Publicisztika

Madarász Imre
Költőlelkek könyvtükrökben (könyvek között)

A részmonográfiák kora is elérkezett: egyre több könyv lát napvilágot híres emberek életének, neves alkotók pályájának egy-egy időszakáról, mozzanatáról, szereplőjéről. Péter I. Zoltán Ady és Léda. Egy szerelem története című, a Noran Kiadónál megjelent krónikája azonban meglehetős túlméretezettsége (több mint négyszáz oldalnyi terjedelme) ellenére sem vádolható azzal, hogy bolhából csinálna elefántot: (Publicisztika)

Kaslik Péter
„Ne bántsd a magyart!” 2012

Zrínyi Miklós fenti szavai háromszázötven év távlatából ma is híven visszhangozzák szabadságharcaink védekező, de elszánt, és dacos jellegét. Szabadságharcaink sokat mondanak a magyar jellemről is – arról, hogy mi a magyar. Mi az, amihez ragaszkodunk? Mi az, ami a közös célra összpontosuló cselekvést kirobbantja? Meddig hátrálunk, és mikor mondjuk, hogy elég? Babits Mihály: „A Magyar jellemről” c. tanulmányában azt írja,... (Publicisztika)

Kalász István
A fejlődés vége?

Mert ez így nem mehet tovább. Ami most van, annak vége. A fejlődés, a gyarapodás, az ipari rohanás előre, melyről a gazdasági szakemberek diadalmasan mesélnek a tévében, ez a létforma nem tartható tovább. Mert úgy élünk, jobban mondva úgy fejlődünk mi, és hát mi vagyunk a nép, mi vagyunk az emberiség, mintha legalább 1,9-nyi bolygónk lenne. De csak 1 db. azaz: egy darabka bolygónk van. Lehet nézelődni az égbe, lehet vágyakozni másik után, de most csak a... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Török András István: A Szabad Európa Rádióról

– Gallicus Reflectorain keresztül (tanulmány) Az egykori Szabad Európa Rádió magyar adásának első öt évéről írt könyvet dr. Simándi Irén, az Országos Széchényi Könyv­ tár tudományos kutatója, Magyar­ ország a Szabad Európa hullámhosszán 1951–1956 címmel. Az A/5-ös nagyságú, háromszázötvenkét oldalas, számos melléklettel, fényképpel, bibliográfiával és névmutatóval ellátott kötetet a Gondolat Kiadó (Publicisztika)

Adorján András
GagyIstván, a blamázs - Népszabadság

Említettem ugye, hogy egyik fő erősségem a körlevél? Nos, a TV-ben 2013. augusz-tus 20-án látott szörnyűséges AlföldIstván darab sokadmagammal engem is fölhábo-rított. Írtam tehát egy rövid mérgest valami 300 címre. Nem vicc, több is van – a ke-rületi rendőrkapitányságokat sem felejtve, végülis a rendőr is ember. Ilyenkor nagyjából 35-40 „Elolvasva” üzenet jön. Nagyon néha pár sort írnak is némely címzettek. Legnagyobb meghökkené... (Publicisztika)

Balázs Géza
A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta

A magyar nyelv európai történetében megkülönböztetünk ómagyar, középmagyar és újmagyar kort. Az új szakaszon belül korszakhatárnak tűnik 1920, az I. világháború utáni határrendezés, amelynek hatásaként a korábbi Magyarország lakosságának egyharmada (közte legalább 3 millió magyar) az ország határain túlra került. Ennek következtében... (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Bolyongó Láng

Egy utcanév-nem-adás margójára - Tormay Cécile a századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. A "Napkelet" című folyóiratában ő gyűjtötte össze a világháború után induló új magyar nemzedéket, szinte írói sikereit (Publicisztika)

Kaslik Péter
A Bujdosó könyv üzenete (Tormay Cécile)

Ez a fájdalom soha nem volt elevenebb, mint az ezer éves magyar nemzet erőszakos szétdarabolásának előestéjén. 1918. október 17-én Tiszta István, Magyarország miniszterelnök a képviselőházban bejelentette: „… a háborút elvesztettük, s ennek folytán a békét kell keresnünk.” A magyarok számára, azonban sem a külső, sem a belső béke nem következett be. A belső „békét” Károlyi Mihály, áruló jellegű, majd (Publicisztika)

Lukáts János
A velünk élő tizenhárom

Ha évente csak egyetlen napon gondolunk rájuk, és idézzük fel alakjukat, akkor sem teszünk keveset. Akire minden esztendőben tíz millióan gondolnak, vagy többen is, szerte a világban, az nem élt hiába. Annak sokat ért az élete, sokat a halála. Példává lett, nemzetet, országot összetartó példává. Gondoljuk végig az éveinket, azt az okosan rendezett, és még éppen áttekinthető kertet, amelybe... (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
A magyar honfoglalásról

Ez a kérdés csaknem mindig jelen van, amikor a magyarok szóba jönnek egy-egy kötetlen beszélgetés során. Hol nyíltan, hol a háttérben, a szituációtól függően. Mi magyarok, pedig évszázadok óta együtt élünk származásunk alapkérdésével. Van válasz, talán több is, mint kellene! Sokan nem tulajdonítanak jelentőséget sem a kérdésnek, sem a válasznak. Őket nem józanította ki Trianon, valójában a nemzeti himnuszunk szavait sem értik igazán. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Magtalan

Öreg emigráns barátom New Jerseyben a háza mögött néhány szölötökét ültetett. Hazulról hozatta őket, és pont úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napos falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, metszegette, babusgatta, kötözgette az indákat, és lett is belőle lugas, mert a föld és a növények éppen olyan kezesek itt is, mint mindenhol. A kugasaban való vóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza És (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Csorda?

Nem vagyunk csorda emberek. Nem megy a klubalkotás sem, legalábbis ezt láttam az emigrációban, ahol pedig sokkal jobban érzi az ember a hasonszőrüek közösségének szőkségét, mint otthon. Minden magyar klub befullad előbb utóbb, vagy leég. Ugyanakkor, alighanem a magyaroknak van a legtöbb külföldön megjelenő újságja, mintha az egymásho tartozás nagyszerűen működne köztünk, -elméleti síkon-, csak ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 2/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két (Publicisztika)

Borbély László
Karriert vagy tisztességet?

Szalay Károly író, irodalomtörténész legújabb kötetében sajátos kisregényt olvashatunk Kardos Györgyről (Az ezredes), portrét Bóka Lászlóról (Bóka), ezek mellett számtalan rövid írást (Árnyképek ezüst kloridon) közöl a tőle megszokott kedves, humoros, könnyed hangnemben. Ezen anekdotákban, adomákban, életképekben és rajzokban a legkülönfélébb emberekről mesél: a szereplők között találjuk Németh Lászlót és Erdei Ferencet, (Publicisztika)

Lukáts János
A fösvény

Corneille és Racine világa a múlté, ünnepi jellemek helyett köznapi jellemtelenek népesítik be a színpadot, és pimaszul tükröt tartanak a nagyérdemű közönségnek, némelykor még a felséges megrendelőknek is. És még csak nem is görbe tükröt! Mintegy hetven évvel A velencei kalmár után, és 121 évvel a francia forradalom előtt (1668-ban) ezek a polgárok még csak – úgymond – kerülgetik és óhajtják a hatalmat. Még lehet őket bolondnak és... (Publicisztika)

Lukáts János
A velencei kalmár

Az uzsora (pénzkölcsönzés, kamat) első említése az írásbeliség és az uzsorabeliség történetében ki tudja, mikor esett, hasonlóképpen a szabályozása is, de az bizonyos, hogy Mózes törvénykönyveiben már ott találjuk. Már pedig, amit szabályozni kell és lehet, azzal hosszabb ideje élnek (és esetenként visszaélnek) az emberek. Hogyan is rendelkezik az V. könyv idevágó passzusa (23.20)? „Az idegentől vehetsz kamatot, de a te... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A boldogság definíciója

Keressük, kutatjuk, hajszoljuk, és közben fogalmunk sincs róla. Sőt egyetlen filozófus sem tudott definíciót adni a boldogságra. Nem tudjuk tehát, mi az, legfeljebb sejtjük, és sokszor teljesen rosszul. A magam részéről, semmiképpen sem tartom a boldogságot elérhetetlen absztrakciónak, valamiféle távoli lila gőznek, vagy éppen konkrét, megtapintható, (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Aki tud svédül ne írjon svédül...

Mint társadalmi jelenség roppant érdekes volt, és tanulságos. Volt Svédországban a görög emigránsok között egy zseniális fiatalember, aki egy éven belül már úgy beszélte és írta a svéd nyelvet, mint a született svéd. Újságírónak ment, aztán nagy sikerű könyvet írt, meg egy filmet is, és egyáltalán, olyan tehetséges és elragadó egyéniség volt, mintha a napfény sugárzott volna mindenből, amit meg... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba... (Publicisztika)

Kalász István
Olvasni, változni...

A festményt addig nézi az ember, amíg akarja, a szöveget viszont… Különben az olvasás az olvasó és a szöveg közti folyamat; a kívülálló számára teljesen érdektelen dolog. Szintén érdekes: az olvasó ember nem képes önmagát „figyelni”; az agya intenzíven foglalkozik a szöveggel. És mi történik a szöveggel az agyban, miután az olvasó befejezte az olvasást? kérdés azért lényeges, mert az olvasás végeztével sokféle hatás éri az olvasót. Az olvasott szöveget,... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap