Publicisztika

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lukáts János
Könyvek nyelvén…

Egy kiváló magyarországi folyóirat főszerkesztője arra kért, írnám le, hogy milyen törvények vagy szabályok szerint alakul a könyv és az olvasás helyzete változó világunkban. Bevallom, én szabályokat nem észlelek, törvényeket nem ismerek, elmondom inkább, amit a magam tapasztalatából erről a dologról gondolok. Sorban, minden rendszer nélkül, ahogy eszembe jut… Családi könyvtárunkúgy négyezer kötetből áll, három nemzedék gyarapí... totta, s már a negyedik (Publicisztika)

Szerkesztő B
Polgárdy Géza: Herczeg Ferenc-redivivus

Fogalmazhatnánk persze úgy is, hogy a kényszeresen feledésre ítélt, ám újra felfedezett Herczeg Ferenc emlékezete. Mert az 1945 és 1990 közötti évtizedek nem csupán a történelem kificamodását jelentették, de az ezzel járó ízlés – vagy inkább ízléstelen! – terror uralmát is. Amikor mások mellett Hamvas Béla, Nyírő József, Márai Sándor, Tormay Cécile, Kosáryné Réz Lola, Somogyváry Rudolf – és persze Herczeg Ferenc – neve és műveik is indexre (Publicisztika)

Szerkesztő B
Konrad Sutarski: A haza kiterjesztése

Megérkeztem a hegyeken túl elterülő országba és letelepedtem benne – mintha csak tegnap esett volna meg velem mindez. Mégis, idő múltával egyre inkább olyan benyomásom támadt, hogy ennek jóval korábban kellett megtörténnie, talán már évszázadokkal korábban. Kezdetben nem sokat tudtam az országról és lakosairól, úgy éreztem viszont, hogy – hátrahagyva régi hazámat – csak itt telepedhettem le. Az ország, ahová átköltöztem, nem esik túl (Publicisztika)

Balázs Géza
A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta

A magyar nyelv európai történetében megkülönböztetünk ómagyar, középmagyar és újmagyar kort. Az új szakaszon belül korszakhatárnak tűnik 1920, az I. világháború utáni határrendezés, amelynek hatásaként a korábbi Magyarország lakosságának egyharmada (közte legalább 3 millió magyar) az ország határain túlra került. Ennek következtében Magyarország ha... tárain túl az azóta eltelt 90 évben megindult a magyar nyelv szétfejlődése: sajátos állami nyelvváltozatok jöttek létre Szlovákiában, (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Draskóczy János
Az én októberem

Boldog világra eszméltem, szeretetben, gondok nélkül cseperedtem a csepeli református parókián, ahol édesapám volt a lelkész. Gyermeki világomig nem jutott el a közeledő háború fenyegetése, ésszel fel sem fogtam, hogy miről beszélnek egyre riadtabban egymás között a felnőttek. Az első árny akkor költözött szívembe, amikor az öcsém születése után édesanyám paralízis következtében megbénult. Aztán egyszer csak hullani kezdtek a bombák, (Publicisztika)

Tóth Éva
A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a nyelvi genocídium

A tanácskozás címe egy kérdés: Gyilkosok közt élünk? A válasz, sajnos, igen. Kain óta. Ami persze nem menti fel sem Kaint, sem követőit. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko-zatát mindenki ismeri és elvileg nyilván min-denki egyetért a benne foglaltakkal, bár a világ jelenlegi helyzete ezt a feltevést nem támasztja alá. A nyelvi jogok tekin... te-tében hasonló a helyzet vagy még rosszabb, ugyanis a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ (Publicisztika)

Szerkesztő B
Duma-István András: Csángó magyarnál változások

Etnokulturális visszatekintés az elmúlt egy évre (VII. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata) - Emlékszó - Az Iasi-i püspök egyik egyházi beszélgetésén azt említette, hogy 90000 moldvai katolikus hagyta el Moldvát az utolsó tíz évben. Ha pedig valaki ellenőrzi a ro- mániai népszámlálási adatokat, kiderül, hogy Moldvában a katolikusok száma nem esett le, ennek ellenére. Ez azt jelenti, hogy Moldvában az összes 250000 magyar eredetű katoli- kusság szá- (Publicisztika)

Turcsány Péter
Wass Albert a magyar jövő iránytűje

Wass Albert életművének megbecsülése és nemzeti önbecsülésünk egy alapvető kérdés párhuzamos tételei. Önértékelésünk része és – műveit megismervén – beteljesítője az Erdélyben született író minden mondata, minden munkája. Trianon előszelének, Kolozsvár román megszállásának sokkja tíz éves korában érte, s élete további nyolcvan esztendeje e magyar és Kárpát-medencei traumára adott válaszkísérletek sora volt. Versben, oratóriumban, (Publicisztika)

Szerkesztő A
Lukácsi Éva: A nemzethalál víziója és a feltámadás prófétai sürgetése

A szellem legnagyobb alkotásai azok a művek, amelyek teremtő erőt és erkölcsi nagyságot hordoznak, és maradandó hatásokat adnak az emberiségnek. Az ilyen művek halhatatlanok a zenében, az irodalomban és a művészetekben. A jellem nemesedéséhez és az emberi élet minőségének jobbulásához vezetnek, ezért, hasonlóan az isteni kijelentéshez transzcendentálisak. Ezeket az alkotásokat más szóval klasszisnak is nevezzük. Wass Albert (Publicisztika)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 19/20.

Az Irgalom Kertész Ágnese. Németh László regényírói módszerében az előző három regényét követi: a cél itt is a főszereplő, Kertész Ágnes tudatának, gondolkodásmódjának teljes mélységű feltárása. Az Irgalom azonban mégis különbözik a korábbi művektől annyiban, hogy ez a legszubjektívebb alkotás. Ez nem zárja ki a tartalmi gazdagodás lehetőségét: az Irgalom anyaga, életlátása szerint az egész pálya tanulságait gyűjti össze. Összegző érvényű mű tehát, a prózaíró Németh László nagy remeklése. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 17/20.

Égető Eszter. Eszter először csak az érzelem bíráló-megbocsátó szemével nézett a világba. Ezen a tükrön át látta nagyapja, apja és férje alakját. Az igazán tudatos élet akkor kezdődik, amikor fia nevelésében keresi élete értelmét, majd bekapcsolódik József munkájába. Maga is bekapcsolódik például a tanyai internátus létrehozásába, gondolkodásmódban is felnő a vállalt feladathoz, a három fejezeten át tartó misszióhoz. A re... (Publicisztika)

Fedák Anita
Merjünk kreatívak lenni!

Hétfőn országszerte több ezren érettségiznek Magyarországon. Ha megkérdeznénk valamelyiküket, a fent említett válaszok szomorú tapasztalatai alapján biztos vagyok benne, egyikük sem vágná rá, hogy szappanos, kosárfonó vagy csizmadia akar lenni az érettségi után. Mindez azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy néhány év múlva nem működtethet majd sikeres vállalkozást, akár bizsu- vagy fonott... -kosárárusként is. Mondjuk Angliában, Spanyolországban vagy Berlinben. Így hát végeztem még egy utolsó kísérletet. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 15/20.

Égető Eszter. Milyen mértékben szóltak bele a Németh László emberi, írói egyéniségét formáló hatóerők a regény megírásába, s hősnője, Égető Eszter ábrázolásába? 1. A történelem hangsúlyozottan nagyobb szerepet kap, mint az eddig tárgyalt két műben. „Regényem ötven esztendő magyar történelmét mondja el egy asszony életén keresztül.”- állapítja meg maga az író. Valójában mégis arról van szó, hogy a történelem itt is csak háttér (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László Nőalakjai 14/20.

Az Iszony Kárász Nellije. A kislánya, Zsuzsika éppúgy csak menekülés Kárász Nelli számára, mint Kurátor Zsófinak volt a kisfia, Sanyika. „Hogy valami célt adjak mégis az életemnek, rákaptam Zsuzsikára.” –mondja Nelli. Az ilyen eltökélt anyai érzés azonban nem pótolhatja a valódiakat. A házasság testi-lelki kiszolgáltatottságáért épp a férje vonásait viselő gyermek nem kárpótolhatja. Nelli úgy találja, hogy Zsuzsika sem ... (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 13/20

Az Iszony Kárász Nellije. Sanyi apjának a halála után a faluba költöznek, a Takaró portára. Ez a változás újabb motívum Nelli elidegenedéséhez, hisz Nelli „eleméből”, a pusztáról Sanyi „elemébe”, a zsíros parasztfaluba kerülnek. Nyilvánvalóvá válik, hogy a függetlenség után a magányt is elvesztette. Hiába igyekszik magát munkával lekötni, egyre sűrűbbek a civakodások. Nelli a tárgyaknak is funkcionális szerepet ... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap