Publicisztika

Kaiser László
Szőts István filmrendezőről

„Nálunk a művészet mindig több volt, mint másutt. Sosem öncél és játék. Elv, hit, magatartás, sikoltás és jaj volt legtöbbször. Féltő gond.”Szőts István. - Szőts István a magyar és egyetemes filmművészet egyik legnagyobb alakja. Az 1957 óta Bécsbe kényszerült filmrendező hetvenhét esztendős korában, a magyar Színház- és Filmművészeti Főiskola díszdoktori címének átvételekor Tinódi Lantos Sebestyént idézte: (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Hozzászólás egy tudományos konferenciához

Úgy tűnik, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) naptára 1990-et mutat 2012-ben, mivel április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az NKE dísztermében, amelyen – többek között - részt vett dr. Szabó Miklós (a ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott csoportja, de azóta is agyonhallgatják az ott történt “épületes” történelem hamisításokat (Publicisztika)

Bágyoni Szabó István
Erdélyi tetemrehívás

Azoknak az aranyosszéki legényeknek az emlékére, akik 1944 őszén ott voltak, ahol lelkiismeretük diktálta… Arany János balladája szerint a bűnös visszajár a bűntett színhelyére. Szergej Baruzgyint, a Druzsba Narodov (Népek Barátsága) moszkvai folyóirat főszerkesztőjét rosszindulattal sem lehetett vétkesnek tekinteni, a nyolcvanas években különösen nem: mégis visszatért. A színhelyre. Mert hiszen a Torda-Kolozsvár (Publicisztika)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szellem, (Publicisztika)

Bágyoni Szabó István
Apaország – avagy: Budai Ilona máig szóló átka

“Anyám, édös anyám, ne haggy el az útba” (Budai Ilona) Apaország. Írástudók, historikusok és politizáló újságírók használták ezt a találó szókapcsolatot a Duna Televízió egyik adásában valamikor a polgári kormánykoalíció létrejöttének az évében. Akkor, amikor az arra hivatottak, jó nyolcvan éves politikai amnézia után, ismét nemzetépítésbe fogtak. A meghívottak... (Publicisztika)

Zalán Tibor
Ó kövek Budája

Lakos az ember csakis valamitől lesz. Attól, hogy belenő valamibe, ami visszafelé őbelé nő és terjeszkedik tovább. Beleöregedni nem lehet egy környezetbe, csak belefáradni abba. Környezetünk akkor a miénk, ha mi nem lehetünk máséi. Akkor vagyunk otthon, ha nincs távolság testünk, lelkünk, a szellemünk és a minket körülvevő szűkebb világ ethosza között. A benne levés így felcserélhető az én vagyok-kal, a mi vagyunk-kal. Törekvésünk egybeesik (Publicisztika)

Adorján András
BASIC MAGYAR – ápdétid, aktualiziírt, ferbesszert, frissítetves!

„A nemzet legfőbb összetartó ereje az (édes) anyanyelv!” ...Kodály Zoltánt – mint más tízezreket is – felkeresték ifjú, csillogó szemű kommunista „népnevelők”. Lelkes -suk-süközéssel osztották az észt az idős mesternek. Türelemmel hallgatta végig őket. Búcsúzóul annyit mon-dott: „Tudják elvtársak, az igét nem csak hirdetni, ragozni is tudni kell!” (Publicisztika)

Kaiser László
A költészetről, a versírásról, az ős-emberiről

Könyvtárnyi irodalom és prózai meg természetesen lírai vallomás foglalkozik a költészettel, a költészet lényegével, az alkotás miértjeivel. Mit is lehetne mindehhez egy versszerető vagy éppen verset író emberfiának hozzátennie… Körülbelül tudjuk, mert tudnunk kell, hogy mi a költészet. Most nem is a verstanok és esztéták, netán a poéták közmegegyezéses verbalitásaira gondolok. Inkább arra, amit (Publicisztika)

Koczeth László
A Vitéz Költő

Költőnek lenni csodálatos, nyomorúságos, felemelő, porba hullajtó nehezen megfogalmazható érzés. Az voltál. A legnagyobbak közül való. Szerettem volna Veled csavarogni az országban Debrecentől Komáromig, Csurgótól Keszthelyig. Vígan együtt borozgatni a barátokkal, verselni, rímeket faragni, örülni tavasznak, ősznek, udvarolni a korzózó kisasszonyoknak, átélni együtt a diákélet, az ifjúság ezernyi csínját, örömét. Kedveltek a lányok, nem szépségedért,... (Publicisztika)

Bella Árpád
Petőfi magyarsága

A napokban kezembe került egy régi írásom, amelyben Petőfi magyarságával példálóztam. Nyolc és fél éve ennek, amikor kétségbeesetten küzdöttünk az ún. „státusztörvény” elfogadásáért. A népszavazáson elbukott kezdeményezés a hazai magyarság szégyene. Jóvátettük? Olvasom a hírekben, hogy már negyedmillió külhonban élő magyar kérvényezte a magyar állampolgárságot, és közel 160 ezren már meg is kapták. Isten malmai... (Publicisztika)

Jankovics Marcell
Ötven év kétszáz sorban

Ha jubileum, válogat az emlékezet - - 1956 nyara. A magyar nemzeti bankosok hűtlenségi perében életfogytiglani börtönre ítélt, ’odabenn’ agyvérzést szenvedett édesapám kegyelmi kérvényét elutasítják. Indok: különösen veszélyes. A betegségére való tekintettel a büntetését leszállítják nyolc évre. 1956 ősze. Pannonhalmán megkezdem a gimnázium II. osztályát. A soron következő három évben a diákotthon dekorációja nagyrészt az én feladatom... (Publicisztika)

Adorján András
BASIC magyar

Néhány hete jelent meg Balázs Géza, a kiváló nyelvtudós „A magyar nyelv változásai a rendszerváltás óta” c. cikke a Magyar Irodalmi Lap ha-sábjain. Ezzel nagyjából egyidőben kerültek elő az én különböző cetlikre gyűjtött, alább bemutatott példáim az anyanyelvünk elleni merényletekről. Fel is buzdultam, hogy írok én is egy cikket. Tudós ugyan nem vagyok, de igényesen beszélem és írom a magyart (anyanyelvről szólva ez nem ér-dem, hanem... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Szent István király intelme Imre herceghez

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn, s mivel látom, hogy mindazt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat s más... (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Magadra hagytunk Tégedet...

1956. október 23 és november 4 emlékére küldöm Ramon Cué Romano spanyol jezsuita pap 1957-ben kiadott (Sangre de Hungaria: Magyarország vére) verses köte- tében található - MAGADRA HAGYTUNK TÉGEDET c. - (sajnos) sokak által kevésbé ismert, megrázó tartalmú versét. E vers elolvasását követően, vajon a jól fizetett média cézárok, a történészek és a politikusok (döntő többsége) érez e némi... (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Bajnai Gordon beszédéhez...

Támogassuk Bajnai Gordont!! A nagy visszaólálkodó ex miniszterelnök október 23.-i, bő lére eresztett beszédéből kitűnik, hogy megérdemli a magyar nép bizalmát! Ha csupán azt az egy mondata hangzott volna el, miszerint: a forradalmat nem elég megnyerni, hanem meg is kell védeni, akkor is elnyerte volna rokonszenvünket és egy homlokát ékesítő babérkoszorút. Az ‘56-os történelmi... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 – Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ... (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Gondolatok a Szabadság téri szovjet-emlékműről

Vitathatatlan, hogy az emlékművet engedély nélkül állították fel Vorosilov utasítására, vitathatatlan, hogy egy letűnt nagyhatalom címerét ábrázolja, vitathatatlan, hogy a felirata valótlanságot tartalmaz, vitathatatlan, hogy nem minősül katonai síremléknek, vitathatatlan, hogy a Szabadság téri ereklyés országzászlót önkényesen bontották le a szovjetek, megalázva ezzel nemzeti... (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Szöktetés a Poszt-Gulagról 2/2

A MENTÉSI AKCIÓ KIDOLGOZÁSA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA. A térképet tanulmányozván, nagyon megörültem, hogy Fasztyivet érinti a Budapest-Lemberg-Kijev vasútvonal, és rövid időre megáll ott a nemzetközi vonat. Azt is előre tudtam, hogy az 5-ös számú hálókocsiban kapunk helyet, mert már előzetes "híradó" tapasztalatunk szerint ennek a vagonnak a hálófülkéi voltak "bepoloskázva"... Ezt korábban úgy (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Szöktetés a Poszt-Gulagról 1/2

Ez az eseménysorozat 1945-ben kezdődött Tiszavasváriban, ahol a hazánkat "felszabadító" Vörös Hadsereg harcosai, valamint az NKVD (1943-után NKGB, 1946- után MGB, 1954-után MVD, végül KGB) "LOGÓT" viselő brigantik,- egy kisebb kocsmai torzsalkodást követően, öt magyar fiatalembert Debrecenbe hurcoltak. A szovjet ad hoc Katonai Bíróság egy személyt agyonlövetett, négyet pedig (Publicisztika)

Dörgő Tibor
A színház mint jótékonysági intézmény

Néhány érdekesség a XIX. századból. - Ma már elképzelni is nehezen tudjuk, milyen jelentősége volt a színháznak a XIX. században, a tévé, a film, a magnó, a rádió előtti korban. A művészet életszerűen látható és hallható eseménysorának szemlélhetésén kívül a színház volt az a hely, ahol estéről estére több száz ember összegyűlt a város lakosságának legkülönbözőbb rétegeiből. Egy közös cél érdekében a... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap