Publicisztika

Prof. Dr. Bokor Imre
Gyurcsány Ferencről

ELŐSZÓ - Úgy hírlik, hogy Jeruzsálem után (2014-ben) Olaszliszkán épül a világ második siratófala, ahová el lehet járni gyászolni, imádkozni, szóbeli vagy írásbeli bejelentéseket (kéréseket, megjegyzéseket, ajánlatokat, stb.,) lehet tenni, valamint közösségi vagy magánjellegű észrevételeket. A Magyar Justitia Bizottság (MJB) évek óta próbálkozik közérdekű kérdések (problémák) megoldására tett javaslatai (észrevételei, (Publicisztika)

Fedák Anita
Hidak

Hogy miért pont a hídon sétálva keresett Rodin alanyokat szobrának megalkotásához, nem tudom. Ha azonban századunkban élne és alkotna, ha történetesen a ma emberét figyelné, a XXI századi emberi lét "hídjait", számtalan "arc" megihletné, ebben biztos vagyok. - Auguste Rodin, a Gondolkodó c. világhírű szobor alkotója egy nyáron mindennap eltűnt hazulról. Felesége, barátai tanakodtak, milyen rejtelmes dolga lehet. Egyszer titokban meglesték. (Publicisztika)

Fedák Anita
Hátrányban

Mi, magyarok, pedig nem, vagy alig olvasunk, és lassan úgy érezzük, sokkal műveletlenebbek vagyunk, mint szláv honfitársaink. Pedig lenne, sőt van is megoldás. A könyvtárak. Azok a bölcsességműhelyek, ahol ezek a hiányosságok mind-mind pótolhatók. Minden tiszteletem a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének, azoknak a lelkes kultúrosoknak, akik missziót vállalnak azzal, hogy népszerűsítik a könyvet, és azon munkálkodnak, hogy méltó körülmények (Publicisztika)

Fedák Anita
Modern cinikusok

Az európai liberális oktatási módszer oda vezetett, hogy fiataljaink a tanulás helyett popsztárokat majmolnak, bandákba verődnek. Mert tartozni akarnak valahová. Legyenek azok darkok, gótok, rockerek, hobók, metalisták, emók, gruftik vagy new waveesek. Mert már ilyen bandák is vannak szűkebb pátriánkban. Szarkazmussal és nagy adag iróniával szemlélik a világot, miközben a kommunikációjuk kimerül a közhelyekben, szlengekben és a röhögésben. (Publicisztika)

Kalász István
Félkörben...

Az igaz, hogy a nézőt informálni kell, művelni kell, de a mi gubbasztó nézőnk inkább a szórakoztatást kívánja. - Íme, jöjjön akkor az orbitális közhely: változnak a dolgok. A médiában, ezúttal a tv-ben, mint az audiovizuális médiában is erősödik a bulvár. Amúgy ezt a bontást a printmédiában régen elfogadtuk, lásd a magyar piacot uraló, országos lapokat, pl. Blikk versus Magyar Nemzet. HVG vs. Story Magazin. A „szöveg helyett legyen celebarckép” elven már nem akadunk fent (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Forradalom: és hol álljanak az ukrajnai magyarok?

Az új hatalom az európaiság jelszavával totális támadást intézett közösségünk ellen. Igyekezett megfosztani számos korábban szerzett, akkorra természetesnek tartott jogától – például, hogy a magyar többségű településeken a közintézmények homlokzatán az ukrán állami mellett a magyar nemzeti zászló is ott loboghasson –, sorozatos intézkedéseivel mindent megtett annak érdekében, hogy tönkre... tegye, majd végcélként felszámolja a magyar (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Antall: Keresztény Magyarországot akarok!

Antall meghalt, az újságok írták, hogy utolsó szavai ezek voltak: "Keresztény Magyarországot akartam". Ünnepélyesen hangzik. Sokan könnyeztek is. Szívesen használt kifejezés volt ez előtte is, és azóta is ugyanilyen ünnepélyesen hat az újságokban és a politikusok tirádáiban a keresztény Magyarország, mint cél. Csak azt nem tudom, miért éppen keresztény Magyarországot akarunk, ha akarunk? A szólamok lendülete mögött legtöbbször a kényelmességet találjuk, a felületességet, az át nem gondolt gondolatot (Publicisztika)

Kiss Dénes
A felejtés – pusztulás

Nincs lehetőség tovább hátrálni, mert mögöttünk már csak a nagy gödör sötétlik, és a „…sírt, hol nemzet sűlyed el, / Népek veszik körül,” sírásó népek, s nem az édes-mostoha „tejtestvérek”. Sajnos. Erre utalnak a köznapi megnyilatkozások is. Már régóta Edvard Beneš és társainak rossz szelleme, gyűlölete máig él! (Lásd például a beneši dekrétumokat! Vajon erről miért nem cikkezik a liberális sajtó? Hiszen valójában sajátos holokausztról beszélhetünk nyolcvan éve. Ennek a köznapi vadhajtásai (Publicisztika)

Szerkesztő A
Forgács Katalin: Wass Albert, a megosztó személyiség

Aligha akad még egy olyan író, költő, akiről ennyire ellentétesen vélekednek mind a szakmabeliek, mind az olvasók, illetve a nem-olvasók. Wass Albert személyiségéről, egyéni életútjáról ugyanúgy szélsőségesek a vélemények, mint irodalmi alkotásairól: a versekről, novellákról, regényekről. Szeretik vagy gyűlölik őt, akik ismerik, vagy akik nem ismerik – középúttal eddig nem találkoztam. Jaj annak, aki dicséri ott, ahol a földbe tiporják, vagy szidja azok (Publicisztika)

Kiss Dénes
Trianon marad!

Nem kell ahhoz magyarnak lenni, „csupán” tisztességesnek, hogy fölfogjuk, az Európai Unió nem orvosolja Trianon könyörtelen erdő-mező, falu-város csonkolását, testi-lelki-rombolását. A sebek tovább fájnak, sajognak. És még nő is ez a fájdalom, gonosz ártalom érzése, ha hivatalosan is azt kezdik hirdetni magukat magyarnak hirdető pártok és politikusok, hogy az unióban megoldódik a nyolcvannégy éves igazságtalanság minden következménye!... (Publicisztika)

Madarász Imre
Rómaiság mint Olaszország alapító mítosza

Forradalom az Örök Városban, az Örök Városért. Forradalom és szabadságharc, zászlaján olyan város nevével – „Róma vagy halál!” (O Roma o morte!) –, mely nem „egy” város, hanem „a” város, vagy ha úgy tetszik, a „Város”, állandó jelzőjével („örök”) maga a megtestesült állandóság, „a Maradandóság városa”, az európai hagyomány, az egyetlen „nagybetűs” Tradíció jelképes helyszíne, koncentrált foglalata, patinás kerete. Nemzeti forradalom annak a (Publicisztika)

Kalász István
Olvasni, változni...

A festményt addig nézi az ember, amíg akarja, a szöveget viszont… Különben az olvasás az olvasó és a szöveg közti folyamat; a kívülálló számára teljesen érdektelen dolog. Szintén érdekes: az olvasó ember nem képes önmagát „figyelni”; az agya intenzíven foglalkozik a szöveggel. És mi történik a szöveggel az agyban, miután az olvasó befejezte az olvasást? kérdés azért lényeges, mert az olvasás végeztével sokféle hatás éri az olvasót. Az olvasott szöveget,... (Publicisztika)

Fedák Anita
Kezdődik az iskola, rontom bontom...

Mert a szülő, amikor ott áll a tanévkezdési ünnepi szónoklatok kereszttűzében, már Lacikájában, Petikéjében és Katinkájában ott látja a sikeres ügyvédet, orvost, elismert művészt vagy írót, s bármit megad azért, hogy azt a pár iskolaévet, míg eljut csemetéje a főiskoláig vagy egyetemig véres verejtékkel ugyan, garast garasra rakosgatva, de „állva a sarat” is kibírja. És hogy addig hány kitépett füzetlap, legörbülő gyerekszáj és hisztis esti leckeírás lesz még? (Publicisztika)

Fedák Anita
Csókolom, jól megnőttem?

Aztán tegnap a lányom azzal állított be, hogy a városban találkozott Éva nénivel, a biológia tanárnővel. "Azt mondta – meséli a "kicsi" –, hogy jól megnőttem a vakáció alatt." Amiről azonnal eszünkbe is jutott, hogy bizonyára a ruhatárat is bővíteni kell a tanévkezdésre. Elnézést kérek e kis kitérőért, de az iskolakezdés alkalmából ragadva tollat, egyszerűen nem tudtam meg nem osztani az olvasóval személyes élményeimet. Mert biztos (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről... (Publicisztika)

Fedák Anita
Rézfán fütyülő rézangyal

Gondolná a kedves olvasó, hogy valamikor az osztrák-magyar monarchia idején büntették az ilyesmit? Egy nagyon régi könyvben olvastam, hogy 1748-ban például Beregszász város nemes tanácsa arra ítélt egy Dulszka nevű asszonyt, hogy „három pénteken keresztül meglapátoltassék”, mert azt mondá’ valakire, hogy a ménykű üssön belé... 1563-ban pedig a pozsonyi országgyűlés törvénybe is iktatta, hogy az, aki először káromkodáson lett érve, megvesztőztessék, a másodszor rávetemedő megpálcáztassék, és aki harmadszor is (Publicisztika)

Fedák Anita
István király időtálló öröksége

Az utóbbi évtizedekben pedig immár Kárpátalján is megjelentek szobrai. Beregszász, Aknaszlatina, Szürte után nemrégen Salánkon került sor szoboravatásra. Lélekemelő mozzanat Szent István napjának küszöbén. Szobrok a határontúlon és a határon innen, szobrok különböző látásmódban, más-más felfogásban, ahogyan a szobrászok megálmodják és elénk idézik Őt. Bronz, öntöttvas, gránit. Maradandó, idővel dacoló anyagok. (Publicisztika)

Kalász István
Kikből áll az ország?

Nos, miből áll egy ország? Tavakból, hegyekből, görbe utakból, fagylaltból, fűből, városokból… És persze emberekből. És az országot az emberek teszik olyanná, amilyen, nem? Vagyis amilyen az ember mentalitása, olyan az ország? - Azt már tudjuk, hogy az állami pénzt nagyvonalúan lehet költeni, és azt is tudjuk, hogy ennek következményei vannak a közös háztartásra nézve. Eme költekezésre több országot lehet példaként említeni, de most nem tesszük, (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más... (Publicisztika)

Kiss Dénes
Szelmenc Európában van

Ha lenne olyan nagy asztal Brüsszelben vagy Párizsban, amely földrészünk illetékes nagyjai/körülülnek, odatenném rá eléjük a kettévágott magyar falut, Kis- és Nagyszelmencet./Odatenném megcsonkítottan, kettévágottan a ma is színmagyar, de testileg,/lelkileg megnyomorított, megalázott lakosokat, az elmúlt emberöltők tragédiáival,/olyanokkal, amelyek minden kitalálható történetet felülmúlnak rettentő valóságukkal... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap