Publicisztika

Győry Attila
A Tudat szenvedélye

Kezdetben volt a Tudat. Ha úgy tetszik, az Őstudat. Egy olyan ideált képzeljünk el, ami tetszik, nem tetszik alapon örökkön-örökké létezik immár, mondhatni időtlenül, ami (aki) sajátosan Él. Hogy él, erről nem kell bizonyosságot vennünk, fogadjuk el egyfajta metafizikai dogmának, de ha már mindenáron bizonyosságot szeretnénk venni, mindenképpen vegyük figyelembe e Tudat sajátos életformáját, ami valójában nem más, mint a Kozmosz. A Kozmosz életéről, réről, kiterjedéséről... (Publicisztika)

Dörgő Tibor
A színház mint jótékonysági intézmény

Néhány érdekesség a XIX. századból. - Ma már elképzelni is nehezen tudjuk, milyen jelentősége volt a színháznak a XIX. században, a tévé, a film, a magnó, a rádió előtti korban. A művészet életszerűen látható és hallható eseménysorának szemlélhetésén kívül a színház volt az a hely, ahol estéről estére több száz ember összegyűlt a város lakosságának legkülönbözőbb rétegeiből. Egy közös cél érdekében a... (Publicisztika)

Pap Gábor
Népmese a csillagvilágban

Holló úr meg rókáné Nem tudom, hogy s mint történt, elég az, hogy holló uraság meg rókáné komámasszony nagy barátságot kötöttek. Erdőn-mezőn együtt jártak-keltek, együtt ebédeltek (ha volt mit), egy szó, mint száz: sok országot-világot bejártam, de még ilyen barátságot soha nem láttam. Hanem egyszer mi történt? Az történt, hogy egy kandúr levelet hozott rókánénak, melyben azt írja egy barátja, hogy látogassa meg az... (Publicisztika)

Bedecs László
Álom és szegénység

Krúdy Gyula írásai Óbudáról „Szindbád olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában” – írja Krúdy egyik kései, 1931-ben született novellájában, A vadevezős megtérése címűben. Ekkor már maga is Óbudán élt, a Templom utca 15. szám alatt, a mai Óbudai Társaskörtől nem messze, közel az író emlékét máig példaszerűen őrző Kéhli ... (Publicisztika)

Báthory Csaba
Bestiarium Literaricum

A petri. Az élő s ködő ganály, valamint a gönd őrfejű vagy bor zasgödény párzásából kiüs tökösödött költet (a továbbiakban: ganály). Farkában huszonkét tollacs van, hússzal piszkál, eggyel firkál, eggyel irkál. Úszvabukó vinkó egyed, kielégíthetetlen pár- és kárfogyasztó. Főleg halastavakban és a vízivárosban válik okká és okozattá (egyik pösze barátja így állapít: a ganály halasztó). Ugyan rendszeren, flaskán, falon és harisnyán folyton-folyvást (Publicisztika)

Csetneki Gábor
Tangó a Hídon

A Szárnyak Színháza Tangó-előadása hosszú időn át kereste optimális formáját. Eleinte nyíltszíni improvizációkat csináltunk zene nélkül Férfi-Nő címen, azután valahogyan bekerült egy tangó szám is, s végül 1996 magasságában állt össze a kanavász, amely tangózó párok történetét mesélte el. Minden páros saját tangó zenét kapott-választott, és az improvizációkból lassan leülepedett maga az eseménystruktúra. A darabot végül külső és belső terekben egyaránt... (Publicisztika)

Brickner Balázs
Az Ezeregyéjszaka hajnalai

Egyszóval így ingázol reggelente. Az öt tízes első busszal zötyögsz föl Pestre Somorjaújfaluból, jól ismert táj zötyög el melletted – a gyorsforgalmú út semmit látó fűzfasora, s így hajnalban a fák is csak elvakítva tápászkodnak a reflektorfényben. Te persze rettegsz ezektől az utaktól. Negyven perc utazás, és bármikor rád kerülhet a sor, ősszel, télen akár, vagy épp hazafelé menet, ezt nem sejtheted, de biztosan akkor történik majd, amikor a legkevésbé számítasz rá. (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Gondolatok a Szabadság téri szovjet-emlékműről

Vitathatatlan, hogy az emlékművet engedély nélkül állították fel Vorosilov utasítására, vitathatatlan, hogy egy letűnt nagyhatalom címerét ábrázolja, vitathatatlan, hogy a felirata valótlanságot tartalmaz, vitathatatlan, hogy nem minősül katonai síremléknek, vitathatatlan, hogy a Szabadság téri ereklyés országzászlót önkényesen bontották le a szovjetek, megalázva ezzel nemzeti... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba... (Publicisztika)

Balázs Géza
A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta

A magyar nyelv európai történetében megkülönböztetünk ómagyar, középmagyar és újmagyar kort. Az új szakaszon belül korszakhatárnak tűnik 1920, az I. világháború utáni határrendezés, amelynek hatásaként a korábbi Magyarország lakosságának egyharmada (közte legalább 3 millió magyar) az ország határain túlra került. Ennek következtében... (Publicisztika)

Gyárfás Endre
Az elcsalt menyecske

Egy balladamotívum néhány európai változata. - „Gyere velem, Molnár Anna, / gyere velem bújdosásra, / gyere velem bújdosásra, / burkusfának árnyékába!” Így kezdődik az egyik legrégibb és legismertebb magyar népballada. Az „elcsalt menyecske” balladatípusba sorolják. A történet talán azért volt annyira népszerű évszázadokon át, és azért terjedt el Európában, sőt Észak-Amerikában is, mert az oktalan bizalomnak, az ösztön vezérelte... (Publicisztika)

Nyakas Szilárd
Óbuda vőlegénye

Átélte a régi Óbuda elmúlását. Látta az új város felcseperedését. Aggodalmas figyelemmel kísérte születését. Kiss Károly (1930–1998) költő, műfordító és publicista írásait Ebek harmincadján címmel foglalta kötetbe 1982-ben a Szépirodalmi Kiadó. Veszendő épületek, értékek, életek nyomában járt közöttünk az, akinek Óbuda a lelkét köszönheti. A lelkét néhány megmentett épület, vendéglő, évszázados utcarészlet formájában. Így például a tízemeletes monstrumok (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Japánságtudat, a belső erő

A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból (Publicisztika)

Vörös István
A költészetről

Az a szöveg, ami hármat pattan a vízfelszínen, nem vers. Az a szöveg, amit el lehet dobni, nem lehet vers. Az a vers, amit be lehet dobni egy folyóba, maga a költészet. A költészet legkevésbé keresés közben található meg. Azért írok verseket, mert nincs semmi, ami jobban kivívná ásításomat náluk. Az unalomnál nincs izgalmasabb. Az a szöveg, ami nem pattan hármat a vízfelszínen, nem is vers. A költészet legkevésbé a versekben található manapság. Azért... (Publicisztika)

Druzsin Ferenc
„Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba kezdett. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Antall: Keresztény Magyarországot akarok!

Antall meghalt, az újságok írták, hogy utolsó szavai ezek voltak: "Keresztény Magyarországot akartam". Ünnepélyesen hangzik. Sokan könnyeztek is. Szívesen használt kifejezés volt ez előtte is, és azóta is ugyanilyen ünnepélyesen hat az újságokban és a politikusok tirádáiban a keresztény Magyarország, mint cél. Csak azt nem tudom, miért éppen keresztény... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Franko országában láttam...

Franco még élt akkor. Svédországi cégem egy rövid és érdekes mérnöki megbízatást kapott Barcelonában. Nagyon vonakodtam az odautazástól, mert észrevétlenül is agymosottá válik az ember, ha gyermekkorától felnőtt koráig egyébről sem hall, ha Spanyolország került szóba, mint a véreskezű diktátorról, lámpavason lógó ártatlan emberekről és a Guardia Civil mindennapos rémtetteiről. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A magyarok módszeres megosztása

...például Trianon, a területi széttrancsírozás is az egyházat szolgálta a maga módján, amennyiben nemcsak bosszút állt az Atillás magyarokon, hanem jó néhány millió magyart egyenesen a nem katolikus szférába kanyarított át, és ezzel nemcsak kisebbítette a sátáni cigány magyarok országát, hanem automatikusan katolikus hídfőket is teremtett magának a Vatikán... (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Kamikaze búcsúlevelek 2.

A japán Tokubetsu Kogeki-tai, rövidítve TOKKÓTAI magyar fordítása Különleges Támadó Alakulat. Tagjai öngyilkos bevetéseken bombával megrakott harceszközeikkel az ellenség hajóinak, repülőinek vagy objektumainak ütközve felrobbantották azokat. (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap