kellett írjon egy ilyen tornáztatásról. Nem érzelmi- és indulati zűrzavaros gyerekek voltak ezek, vagy skizofrének és hasonlók, hanem szellemileg és agyilag fejletlenek, akinek taknya-nyála folyik, képtelenek a legegyszerűbb értelmes cselekedetre, mint például oda... jönni, ha szólítja őket az ember, sőt sokuknak a menés is gondot jelent (Publicisztika)

Fedák Anita
Fabula, avagy a háromszög téglalaposítása

Szerintem azonban sokkal inkább tükrözi a mostani viszonyokat, ha egy nagyon különleges pályán zajló nem kevésbé sajátságos focimeccsként képzeljük el azt, ami körülöttünk zajlik. Nos, e pálya háromszög alakú, s a kapuk a szögeknél találhatóak. Három csapat játszik egymás ellen. Gyorsan hozzáteszem: egyelőre. Az egyik narancssárga, a másik piros helyett már bézs, a harmadik pedig mondjuk fehér mezben. Bármelyik csapat legfontosabb feladata, hogy gólt küldjön a másik kettő hálójába, (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Mindenféle

Bármelyik magyar folyóiratot nyitom ki, akár otthonit, akár emigrációbelit, verseket látok bennük. Sokat. És jót. Egyetlen nép sem csinálja ezt, pedig gyönyörű jelenség. Azt bizonyítja, hogy mindennapi életünk természetes része a versírás és versek olvasása, azaz szomjazzuk a magas szintű gondolatokat, amelyeket jóformán csakis versek képesek kifejezni. És mást is jelent: lelki alapállást, egyebek között azt is, hogy mialatt ... (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről bölcselkedett. A szabadkőművesség ui. bármely vallás (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Mindenféle

Bármelyik magyar folyóiratot nyitom ki, akár otthonit, akár emigrációbelit, verseket látok bennük. Sokat. És jót. Egyetlen nép sem csinálja ezt, pedig gyönyörű jelenség. Azt bizonyítja, hogy mindennapi életünk természetes része a versírás és versek olvasása, azaz szomjazzuk a magas szintű gondolatokat, amelyeket jóformán csakis versek képesek kifejezni. És mást is jelent: lelki alapállást, egyebek között azt is, hogy mialatt ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más mél... tóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Szent István időtálló öröksége

Több mint ezer év távlatából emlékezünk a magyarok első királyára. Elégedetten tapasztaljuk, hogy a megemlékezésekben visszakerült az őt megillető rangos helyre azokban a térségekben is, ahol még a közelmúltban "meg kellett feledkezni" a Szent István-napról. Igencsak sajnálatosan, de e térségek közé tartozott szűkebb pátriánk is. És itt pironkodva vallom be: gyermekkoromban jómagam nemigen tudtam a Szent István-napról. Csupán ... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Mi bajuk van Zászlós Levente nevével?

Azt mondta, neve kimondottan ellene dolgozott a régi szép időkben is, az „átkosban“, de ma sem sokkal jobb a helyzet. Mesélte, hogy ifjú korában már szini kritikákat is írt lapoknak, mint külsős. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az Élet és Irodalom nagy hatalmú főszerkesztőjének ugyan tetszett maga az írás, de megjegyezte, hogy a név, az ilyen név, hogy Zászlós Levente végképp nem jelenhet meg a lapjában. Meg is jelent az írás. (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Kellene rá egy törvény

Rossz hírét keltjük a magyarnak itthon is, a saját generációnk számára is, osztrák ihletésű történelemmel, hajánál fogva előrángatott és tíz körömmel tartott finnugor tanszékkel, hogy csak ezeket említsem. És akkor nem beszéltem még arról, hogy milyen alakok és milyen nem-magyarok képviselnek bennünket külföldön politikában, irodalomban. Ezt már könnyebb észrevenni másnak is, hiszen orrunk előtt történnek a dolgok. (Meg a hátunk mögött). (Publicisztika)

Fedák Anita
Hátrányban

Mi, magyarok, pedig nem, vagy alig olvasunk, és lassan úgy érezzük, sokkal műveletlenebbek vagyunk, mint szláv honfitársaink. Pedig lenne, sőt van is megoldás. A könyvtárak. Azok a bölcsességműhelyek, ahol ezek a hiányosságok mind-mind pótolhatók. Minden tiszteletem a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének, azoknak a lelkes kultúrosoknak, akik missziót vállalnak azzal, hogy népszerűsítik a könyvet, és azon munkálkodnak, hogy méltó körülmények (Publicisztika)

Fedák Anita
Elfogyóban

"Van egy gyönyörű, korszerű iskolám, csak éppen alig van benne gyerek..." – mondja keserű iróniával a hangjában. Mert hát nem nehéz kitalálni, hogy milyen jövő áll a csallóközaranyosi magyar iskola előtt. Etelka, a marosvásárhelyi tanárnő, aki Kelementelkén, egy kis erdélyi faluban tanít, bekapcsolódva a beszélgetésbe, hasonló helyzetről számolt be. A nyolcosztályos iskolában még száz gyerek sincs, de ebből csak ötvenvalahány a magyar származású. A... (Publicisztika)

Fedák Anita
Hol neveljünk magyarságra?

Meglepő tapasztalataimat elmondtam a kárpátaljai szórványvidéken élő barátnőmnek is, aki egy egyházi óvodát vezet. Mint megjegyezte, ez annak az eredménye, hogy Nyugatról egy másféle, eltérő mentalitás szivárog be. Az anyaországi nevelési programok már nem tartalmazzák az igazi emberi értékeket. Az összeállítók nem tartották fontosnak azt, hogy a magyar ismerje hagyományait, így a népi gyermekjátékokat szoktak az ... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Írás és zene

És volt egy Móricz Zsigmond. Azóta minden magyar írópalánta azt a hangot próbálja folytatni, legalábbis kezdetben, és évtizedeket veszít el, mire önmaga igazi hangjához eljut, ha eljut, ami esetleg éppen olyan tiszta lenne, mint a jó öregé. A leges-legelején kellene tisztában lenni azzal, hogy mindenki más, és mindenki különleges is. És rövid az élet... A technika világában is hátrányos tud lenni a bevett és ismert út gépies követése. Le... galább húsz évet (Publicisztika)

Borbély László
…találkozni fogunk még, Jezovics

Amikor 1968 karácsonyán megszülettem, Gyurkovics Tibornak már több verseskötete (Grafit, Kenyértörés, Emberfia) kapható volt a könyvesboltokban. Akkoriban szánta el magát végképp arra, hogy elhagyja a pszichológusi hivatását és kizárólag az írásból éljen. Évtizedek kellettek ahhoz, hogy tehetségével és szívós kitartásával feltornázza magát a parnasszus csúcsára. Ma is ott foglal helyet. Akkor is, ha Aczél György kései szellemi örökösei – Gyurkovics valószínűleg „hisztero-liberálisoknak” nevezné őket (Publicisztika)

Druzsin Ferenc
„Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Bécsy Tamás
A színházelmélet és a kritika lehetősége a századvégen

Miként értelmezhető a színházelmélet és a színházkritika a századvég színházát illetően? A válasz látszólag egyszerű. Patrice Pavis szerint „Egy elmélet magában foglalja a szöveg és az előadás működésére vonatkozó igazolható hipotézisek viszonylag koherens csoportját” (Patrice Pavis: Az elméletről. In: Theatron, 1998 ősz; 54.). A kritika viszont „olyan közvetlen, elkötelezett, értékelő reakciót kíván, mely az előadás által gyakran nem igazolható, megengedi a tévedéshez, (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
Petőfi ükunokái is részt vettek a költő hamvainak keresésében

Hábel György:// Engedtessék meg nekem, hogy anyai ágon erdélyi rokonságom ismeretei révén Petőfi segesvári sorsáról írjak. Nagybátyámnak, Simonfy Ákos erdőmérnöknek az édesapja Bem József hadtestének tábori főorvosa volt. Bem tábornok rábízta Petőfit. 1990-ben hazalátogattam felvidéki szülőföldemre, és ennek során, a vonaton a velem szemben ülő magyar férfi látva, hogy budapesti gyorsvonattal érkeztem, megszólított, és beszélgetni (Publicisztika)

Kálnay Adél
A bolond Jusztin

Jusztint mindenki bolondnak tartotta a faluban, és akként is bántak vele. Kinevették, ugratták, legyintettek rá, úgy beszéltek előtte róla, mintha ott sem lenne. Jusztin nem haragudott érte, hiszen soha semmiért nem tudott haragudni. Persze voltak dolgok, amiket nem szeretett, például a nevét. Jusztin, Jusztin, kóstolgatta mindenki, ez most fiú vagy lány? Nagyapja is csak csóválta a fejét, ilyen nevet ki látott, morogta, az anyádnak sincs ki a négy kereke, az biztos! Jusztin nem... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Újabb tanú: Petőfi Szibériában halt meg!

...a közeli Iliszunszk-i temetőben egy fejfán olvasható "Alexander Styepanovich Petrovics, honved ernagi, 1857" felirat miatt, mindenki elfogadta azt a tényt, hogy az Petőfi Sándor sírja. És ezt a hírt haza is hozták és terjesztették. Székelykocsárdra négy hadifogoly (nagyapám, Cseh Ferenc, Kőszegi Árpád és Borbély Dániel) érkezett 1922 szeptemberében, a Bajkál mellől (a családban máig fennmaradt a rigmus: ér... kezett 1922 szeptemberében (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap