Publicisztika

Szerkesztő A
Vetési László: Székelyföld és szórvány - tények és illúziók 1/2

1. Bevezető a gondok közelébe - Bevezető, vallomásokkal - Témánk szempontjából akár figyelmeztetés és jelzésértéke is lehetne annak, hogy ebben az órában, amikor mi itt együttlétünket elkezdtük, ünnepi istentiszteleten most szentelik Wass Albert szülőföldjének egyik falujában, a Cege mellett Göcön a felújított műemlék templomot. Felújítói nem mások, mint a székely Mezőség legmagyarabb falujának lakói, a mezőpanitiak, akik nem terveztek, nem készítettek szórványstratégiát, (Publicisztika)

Szerkesztő A
Székely András Bertalan: Közép-Európa ketyegő bombája: Trianon 1/3

Népünk sorstragédiáinak egyik legnagyobbika – Muhi és Mohács után – kétségkívül az 1920. június 4-i párizsi (tévesen: Párizs környéki) békeszerződés. E lassan évszázados traumát a szétdarabolt nemzet máig nem heverte ki: nemzettudati, lelki, demográfiai, társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai, valamint más következményei máig hatnak. Amíg a két világháború között legalább beszélni lehetett a bajról, sőt a közgondolkodást uralkodó eszmeként áthatotta a jogos területi revízió gondolata – ami (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 8/20.

A Gyász Kurátor Zsófija - Mindenekelőtt a Németh László írói, gondolkodói habitusát befolyásoló négy nagy világerő jelenlétét vizsgálom meg a Gyász-ban. 1. A regény 1936-ban jelent meg végleges alakjában. A kor, amelyben játszódik, csak annyiban kap szerepet, amennyi abból a főhős tudatában megjelenik. Ez csak arra elég, hogy Németh László megfesthesse egy saját korabeli falu egy nem szokványos ember sorsában tükrö... (Publicisztika)

Szakács István Péter
A székely virtus természetrajza

Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 17/20.

Égető Eszter. Eszter először csak az érzelem bíráló-megbocsátó szemével nézett a világba. Ezen a tükrön át látta nagyapja, apja és férje alakját. Az igazán tudatos élet akkor kezdődik, amikor fia nevelésében keresi élete értelmét, majd bekapcsolódik József munkájába. Maga is bekapcsolódik például a tanyai internátus létrehozásába, gondolkodásmódban is felnő a vállalt feladathoz, a három fejezeten át tartó misszióhoz. A re... (Publicisztika)

Turcsány Péter
Zászlólengetés (Zas Lóránt emlékére)

...nehéz írnom, hiszen Zas Lóránt a barátom, hűvös hidegséggel, úgymond kimért tárgyilagossággal még és már nem írhatok róla, hiszen sorsa a sorsom is, embertpróbáló idők magyar költősorsa. Harmadszor pedig: szólnom mégis csak kell róla és költészetéről éppen a fentiek miatt, mert Zas Lóránt jeles barát és kiváló, jelentős költőnk, akinek szeretetem és tiszteletem jeléül lengetem meg zászlómat. Ciklusokra tördelt élet, ciklikus (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 6/20.

Az író lelkéből szövi a valóságot, s nem szabad elfelejteni, hogy az önvallomás kényszere nélkül aligha létezne irodalom. Adatszerű életrajz nincs egy Németh László regényben sem. Vázlatszerűen a következőképpen mutathatók be Németh László realizmusának összetevői: I. Külső valóság: az életszerűség biztosítására /közvetlen élmények – emlékezet/ Ennek összetevői:1. aszubjektív én kivetítése 2. modellek II. Belső valóság: (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 5/20.

A továbbiakban azt vizsgálom, hogy miképpen tudott Németh László az alkatába zárt sors és a valóság egységét megteremtve értékes műalkotásokat létrehozni. Minden regényhősében ennek a feladatnak a megoldására törekvését látjuk. Ez volt az ő „emberi színjátéka”. Az írótól azt várjuk: 1.Tudjon embert formálni, hogy tudjon általánosítani jellemeiből, ami pedig az élettel szembeni filozofikus magatartás eredménye. 2. 2.Az emberformálást művészi erővel tegye (Publicisztika)

Döme Barbara
Égi írók - Turcsány Péterre emlékezünk

Úgy képzelem, hogy égi töltőtollal a kezében most is éppen ül egy kényelmes felhőn és alkot. Vagy talán ott fent, rálelt egy újabb elfeledett magyar író, költő műveire és azokat szedi rendbe, hogy megoszthassa olvasóival. Turcsány Péter az utóbbi években vitathatatlanul megosztotta a hazai közélet, illetve irodalmi élet szereplőit, de egy dolog tagadhatatlan, halála mindenkit megrázott. Emlékezzünk most rá. Ég áldja! - Turcsány Péternek biztosan nem kellett útlevéllel azonosítani magát a Mennyország (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Turcsány Péter halálára

Mindenhol, mindig ott volt, ahol segítenie kellett.1951.március 7.- én született, tegnapelőtt: 2015. szeptember 29.-ig tartott tevékeny élete.64 évet kapott az Úrtól.Fiatalon ismerte meg, milyen a BM megfigyeltjének lenni.A kádári rendszer szellemi üldözöttje később, 2011.- ben a Magyar Köztársasági Érdemkereszt kitüntetettje lett.Nekünk íróknak (írogatóknak?)pedig patrónusunk.Egy írásában azt írta: „Úgy élek, mint aki ráér. Nem engedem hajtani magam…”Nem igaz! Ha így tett volna, ma is közöttünk lenne. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 4/20.

Mit jelent Németh László számára a görögöktől tanult tragikus életérzés? Azt, hogy az ember a rászabott körből, sorsból kilépni nem tud. Ennek a „végzetszerűségnek” utolérhetetlen példatára a görög mitológia. Németh László a mitológiából is azt tanulta meg, ami önmagunk formálásában a segítségünkre lehet. Mi az a tanulság, ami a mitológiából leszűrhető? Ugyanaz, amire az „üdvösség-eszme” is tanít. „A nehezeb... bet kell vállalni, reménytelen fogni az igazság térdét, a koporsóvá lett ágyban Istennel szólani, (Publicisztika)

Ébert Tibor
Te ergo quaesumus – Kodály-emlékeim (visszatekintés)

Előttem a pozsonyi magyar gimnázium (Madách Gimnázium) értesítői az 1941–42. meg az 1943–44. iskolai évről. Sárguló, barnuló oldalak. „A délutáni tanítás, önálló iskolánk megszűnése, a háborús viszonyok, a növekvő bizonytalanság az intézet Éneklő Ifjúságának zenei életében is nagyon éreztette káros hatását. A vegyes karnak ez idén hatvanhat tagja volt, míg ez első osz... tályosok Kodály Zoltán gyermekkórusának létszáma hatvan tagra csökkent. Az (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 3/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) / Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. / Az elmondottakhoz kapcsolódva a protestáns vallásnak még egy vonása ragadja meg: „A protestantizmus az emberből szóló Isten vallása. Ennek a bennlakó Istennek a sorsában bízom. Ez az egyetlen Isten, amely az egyházak elkerülhetetlen omlását túlélheti, s bizonyos, hogy túl is (Publicisztika)

Petrusák János
1940. március 5., a katyńi népirtás napja

A lengyelek egy része Katyńnal egyébként majdnem úgy van, mint mi, magyarok Trianonnal. Már beszélünk róla, de ahogyan szólunk, az máris megmutatja, hogy valaki bal- vagy jobboldali érzületű, illetve internacionalizmusban vagy pedig nemzetben gondolkodik. A lengyel baloldaliak, ha szólnak is Katyńról, maximum szemlesütve elismerik, hogy az Sztálin egy hibás döntése volt. De aztán hozzáteszik: háború volt, és háborúban a katona bárhol meghalhat. De Katyń a 20. századi lengyel tudat egyik fájdalmas pontja. (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 2/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) / Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. / Maradt azonban egy biztos fogódzója: az ember üdvösségösztöne, a „jó és igazról való hit”, a vallásos harc, a küzdelem, amely nem fordulhat meg történelmi, társadalmi helyzeteken. Így lett idealista erkölcsi forradalmár, aki a történelmet és az életet is erkölcsi világításban látja. . (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Antall: Keresztény Magyarországot akarok!

Antall meghalt, az újságok írták, hogy utolsó szavai ezek voltak: "Keresztény Magyarországot akartam". Ünnepélyesen hangzik. Sokan könnyeztek is. Szívesen használt kifejezés volt ez előtte is, és azóta is ugyanilyen ünnepélyesen hat az újságokban és a politikusok tirádáiban a keresztény Magyarország, mint cél. Csak azt nem tudom, miért éppen keresztény Ma... gyarországot akarunk, ha akarunk? A szólamok lendülete mögött legtöbbször a kényelmességet találjuk, a felületességet, az át nem gondolt gondolatot (Publicisztika)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Ács Mária
Németh László nőalakjai 1/20.

(négy regény – A gyász, az Iszony, Égető Eszter, az Irgalom alapján) Minden irodalmi alkotás bevallott vagy be nem vallott célja az ember lényegi erőinek, az emberi természet mibenlétének kifejezése művészi eszközökkel. Hogyan valósul meg ez az igény, követelmény Németh László művészetében, pontosabban itt elemzendő négy regényében, (Gyász, Iszony, Égető Eszter, Irgalom). Az irodalom célja, hogy valóságos képet adjon az emberről, a világról. A valóság tükrözése sohasem (Publicisztika)

Fehér József
A magyarság Vergiliusa

Már öregek a szülei, amikor tizedik gyermekként 1817-ben megszületik Nagyszalontán Arany János. Az élet furcsa fintora, hogy a tízből csak ketten (Juliska, a legidősebb, és János, a legfiatalabb testvér) maradnak életben.Vézna fiúcska, aggódnak is érte; amikor tizenegy évesen váltólázban megbetegszik, attól félnek, hogy őt is „magához veszi a teremtő”. Alighogy felépül a betegségből, Aranyék háza hirtelen leég, az istállót kénytelenek kialakítani... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Adamikné Jászó Anna: A prózaritmus Wass Albert műveiben

Wass Albert prózai műveinek stílusát a következő ismérvekkel jellemezhetjük: a beszélt nyelv beemelése az irodalomba, sajátos tájleírások, jellegzetes hasonlatok, sajátos szóhasználat, archaizálás, transzszilvanizmusok. Ezeket a jellegzetességeket áttekintettem egy hosszabb tanulmányban (PoLíSz 68. sz.). Most csak a prózaritmusról lesz szó, mely a beszélt nyelv kedvelésének a következménye. Cicero saját szónoki gyakorlatában igen fontosnak tartotta a prózaritmust és (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap