Publicisztika

Szerkesztő A
Kozák Ágnes: Wass Albert Hagyatéka gyerekszemmel - Wass Albert emlékezete

Tisz­telt Szer­kesz­tő­ség! 2005 őszén 8. osz­tá­lyos ta­nu­ló­im­mal el­men­tünk a Krá­ter Köny­ves­ház­ban. Lá­to­ga­tá­sunk cél­ja az volt, hogy meg­te­kint­sük Wass Al­bert em­lék­szo­bá­ját és a ki­adott mű­ve­it. Eb­ben a tan­év­ben kö­te­le­ző ol­vas­mány volt Wass Al­bert Ha­gya­ték cí­mű re­gé­nye. A gye­re­kek ál­tal írt né­hány gon­do­lat­tal sze­ret­ném ér­zé­kel­tet­ni, hogy mi ra­gad­ta meg (Publicisztika)

Madarász Imre
Moldova György különös önéletrajza (kritika)

Ha igaz, hogy a könyv címe a könyv neve, akkor a rossz könyvcím olyan, mint a rosszul sikerült bemutatkozás. Moldova György Az utolsó töltény címmel adta, adja közre – alcímét idézve – “önéletrajzi töredékeit” (az Urbis Könyvkiadónál), ám, rácáfolva az “utolsó” és a “töredékek” szavak keltette várakozásra, (eddig) hat kötetben, összesen közel 1500 oldalon, s (Publicisztika)

Kaslik Péter
„Ne bántsd a magyart!” 2012

Zrínyi Miklós fenti szavai háromszázötven év távlatából ma is híven visszhangozzák szabadságharcaink védekező, de elszánt, és dacos jellegét. Szabadságharcaink sokat mondanak a magyar jellemről is – arról, hogy mi a magyar. Mi az, amihez ragaszkodunk? Mi az, ami a közös célra összpontosuló cselekvést kirobbantja? Meddig hátrálunk, és mikor mondjuk, hogy elég? Babits Mihály: „A Magyar jellemről” c. tanulmányában azt írja,... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Kaslik Péter
„Ne Feledd a Tért” (1956)

„Míg nem feleded: ………../Nem holt, nem letiport sereget/emészt el ott - vagy akárhol - a sírhant./Új hont érlel a föld.”// Illyés Gyula: Ne feledd a tért 1970. részlet Moore után, Arany, Petőfi, Vörösmarty nyomán/ Az ötvenhatos forradalom évfordulóját követő napon a magyar sajtóban rendszerint a következő mondat olvasható: „A magyarok világszerte megünnepelték az 1956-os forradalom évfordulóját.” A „magyarok világszerte”, és “az 1956-os forradalom (Publicisztika)

Szerkesztő B
Dobos Marianne – Takácsné Oláh Judit: „Jut-e nekem egy nyugalmas sarok”? 2/2

Takácsné Oláh Judit: Hideg, csípős tavaszi nap volt, emlékszem. Fél Miskolc összegyűlt a temetésen. Hosszú-hosszú órák teltek el, és nem engedélyezték addig a szertartás elkezdését, mígnem csak a közvetlen hozzátartozók maradtak ott, meg a pap. Féltek, nehogy újabb zavargás kezdődjön. De a tömeg nem akart oszolni, nem és nem. Ott álltunk, fagyos (Publicisztika)

Madarász Imre
Könyvportrék Kádárról

Egyfelől a sokszínű és sokarcú, nehezen meghatározható és még bizonytalanabbul megítélhető retródivat, másfelől az 1956 örökségével való sokkal komolyabb, ünnepélyesebb számvetés a forradalom ötvenedik évfordulóján különösen időszerűvé tette – hogy ne mondjuk, divatba hozta – a Kádár-korszakkal és főleg névadójával való foglalkozást az irodalomban is. Olyan szépirodalmi vagy publicisztikai (Publicisztika)

Bakay Kornél
Egy magyar históriás önarcképe

Ezerkilencszáznegyvenhét decemberében, hétéves koromban egy Duna-Tisza-közi kis faluban, Akasztó községben, éppen disznóvágáskor, tüdőgyulladást kaptam. Édesatyám nővérei, akik a falu tanítónénijei voltak 1923 óta fogadtak be minket miután Bácskából 1944 novemberében elmenekültünk. 41 fokos lázban hánykolódtam a betegágyban s egyre rosszabbul lettem. Az oroszok fogságából, Hajmáskérről... (Publicisztika)

Borbély László
Karriert vagy tisztességet?

Szalay Károly író, irodalomtörténész legújabb kötetében sajátos kisregényt olvashatunk Kardos Györgyről (Az ezredes), portrét Bóka Lászlóról (Bóka), ezek mellett számtalan rövid írást (Árnyképek ezüst kloridon) közöl a tőle megszokott kedves, humoros, könnyed hangnemben. Ezen anekdotákban, adomákban, életképekben és rajzokban a legkülönfélébb emberekről mesél: a szereplők között találjuk Németh Lászlót és Erdei Ferencet, (Publicisztika)

Szerkesztő B
Dobos Marianne – Takácsné Oláh Judit: „Jut-e nekem egy nyugalmas sarok”? 1/2

Takácsné Oláh Judit: Hideg, csípős tavaszi nap volt, emlékszem. Fél Miskolc összegyűlt a temetésen. Hosszú-hosszú órák teltek el, és nem engedélyezték addig a szertartás elkezdését, mígnem csak a közvetlen hozzátartozók maradtak ott, meg a pap. Féltek, nehogy újabb zavargás kezdődjön. De a tömeg nem akart oszolni, nem és nem. Ott álltunk, ... (Publicisztika)

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Ötven év kétszáz sorban

Ha jubileum, válogat az emlékezet - - 1956 nyara. A magyar nemzeti bankosok hűtlenségi perében életfogytiglani börtönre ítélt, ’odabenn’ agyvérzést szenvedett édesapám kegyelmi kérvényét elutasítják. Indok: különösen veszélyes. A betegségére való tekintettel a büntetését leszállítják nyolc évre. 1956 ősze. Pannonhalmán megkezdem a gimnázium II. osztályát. A soron következő három évben a diákotthon dekorációja nagyrészt az én feladatom... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Major János: Kaiser László novellái 1956-ról

Németh László írja: 1956-ban az, ami történt, „mint nagy szárazságban a tűz, a szenvedésben elszánttá érlelt nemzetből robbant ki, csak szikra volt a nemzetnyi benzintartály fölött. Nagy részük megcsömörlött az iszaptól, amelyben tíz éven át lábalniuk kellett, s becsületükről akarták lemosni a részvétel szennyét“. 1956 fél évszázados jubileuma alkalmából (Publicisztika)

Szerkesztő B
Török András István: A Szabad Európa Rádióról

– Gallicus Reflectorain keresztül (tanulmány) Az egykori Szabad Európa Rádió magyar adásának első öt évéről írt könyvet dr. Simándi Irén, az Országos Széchényi Könyv­ tár tudományos kutatója, Magyar­ ország a Szabad Európa hullámhosszán 1951–1956 címmel. Az A/5-ös nagyságú, háromszázötvenkét oldalas, számos melléklettel, fényképpel, bibliográfiával és névmutatóval ellátott kötetet a Gondolat Kiadó (Publicisztika)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Ébert Tibor
A Duna folyása

Bartók Béla pozsonyi emlékének - A két fiú már jó ideje a kert katlanszerű mélyedésében tartózkodott, ez a rész az utca felől töltésként emelkedett, és terebélyes vadgesztenyefák borították. Castrum Alexandriumnak, vagyis Sándortábornak hívták, mivelhogy régi avargyűrű-avarsánc elnevezése már elavultnak, unalmasnak tűnt, meg aztán akusztikailag jobban esett a fülnek a latin idióma. Az „erődítmény” falát belül egy gondosan ledöngölt ösvény (Publicisztika)

Papp Lajos
"Bízzatok, Magyarok!"

Dr. Papp Lajos sebészprofesszor beszéde a pécsi Rendszerváltó Nagygyűlésen: "A Szellem, Erkölcs forradalmárait nem lehet kifárasztani. A megszólítottakat nem lehet az utcákról, a terekről visszaszorítani a karámok közé, a panelboxokba, nem lehet visszacsalogatni az ólakba vályúkba öntött moslékkal. Hiábavaló vágyakozása a mammon szolgálóinak, a zsarnokoknak, hogy megunjuk, hogy belefáradunk. Nem tudják kivé..." (Publicisztika)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől... (Publicisztika)

Turcsány Péter
A Wass-család múltja – valóság és legendák

A hűség, a szülőföld- és a hazaszeretet, a “töretlen hit” Wass Albert életművének kulcsszavai. Az író munkáinak Erdélybe és a magyar múltba ágyazottsága rendkívüli hatást gyakorol olvasóira. Az Üzenet haza című emigráns ódája 20. századi nemzeti költészetünk mintadarabjai közé tartozik. Általa belépett abba a költői sorba, amit Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Ady, Babits, Dsida, József Attila nemzeti (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap