Publicisztika

Papp Lajos
Műtét

Részlet prof. Dr. Papp Lajos szívsebész Jöjjön el a Te országod c. könyvévől: "Nincs olyan műtét, ami rutinmunkának számítana. A műtét során vannak olyan cselekvéssorok, amelyeket minél többet végez az ember, annál gyakorlottabban megy. " / Nincs olyan műtét, ami rutinmunkának számítana. A műtét során vannak olyan cselekvéssorok, amelyeket minél többet végez az ember, annál gyakorlottabban megy. A gyakorlás valójában egy ref... lexsort épít ki. És akkor mondhatja az ember, hogy valamit jól csinál a műtét (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Vannak űrlények?

Mutatják a kisfiút is, akinek a lábából operáltak ki egy ugyanilyen kis valamit. Ugyancsak mutatnak egy sor Cad-Scan felvételt azokról, akiket a hír szerint szintén elloptak és "megvizsgáltak" valamelyik csészealj "rendelőintézetében" valamikor. Mindegyiküknek ott a beplántált objektum az agynál, ugyanazon a hozzáférhetetlen, képtelen helyen. A kisfiú kristályszerű valamijét a leghíresebb laboratóriumok vizsgálták, és egymástól függetlenül megállapították, hogy földünkön egyszerűen (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
A reklám nyelve

Testközelben először húsz évvel ezelőtt találkoztam az egyik, mára már divatos reklámgyakorlattal. Kíváncsi kelet- európaiként kerültem Göttingenbe peregrinusnak, s a nyugati világ megismerésének vágyával igyekeztem mindenre odafigyelni. Érdekes és újszerű volt már az első napokban, amikor a mozgalmas német egyetemi város központi terén fiatal lányok és fiúk osztogatták a színes reklámlapokat. Még ma is emlékszem az (Publicisztika)

Bella Árpád
Petőfi magyarsága

A napokban kezembe került egy régi írásom, amelyben Petőfi magyarságával példálóztam. Nyolc és fél éve ennek, amikor kétségbeesetten küzdöttünk az ún. „státusztörvény” elfogadásáért. A népszavazáson elbukott kezdeményezés a hazai magyarság szégyene. Jóvátettük? Olvasom a hírekben, hogy már negyedmillió külhonban élő magyar kérvényezte a magyar állampolgárságot, és közel 160 ezren már meg is kapták. Isten malmai... (Publicisztika)

Bene Gábor
Bene Gábor: Merengés karácsonykor…

Már nem a kerecsenyeket röptetjük, mint hajdanán az őseink. A megölt fenyőfák szépen beköltöztek az otthonainkba, s a gyermekeink megpróbálják kipumpálni belőlünk azt, amit a televíziókban láttak: mint trendi cuccot. Megváltozott az ünnep már szüleinknek is, de gyermekkoromban még fennkölt volt és munkás. Drága Édesanyám akkor, lábosban főzte a szaloncukrot a fűtetlen hátsó konyha gáztűzhelyén. Azért ott, hogy a gyermekek ne tudjanak (Publicisztika)

Ébert Tibor
Te ergo quaesumus – Kodály-emlékeim (visszatekintés)

Előttem a pozsonyi magyar gimnázium (Madách Gimnázium) értesítői az 1941–42. meg az 1943–44. iskolai évről. Sárguló, barnuló oldalak. „A délutáni tanítás, önálló iskolánk megszűnése, a háborús viszonyok, a növekvő bizonytalanság az intézet Éneklő Ifjúságának zenei életében is nagyon éreztette káros hatását. A vegyes karnak ez idén hatvanhat tagja volt, míg ez első osz... tályosok Kodály Zoltán gyermekkórusának létszáma hatvan tagra csökkent. Az (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Japánságtudat, a belső erő

A világ legkiválóbb elemzői próbálják megjósolni a japán gazdaság jövőjét. Statisztikákat vetnek egybe, számolgatnak, mutatókat analizálnak, miközben figyelmen kívül hagyják, hogy a japánok teljesítményét képtelenség általános emberi mértékkel mérni. A szigetország lakóinak szorgalma és munkabírása nem hasonlítható más népekéhez. Az elemzők közelebb kerülnének a japán gazdaság mozgatórugójához, ha abból a szóból indulnának (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Beszélgetés horvát barátommal

Horvát barátom szemét próbáltam nyitogatni a legnagyobb horvát történelmi fordulat idején, amikor szakszerű szemkivájásokkal és torokmetszésekkel, valamint igen szervezett népirtással végül is igazi fajtiszta horvát hazát igyekeztek teremteni maguknak, és persze, színtisztán katolikus hazát. Két méter magas, szőke, igen szemrevaló fiú. A Sorbonne-on az adjunktusságig vitte már, és ki tudja, mennyire viszi még. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy nem volna szabad ilyen végzetesen összekeverni (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Az elnemzetietlenítés gyümölcsei - Kárpátaljaiak a népszavazásról

Csoda-e, ha ezek után megannyi magyarországi állampolgár a szolidaritás legkisebb szikrája nélkül viseltetik irántunk, hogy nem testvérként, hanem vetélytársként tekint ránk? Az évtizedekig folyó elnemzetietlenítés gyümölcsei érnek most be. S még jó, hogy a folyamat nem érte el a végpontját, nem szorította ki teljesen a szívekből a nemzeti együvé tartozás érzését, és megtanulták, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron, Kolozsvárott, Nagyváradon, Újvidéken épp (Publicisztika)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Szöllő és cirkusz

Öreg barátom New Jersey-ben jó pár szőlőtőkét ültetett a háza mögött. Hazulról hozatta őket, és úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napsütötte falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, vezetgette, kötözgette az indákat, és lett is belőle csinos lugas, mert a föld és a növények éppoly türelmesek és szófogadóak itt is, mint mindenütt. A lugasban való bóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyanazok az illatok... a levelek susogása, az átszűrődő napfény játéka... (Publicisztika)

Balogh Márta Borbála
Magyar foci női szemmel

Aki a cím után ítélve egy, a fotelben elterpeszkedő, magát sörrel és szotyival körülvevő, meccset néző férj feleségének zsimbelődését várja, az nagyot téved. Valóban vannak hasonló hölgyek, akik nem tudnak a család férfitagjaival együtt szurkolni kedvenc csapatuk sikeréért, de szerencsére én nem tartozom közéjük. Szerencsére, mert így nemcsak a felesleges családi vitáktól kímélem meg magam (Már megint a focit nézed… ), hanem aktív részese lehetek ennek a remek időtöltésnek. (Publicisztika)

Madarász Imre
Költőlelkek könyvtükrökben (könyvek között)

A részmonográfiák kora is elérkezett: egyre több könyv lát napvilágot híres emberek életének, neves alkotók pályájának egy-egy időszakáról, mozzanatáról, szereplőjéről. Péter I. Zoltán Ady és Léda. Egy szerelem története című, a Noran Kiadónál megjelent krónikája azonban meglehetős túlméretezettsége (több mint négyszáz oldalnyi terjedelme) ellenére sem vádolható azzal, hogy bolhából csinálna elefántot: a Léda-szerelem élménye Ady életében és költészetében egyaránt meghatározó volt. Ezt nem cáfolja, hogy a szerző (Publicisztika)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Szerkesztő A
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől érvényes, mitől fölkavaró ez a zenedráma. A (Publicisztika)

Kalász István
A fejlődés vége?

Mert ez így nem mehet tovább. Ami most van, annak vége. A fejlődés, a gyarapodás, az ipari rohanás előre, melyről a gazdasági szakemberek diadalmasan mesélnek a tévében, ez a létforma nem tartható tovább. Mert úgy élünk, jobban mondva úgy fejlődünk mi, és hát mi vagyunk a nép, mi vagyunk az emberiség, mintha legalább 1,9-nyi bolygónk lenne. De csak 1 db. azaz: egy darabka bolygónk van. Lehet nézelődni az égbe, lehet vágyakozni másik után, de most csak a... (Publicisztika)

Szerkesztő B
1956 pufajkásai

1956 nem 1956. október 23-án, hanem 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor, amikor az első vörös csillagos pufajkás rém betette a lábát a Boldogasszony és a Szent Corona földjére. 1956 pedig nem 1956. november 4-én, de nem is 2006. október 23-én ért véget, hanem mindaddig tartani fog, amíg a kommunista utódpárt és az utódpártot más színekre cserélő gyilkosok és azok utódjaik a magyar közélet minden helyéről ki nem lesznek takarítva. Az MSZ(M)P vörös szegfűs gnómjai jól látható helyen (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap