Publicisztika

Doma-Mikó István
Japánságtudat, a belső erő

A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból... (Publicisztika)

Szerkesztő C
Kusztos Tibor: Új magyar utak lélektől lélekig

Sokféle értelemben beszélhetünk az útról, amelyen élete folyamán előre igyekszik az egyén, vagy történelme során a nemzet. Fontos a helyes irány megválasztása, hogy sikeresen haladhasson mindkettő az ígéreteiben azonos közeli és távoli cél felé. Az iskola és az egyház segítségével a családban kell felkészülnie az egyénnek arra, hogy termékenyen be tudja tölteni szerepét a társadalomban, oly módon, hogy fizikai (Publicisztika)

Lisztóczky László
Lisztóczky László: Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Duma-István András: Csángó reneszánsz, ahogy a csángók látják

Remény és tapasztalat - A csángó reneszánszot csak a csángók tudják megteremteni - A moldvai magyarság az elmenekült, betelepített, esetleg itt maradt magyar népességbol származott. Így tudjuk évszázadok óta. Saját, önálló politikai és hivatalnokrendszerük nem alakult ki. Pedig csak ezek segítségével tudták volna megőrizni sajátos kultúráját és jogait ez ... (Publicisztika)

Kálnay Adél
A bolond Jusztin

Jusztint mindenki bolondnak tartotta a faluban, és akként is bántak vele. Kinevették, ugratták, legyintettek rá, úgy beszéltek előtte róla, mintha ott sem lenne. Jusztin nem haragudott érte, hiszen soha semmiért nem tudott haragudni. Persze voltak dolgok, amiket nem szeretett, például a nevét. Jusztin, Jusztin, kóstolgatta mindenki, ez most fiú vagy lány? Nagyapja is csak csóválta a fejét, ilyen nevet ki látott, morogta, az anyádnak sincs ki a négy kereke, az biztos! Jusztin nem... (Publicisztika)

Borbély László
Karriert vagy tisztességet?

Szalay Károly író, irodalomtörténész legújabb kötetében sajátos kisregényt olvashatunk Kardos Györgyről (Az ezredes), portrét Bóka Lászlóról (Bóka), ezek mellett számtalan rövid írást (Árnyképek ezüst kloridon) közöl a tőle megszokott kedves, humoros, könnyed hangnemben. Ezen anekdotákban, adomákban, életképekben és rajzokban a legkülönfélébb emberekről mesél: a szereplők között találjuk Németh Lászlót és Erdei Ferencet, (Publicisztika)

Kalász István
Memento mori - avagy Ön hogyan szeretne meghalni?

Aztán voltak még néhányan, bár számuk elenyésző, akik az emberekre, mint negatívumra gondoltak, azaz nem a fájdalmas részvéttől szerették volna megkímélni embertársaikat, hanem... Egy idős férfi otthonában akart meghalni, „Nem kórházban ahol unott nővérek, gépek tartanak életben”, és egy magányos, fiatal nő sem akarta, hogy megalázóan ápolják és a rokonok bámulják halálát, majd teátrálisan sírjanak körülötte (Publicisztika)

Szerkesztő A
Kisida Erzsébet: Az erkölcs értékrendje

Az ember magában hordozza mindazokat az értékeket, amelyek őt emberré tették. Értelme felülemeli a materiális lét göröngyein. Mégis, manapság egyre gyakrabban elbizonytalanodik. Úgy érzi, elveszítette azt a bizonyos csillagot, amely mutatja az irányt. Ebből következően elvéti az utat is. Nem látja az ösvényt, tapogatózik a semmibe, valahonnan fénysugarat remélve. Hiányzik az a ... (Publicisztika)

Bódai-Soós Judit
Eszem-iszom beszéd

Nem is gondoljuk, hogy az evés-ivás szerepe milyen jelentős mindennapi beszédünkben. Pedig szófordulatok, egyszerű kifejezések, szólások és mondások tucatjai utalnak ételre, italra vagy ezek elfogyasztására valamilyen módon. Nem kerülgetem hát tovább a témát, mint macska a forró a kását, hanem egyenesen belecsapok a lecsóba: Képzeljünk csak magunk elé egy tehetős fickót jó zsíros állással és egy cukorfalat barátnővel! Emberünk nagy kanállal... (Publicisztika)

Csáji Attila
Fogadalom a viharban

Lehet, hogy sokaknak furcsán hangzik, ha egy avantgárd művész hagyományról beszél, de számomra továbbadandó élő valóság. A kurucos hagyomány erősen élt családunkban. Apám, nagyapám büszkén emlegette a Rákóczi mellett harcoló nagy erejű Csáji-ősöket s azt, hogy az utolsó Rákóczit, Rákóczi Andrást, a zsoltárfordítót egyik ősünk temette el – Csáji Márton szuperintendens – oly igaztüzű beszéddel, hogy a Habsburgok bebörtönözték, s később... (Publicisztika)

Kaslik Péter
A kozmopolita, és a költészet

Ungváry Krisztián Berlinben járt beárulás végett - A szűnni nem akaró magyarellenes hazugságkampány laza logikája szerint Magyarországon azért nincs demokrácia, mert a többség van hatalmon. Törvényesség pedig azért nincs, mert az országot szabályosan elfogadott alkotmány alapján kormányozzák. Amint minden embert nem lehet mindig elbolondítani, úgy ezeket az önellentmondásokon alapuló vádakat sem (Publicisztika)

Bedecs László
Álom és szegénység

Krúdy Gyula írásai Óbudáról „Szindbád olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában” – írja Krúdy egyik kései, 1931-ben született novellájában, A vadevezős megtérése címűben. Ekkor már maga is Óbudán élt, a Templom utca 15. szám alatt, a mai Óbudai Társaskörtől nem messze, közel az író emlékét máig példaszerűen őrző Kéhli ... (Publicisztika)

Máté J. György
A halál szeretete

A Háború és béke egyik fogalmának magyarázatához. - Eltekintve az előkészületi lépésektől, a szabadkőműves tagjelölt új élete a sötétkamrában kezdődik, melyet a mozgalom 1717-től számított dokumentált történetének első másfél évszázadában csupán egy gyertya világított meg. A sötétkamra az elmélkedés helye, ahol a felavatandó (a szabadkőművesek keresőnek nevezik) átgondolja profán életét, s megírja első (Publicisztika)

Mila
Hasonló sorsú költők valóra vált víziója

A magyar és a horvát irodalom két kiemelkedő egyénisége, akiknek hasonló tragikus volt a sorsa, a háború borzalmait átélve, megérezték milyen embertelen halál vár rájuk, és megörökítették. Ezek Radnóti Miklós és Ivag Goran Kovačić ( ejtd: Kovácsity). Ivan Goran Kovačić műve a Tömegssír, amit Csuka Zoltán fordított le magyarra, E művel kapcsolatban többek között a következőket írta: „...A magyar olvcasó s vele együtt a világ (Publicisztika)

Szerkesztő C
1956 pufajkásai

1956 nem 1956. október 23-án, hanem 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor, amikor az első vörös csillagos pufajkás rém betette a lábát a Boldogasszony és a Szent Corona földjére. 1956 pedig nem 1956. november 4-én, de nem is 2006. október 23-én ért véget, hanem mindaddig tartani fog, amíg a kommunista utódpárt és az utódpártot más színekre cserélő gyilkosok és azok utódjaik a magyar közélet minden helyéről ki nem lesznek takarítva. Az MSZ(M)P vörös szegfűs gnómjai jól látható helyen (Publicisztika)

Szlamka Zsófia
Képek

1. invenció. Az ég kék volt. Hasonló ahhoz az életérzéshez, amit az ember egy bögre forró csokoládé elfogyasztásakor érez egy fagyos reggelen. Kék, mint a búzavirág végtelen sziromkoszorúja, kék, mint az óceán boldog, nyugtató mélysége, kék, akár az olvadó jég engedő csöpögése. A nap sárgán sütött. Sugárzotta magából az ünnepek fenségét, elmerülendő malasztját, aranyos cikornyáját. Fénye csillogott, akár a templom belső alázata, mint a tavasz illatozó, bájos (Publicisztika)

Szakács István Péter
A székely virtus természetrajza

Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)

Szerkesztő C
Földesdy Gabriella: Magyar szerzők a Nemzeti Színházban 1935–1944

Az 1935-ös év nagy változást hozott a Nemzeti Színház életében. A kulturális kormányzat egy csapásra véget akart vetni az évek óta tartó anarchiának, látványos hanyatlásnak, amely már a Hevesi-korszak (1922–1932) vége felé megkezdődött, s a színház életének minden területén éreztette hatását. Katasztrofális volt az épület állaga, állandó helyhiánnyal küszködtek, (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
EU-s dilemmák

Az Európai Parlament Információs Hivatala (még 2002-ben) kiadott egy "Európa ma és holnap" című nagyalakú, igényes kivitelű brosúrát, amely 28 ország önbemutatkozását tartalmazza. A huszonnyolcak között vannak alapító tagok és csatlakozásra jelöltek. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot,az országfejezetek egy rövid "önéletrajzból" és egy hosszabb "kifejtő" részből állnak. Nézzük (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Kultúrguta kerülgetett

Annyira ajánlotta valaki Umberto Eco két könyvét, a rózsásat, meg az ingásat, hogy megvettem mindkettőt ötven dollárért. Sajnos, ilyen drága Amerikában a könyv. Nagy sikerű, vaskos könyvek, milliós példányban fogytak el Európában. Nem tudom, mi ütött belém, vagy ezekbe a könyvekbe, de nem tudtam végigolvasni egyiküket sem, pedig akartam, sőt nem is szégyellem magamat ezért. Ne ... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap