Publicisztika

Szerkesztő C
Wass Albert: 1956 – Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Lukáts János
Esztergom, királyok városa

Kétszázötven évig, az államalapítástól a tatárjárásig volt Magyarország fővárosa. Esztergom országrészek határán fekszik, szemközt a párkányi sík már a Felvidék része, jobbról a Börzsönnyel az északi hegyek sora indul, háta mögött a Dunántúl. Maga Esztergom a hegyen, a hegyoldalban, a hegy lábánál épült. Védi, és határát szabja a Duna kanyarja, játékul egy kis szigetet alakított ki a város elé. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Vezető, vagy követő?

Leader or follower... vezető, vagy követő... Így kategorizál az amerikai minden embert. Egyszerű ez: a botnak is két vége van, meg a menetoszlopnak is. És vannak is roppant szisztematikusan összeállított tesztjeik arra, hogy hivatalosan is le lehessen szögezni: alkalmas-e vezetői állásra valaki, vagy csak arra jó, hogy utasításra dolgozzék. "De hol a számomra nagyon is létező harmadik típus?" - kérdeztem naivan... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Négertánc

A hülyegyerekek rendszeres tornaórájára kísértem el egyszer egyik New York-i barátomat, mert gyógypedagógiai doktori disszertációjával kapcsolatban tanulmányt kellett írjon egy ilyen tornáztatásról. Nem érzelmi- és indulati zűrzavaros gyerekek voltak ezek, vagy skizofrének és hasonlók, hanem szellemileg és agyilag fejletlenek, akiknek taknya-nyála folyik, képtelenek a legegyszerűbb értelmes cselekedetre, mint például (Publicisztika)

Sebeők János
Nyílt végű alapok

avagy: a kérdőjel kiegyenesíthetetlenségéről Oh, Platón… Egy bekezdésed akad Atlantiszról, s meglehet, ez volt a legsikeresebb. A média számára ma talán leginkább emészthető. Hisz mindenkinek megvan a maga elsüllyedt Atlantisza. Atlantisz a nagy fellelendő, a Válasz maga. De hívhatjuk akár El Doradónak is. Attól függ, mi a kérdés – a válasz lehet arany. Egyesek úgy gondolják, hogy életüket majd megoldja a pénz. Úgy gondolják, kérdéseikre a válasz a pénz. (Publicisztika)

Borbély András
A halott és a hallott

– egy genealógiai metafora történetéhez – „Hősszívű Tűdeidész, minek is kutatod születésem? Mint levelek születése, olyan csak az embereké is. Földre sodorja a lombot szél, de helyébe az erdő Mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra: Így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull.” (Homérosz: Iliász)1 1. Trencsényi-Waldaphel Imre a genealógiai metafora példájaként idézi az Iliász VI. énekéből a fenti szövegrészt2, amely (Publicisztika)

Fodor Miklós
A pogánykereszténység lehetőségterében

A magyar kultúra számára legkésőbb a honfoglalás szakrális-történelmi eseménye óta égető a pogány világkép és a kereszténység ötvözésének gondja. Nézetem szerint a keresztény üzenet a minden nemzeti kultúrának adatott életrend lényegének megfogalmazódása. E felfogás szerint a kereszténység nem valami idegen, hanem a legsajátabb saját feltárulása. Mégsem sikerült a magyar... (Publicisztika)

Lukáts János
Ördöggörcs 2/2

Huszonkét év munkája fekszik a majd’ hétszáz oldalas könyvben, amely „Karinthyának”, a XX. századi magyar irodalomtörténet e különös „tájegységének”, jelenség- sorozatának kíván emléket állítani. Nem, ez így nem pontos! A Karinthy család tündöklései, fénytörései és szivárványlásai a magyar irodalom, pszichiátria, vízilabdázás és színházcsinálás terén. Ez a megközelítés már valamivel jobb, bár ugyanolyan kockázatos, mint maga az (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? (Publicisztika)

Konczek József
A megszületés vágya

– lírai jegyzet az Expanzió XIII. után – l. Fekszem a fűben arccal lefelé. Az esti hűvös áramlás végighullámzik a füvek élén, illatos a mező. Ez a nyár végi éjszakai mező, így hanyatt fekve látni, pontosan és zökkenő nélkül összefügg az éggel. Az ég nem olyan világos, mint nappal, most Hold sincs még, de jól láthatók a csillagok. Rendes nyári ég, júliusi. Valahonnan keserű szag csap felém, lehet, hogy egy csalánosé, odébb kúszom hát egy fához. Gyökerei, mint (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Nagypéntek misztériuma

„Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú.” Szabó Magdával pár éve megritkultak találkozásaink. A tavalyi budapesti könyvhéten a nyár elején mégis sikerült körüludvarolnunk (több száz olvasója nevében bátorkodom ezt mondani), „udvara” a Vörösmarty tér egyik könyvsátra volt. Ott dedikálta és küldte „nagy szeretettel” lányomnak legújabb, Mézescsók Cerberusnak című könyvét (Publicisztika)

Bukta Imre
Csinálatlan utak

Talán ott kezdem, hogy családom történetét nem tudom fában ábrázolni, nincsenek kutyabőrök sem a tabernákulumban. Sorsunk a vidéki magyar sors egyszerű példája, amibe még én is beletartozom. Származásunkról nincsenek bizonyítékok. Az egyik szomszéd falu lakói besenyők, a másikba tartozókat „kanyók”-nak hívtuk gyerekkoromban. Mi, Bukták, talán tótok lennénk, erre utalhat az, hogy az Eger-patakot csak a szemerei szakaszán nevezik Rimának. (Publicisztika)


A fejlődés vége?

Mi a baj velünk? Miért tesszük ezt mégis? Talán azért, mert a gyarapodást, a fejlődést a boldogsággal toltuk össze lelkünkben? Ezért hisszük rettegve, hogy a fejlődés a világ megmentője? Tehát, ha így folytatjuk, eljön az pillanat, amikor több kőolajat akarunk használni, mint amennyit kiszívnak a földből naponta, és az lesz a halk, de fontos sorsfordulója az emberiségnek. - Mennyi mindenre nincs szükségem, ez a... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Nemzet és nemzettudat Amerikában

Érdekes világcsúcsokat tud az agymosás-technika elérni. Amerikában 250 millióból 249,5 milliót nevezhetünk divatos szavukkal az Utca Emberének. Ezeket valóban mindenné akarta tenni a szisztéma, csak műveltté nem, tehát igen rafináltan olyan eszményeken, tévéműsorokon és magazinokon nevelte fel őket, hogy más nem is sülhetett ki belőlük, mint (Publicisztika)

Báthory Csaba
Bestiarium Literaricum

A petri. Az élő s ködő ganály, valamint a gönd őrfejű vagy bor zasgödény párzásából kiüs tökösödött költet (a továbbiakban: ganály). Farkában huszonkét tollacs van, hússzal piszkál, eggyel firkál, eggyel irkál. Úszvabukó vinkó egyed, kielégíthetetlen pár- és kárfogyasztó. Főleg halastavakban és a vízivárosban válik okká és okozattá (egyik pösze barátja így állapít: a ganály halasztó). Ugyan rendszeren, flaskán, falon és harisnyán folyton-folyvást keresi a likat, talált likkal azonban édeskeveset tud kezdeni. Kikezdő és kivégző (Publicisztika)

Sebeők János
Dackorszak, ameddig lehet

Áll a sor a kioszk előtt. Újságért állnak sorba. Mondják, a téma az utcán hever. Meglehet, a téma inkább árulva van, a téma meglehet, inkább a polcon hever. Vevőre várva, virító címlapokkal. Ha létezne még, Esti Hírlapot kérne az előttem álló, de mert az Esti Hírlap immár a múlt, Magyar Nemzetet kér az illető, merthogy a Magyar Nemzet múlt is, de még szerencsére jelen. Ez bújtatott reklám, ha nem vennék észre... (Publicisztika)

Lukáts János
Jégcsap-költészet

A jégcsap legfőbb jellemzője nem az, hogy hideg. A hidegség relatív dolog, hideg a vas, a tél, de bizony még a szív is lehet hideg. A jégcsap legfőbb jellemzője, hogy olvad. Időnként el-elolvad, időnként meg-megfagy. S ha újra megfagy, már nem jégcsap lesz belőle, hanem esetleg jégtábla, vagy a fenekéig beállt pocsolya alakját veszi fel. Ez a teljesen természetes természeti kép jutott eszembe, miközben Jan Erik Vold karcsú verseskönyvével (Publicisztika)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk... (Publicisztika)

Tverdola György
Zord bűnös vagyok, azt hiszem*

Egy állítással kezdem, amely annyira nyilvánvaló, hogy bizonyításával nem szükséges bajlódni: József Attila kései korszakának, 1933–1934-től a haláláig tartó időszaknak az egyik domináns témája a bűn. Mielőtt napirendre térnénk a dolog fölött, hogy hát Istenem, egyik költő ilyen témát választ, a másik meg olyat, gyorsan megjegyzem, hogy csöppet sem magától értetődő, s ennélfogva ritka is, mint a... (Publicisztika)

Bedecs László
Álom és szegénység

Krúdy Gyula írásai Óbudáról „Szindbád olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában” – írja Krúdy egyik kései, 1931-ben született novellájában, A vadevezős megtérése címűben. Ekkor már maga is Óbudán élt, a Templom utca 15. szám alatt, a mai Óbudai Társaskörtől nem messze, közel az író emlékét máig példaszerűen őrző Kéhli ... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap