Publicisztika

Szakács István Péter
A székely virtus természetrajza

Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)

Borbély László
A Vihar Kapuján túl

„Hát melyikünk követi el a súlyosabb vétket: ti vagy én?” /Akutagava Rjúnoszuke: A bozótmélyben/ Olyan sűrű köd telepedett a fegyház udvarára, hogy csak sejteni lehet, hol húzódik a magas kőfal és hol vannak az őrtornyok. Először azt hittem, hogy másokat is kiengedtek levegőzni a dermesztő hidegben. De néhány lépés után rájöttem, hogy rajtam kívül egy lélek sincs itt. Most rád gondolok, Favágó. Közvetlenül az ajtó mellett álltál, miután vallomást tettél. Mikor a ... (Publicisztika)

Madarász Imre
Akadémikus-adattár

A tudomány titkainak megfejtése, tudjuk, nehéz; ám olykor a tudományos élet rejtélyeinek kibogozása sem könnyebb feladat. Bizonyítékunk és illusztrációs anyagunk legyen egy igazán tekintélyes és hiteles kiadvány, A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 című háromkötetes életrajzi lexikon, melyet főszerkesztőként maga Glatz Ferenc jegyez. Állítom, ha valaki azért böngészi, tanulmányozza át az 1536 oldalas biográfiai adattárat, hogy megtudja és megértse, (Publicisztika)

Szerkesztő B
Pomogáts Béla: Jönnek…

Az erdélyi magyar irodalom életében mindig történelmi események hoztak új fordulatot, ezek az események mindig radikálisan átalakították az irodalmi élet feltételeit, és új távlatokat nyitottak az alkotó munka előtt. Így történt ez 1918-ban, midőn az erdélyi magyarság szinte egyik napról a másikra a nemkívánatos nemzeti kisebbség helyzetében találta magát, és így történt 1940 késő nyarán, midőn Erdély egy része a magyar (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A gyér szakálú öregember...

Utólag értettem meg a dolog lényegét. Svédországban történt. És régen. A kis köpcös ember többször meglátogatott bennünket, frissen odakerült magyarokat a szállodában, ahol elhelyeztek bennünket. Ügyes beszédű, de nem különösen behízelgő valaki volt, és furcsán ritkás szakállú, mert szakállt akart növeszteni, de a korábbi, sok, rituális kenőccsel (és fakéssel) való borotválkozás már kiirtotta a szakáll... hangyák több... (Publicisztika)

Fedák Anita
Hála

A hetvenhez közeli tanítónő több heti vívódás után rászánta magát, hogy anyagi segélyt kérjen egykori tanítványától, akiből önkormányzati vezető lett. A drága orvosságot ugyanis, amit súlyos betegsége miatt kellett szednie, nem tudta megvenni kevéske nyugdíjából. Órákon át várakozott, míg végre sorra került, s a kimerültségtől – no meg a szégyentől – alig tudta kinyögni, hogy mi járatban van. – Pénz kellene? – ismételte meg kérését az egykori ta... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Kusztos Tibor: Új magyar utak lélektől lélekig

Sokféle értelemben beszélhetünk az útról, amelyen élete folyamán előre igyekszik az egyén, vagy történelme során a nemzet. Fontos a helyes irány megválasztása, hogy sikeresen haladhasson mindkettő az ígéreteiben azonos közeli és távoli cél felé. Az iskola és az egyház segítségével a családban kell felkészülnie az egyénnek arra, hogy termékenyen be tudja tölteni szerepét a társadalomban, oly módon, hogy fizikai, lelki-szellemi adottságai szerint megfelelő síkon közelíthesse meg a kitűzött egyéni és (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
A magyar honfoglalásról

Ez a kérdés csaknem mindig jelen van, amikor a magyarok szóba jönnek egy-egy kötetlen beszélgetés során. Hol nyíltan, hol a háttérben, a szituációtól függően. Mi magyarok, pedig évszázadok óta együtt élünk származásunk alapkérdésével. Van válasz, talán több is, mint kellene! Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget sem a kérdésnek, sem a válasznak. Őket nem józanította ki Trianon, valójában a nemzeti himnuszunk szavait sem értik igazán. ... (Publicisztika)

Antal János
Sapere Aude! ...avagy a globális médiamumusok már a spájzban vannak...

...avagy a globális médiamumusok már a spájzban vannak... Az utóbbi néhány évtizedben erősödtek fel azok a hangok, amelyek a médiát teszik felelőssé a közélettel szemben tanúsított állampolgári közönyért, a közösségen belül megfigyelhető erkölcsi romlásért, a közügyek hiányos ismeretéért, valamint a politikával szemben viseltetett bizalmatlanságért. Ez világjelenség.2 Hoppál Bulcsú írása (Igazság a Médiában) is beleillik ebbe a sorba, (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Szerkesztő B
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 3/3

Az orosz diplomácia, Erdély odaígérése fejében, Romániától a hármas szövetségtől való elszakadásra és az Oroszországhoz való csatlakozásra kapott ígéretet. Közben a Ferenc Ferdinánd vezette osztrák centristák és a Pétervár irányította cseh federalisták összeütközésbe kerültek. Nagy valószínűséggel utóbbiak jóváhagyásával gyilkolták meg Szarajevóban 1914. jú... nius 28-án a trónörököst. Horváth Jenő megfogalmazásában “Ausztria–Magyarországnak ”. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 2/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két ... - Folytatás: Horváth külügyi társasági ténykedéséhez fűződik még a Háborús felelősség (1928–31) és a South Eastern (Publicisztika)

Rozványi Dávid
június 4. - Trianon

Andinak, aki egyszer megkérdezte, mit jelent nekem a haza. - Siratunk valamit, amiről még a történelemkönyvekből sem lenne szabad tudnunk, mert arra ítéltettünk, hogy nem szabad megtanulnunk saját szánkban alvadó vérünk hánytató keserűségének ízét. Arra ítéltettünk, nem tudni hol és mikor, hogy nekünk csak a más fájdalma fájhat, hogy a sajátunk sohasem. Mégis fáj, s nem tudjuk miért. Nekünk, ha azt mesélték: Felvidék, azt... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 1/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két világháború között legalább beszélni lehetett a bajról, sőt a közgondolkodást uralkodó eszmeként áthatotta a jogos területi revízió gondolata – ami (Publicisztika)

Major Zoltán
Trianon és re-víziója

Hatalmi politika és nemzetközi jog feloldhatatlan ellentétéről (1920-1940) - "A revízió távolban fénylő csillag, amely felé ma minden magyar arca bizakodva fordul, s amely, törhetetlen hitünk szerint, éppen úgy mutatja a feltámadáshoz vezető utat, mint ahogy a keleti bölcseket is elvezette annak idején Betlehembe. De miként földön való jártunkban reményeink csillaga, mely felé törünk, csak a legfőbb irányt mutatja és ügyességünkön, képességeinken múlik (Publicisztika)

Szerkesztő B
Elbe István: Az Örök Város

Szá­mom­ra Ko­lozs­vár az Örök Város. Éj­je­len­te az ut­cá­it já­rom, is­me­rem há­za­it, min­den ut­ca­sar­kot és temp­lo­mot. Nap­pal a ri­deg je­len ma­gá­hoz ránt, tu­dom, hogy ál­ma­im vá­ro­sa már ak­kor sem lé­te­zett, ami­kor ben­ne él­tem, és nem vol­tam elég erős, hogy ez a va­ló­ság oda­ha­za tart­son. Nyá­ron – egy hos­­szú év­ti­zed után elő­ször – né­hány nap­ra Ko­lozs­vár­ra utaz­tunk. Sze­ret­tem vol­na cse­pe­re­dő lá­nya­im­nak mu­tat­ni va­la­mit a vá­ros­ból, az én Vá­ro­som­ból. Utcáit járva­ (Publicisztika)

Ujlaky István
Álmok, realitások, nemzetek

Mi lenne, ha címmel a PoLíSz 2003. évi decemberi számában arról elmélkedtem, hogy ha a területi revízió itt és most lehetséges lenne, akkor vajon kívánatos és igazságos lenne-e. Munkámat Barcsa Dániel barátom szerkesztői megjegyzéssel látta el, ami ebben a folyóiratban nem mindennapos dolog. Szerkesztői megjegyzést jobbára akkor fűznek egy szöveghez, ha ellenérdekelt felek támadásától lehet tartani, s a szerkesztő mintegy előre ... (Publicisztika)

Barcsi Tamás
A gondoskodó lény. Az emberi méltóság egy lehetséges megközelítéséről

Az emberi méltóság lehetséges értelmezései közül elsősorban a gondoskodásként felfogott méltóságról fogunk beszélni. A méltóság többjelentésű fogalom, de az emberi státuszt, az ember belső lényegét (vagy lényegi jellemzőjét) kifejező emberi méltóságról is számos nézetet találhatunk. Minden ember egyenlő méltóságáról először a sztoikus Cicero írt. A keresztény felfogás az ember istenképűségében látja az ember méltóságát. A legnagyobb hatású világi értelmezés Immanuel Kant nevéhez fűződik, Kant szerint (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap