Publicisztika

Tóth Éva
A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a nyelvi genocídium

A tanácskozás címe egy kérdés: Gyilkosok közt élünk? A válasz, sajnos, igen. Kain óta. Ami persze nem menti fel sem Kaint, sem követőit. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko-zatát mindenki ismeri és elvileg nyilván min-denki egyetért a benne foglaltakkal, bár a világ jelenlegi helyzete ezt a feltevést nem támasztja alá. A nyelvi jogok tekin... te-tében hasonló a helyzet vagy még rosszabb, ugyanis a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Franco és a szakszervezetek

Franco legokosabbnak látta, ha összehívja a szakszervezetek vezetőit. Egy üres papírlappal várta őket és megkérdezte: "Voltaképpen mit akarnak önök?" "Nyolcórás munkát, nyolcórás szórakozást, nyolcórás pihenést..." "És még mit?" "Munkát mindenkinek, az állások biztonságát, nyugdíjat, társadalombiztosítást..." "És még mit?" Persze előbb-utóbb kifogytak a vezetők a tipikus és hangzatos szakszervezeti kívánalmakból. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Pogány képek

Óriási kultúrlihegéssel meghirdetett kiállítás: Középkori festmények, ikonok. Mindenki hanyatt esik a nagy kultúrától, huhog és sóhajtozik az anatómiailag rossz alakzatok láttán. Arany keretekben óriási könnyes és átszellemült szemek, szinte testetlen testek, ránctalan kezek és arcok, mert a szent emberfölöttisége nem tűr emberi vonásokat, sőt árnyékot sem. Az ég sem kék, hanem arannyal van festve. "Pogány" lelkem... mel valahogyan nem tudok itt áhítatot érezni, akárhogyan is akarom magamat a szent európai (Publicisztika)

Druzsin Ferenc
"Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől érvényes, mitől fölkavaró ez a zenedráma. A (Publicisztika)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Kaiser László
Németh László és Berzsenyi könyve

Hatások fonják be, kísérik életünket. Az ember a maga irányított csapásán túl: ötvözet, melyet a sok kis, netán kacskaringós utacska formál, melyek egy nagy úthoz, Németh László szavával élve: vállalkozáshoz vezetnek. Kik voltak rád nagy hatással s megmondom, ki vagy – ez a halálosan komoly játék fátumszerűen csupaszít minket ha nem is pőrére, de mindenképpen vetkőztetve és tanulságosan. S minél nagyobb a szel... lem, annál bátrabban vallja s vállalja a hatást és hatásokat, legyen az (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Sophia Loren, meg egyéb...

Szép a nagyvilág, lenyűgöző a gazdagságával, tájaival, vitalitásával és végtelenségével. És szép Sophia Loren is. Különösen a fiatalkori képein. Minden szemöldökszőr, minden szempilla-szál, minden pihe tudományosan ápolt az arcán... mintha eleven ékszer lenne. A szoba falára pillantok. Anyám régi képe áll ott. Természetesen. És nem tenyész-színésznőké. Szép. Csak másképpen. Tartalmában szép. Igazán szép asszony. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Medgyessy-szobor

Úgy segített magán, hogy Medgyessy kisplasztikáit és nagy műveinek kisméretű másait kezdte titokban sokszorosíttatni, cserépből, (erre volt jó barátom), és eladogatni. Éppen az Anya gyermekével című híres szobor kicsinyített mása készült el azokban a napokban. Ámbár, lehet, hogy Szoptató anya volt az igazi címe... Nem tudom. De mindenki ismeri. Gyönyörű volt így, másfél araszos méretben is a nő, ahogy ül, szoptat, és a nők ősi-természetes mozdulatával hajlik gyöngéden a csecsemő fölé. A szobor fejtartása, (Publicisztika)

Fedák Anita
Azt a verset heten költsék...

Április 11-e a magyar költészet napja. Nem tudom, mostanság hányan lépnek könyvespolcukhoz, sétálnak el a könyvtárba, hogy nyugalmat és békességet találjanak egy-egy verseskötet olvasgatásával. Nem tudom, akadt-e egyáltalán valaki, aki a költészethez próbált menekülni a napi gondok, vívódások és lelki fájdalmak elől. Gyanítom, kevesen... A televízió, a számítógép, a világháló és más hírközlési eszköz egyetlen gombnyomás után ontja a politikát, a gyűlölködést és csak igen ritkán kerül műsorba egy-egy szép költemény. (Publicisztika)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Szerkesztő B
Murawski Magdolna: Márai gőgje

Nincs talán még egy magyar író, akinek lelkivilágát annyian vitatták és oly mértékben félreértelmezték volna, mint Máraiét. Feltehetőleg valamelyik irigyétől származik a sokak által könnyedén átvett és hangoztatott gőgös polgár megnevezés, de arra kevesen szántak időt és figyelmet, hogy lényének lényegét kutassák igazán. Volt persze a mindent letaroló kommunista rendszer, mely valósággal kötelezővé tette az előítéletek (Publicisztika)

Kálnay Adél
A bolond Jusztin

Jusztint mindenki bolondnak tartotta a faluban, és akként is bántak vele. Kinevették, ugratták, legyintettek rá, úgy beszéltek előtte róla, mintha ott sem lenne. Jusztin nem haragudott érte, hiszen soha semmiért nem tudott haragudni. Persze voltak dolgok, amiket nem szeretett, például a nevét. Jusztin, Jusztin, kóstolgatta mindenki, ez most fiú vagy lány? Nagyapja is csak csóválta a fejét, ilyen nevet ki látott, morogta, az anyádnak sincs ki a négy kereke, az biztos! Jusztin nem... (Publicisztika)

Pap Gábor
Holló úr meg rókáné

Nem tudom, hogy s mint történt, elég az, hogy holló uraság meg rókáné komámasszony nagy barátságot kötöttek. Erdőn-mezőn együtt jártak-keltek, együtt ebédeltek (ha volt mit), egy szó, mint száz: sok országot-világot bejártam, de még ilyen barátságot soha nem láttam. Hanem egyszer mi történt? Az történt, hogy egy kandúr levelet hozott rókánénak, melyben azt írja egy barátja, hogy látogassa meg az erdejében, mert sok ott a jó falat. Rókáné tüstént futott... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A kommunizmus 70 évre "gyártva"

Néha a legravaszabb gazember is elszólja magát. A második világháború elején a szerb királyságot támogatta Anglia, aztán, talán mert Churchill (mint a háttérbeli és titkos világhatalom egyik végrehajtó-bizottsági tagja) más utasítást kapott, egyszeriben köpönyeget fordított Anglia, és Titót támogatta egészen a háború végéig. A konzervatív és arisztokrata politikusoknak meglehetősen felháborító volt ez a jellemtelen fordulat. Churchill csak azt válaszolta erre, hogy "mit okvetetlenkednek (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Pogány képek

Óriási kultúrlihegéssel meghirdetett kiállítás: Középkori festmények, ikonok. Mindenki hanyatt esik a nagy kultúrától, huhog és sóhajtozik az anatómiailag rossz alakzatok láttán. Arany keretekben óriási könnyes és átszellemült szemek, szinte testetlen testek, ránctalan kezek és arcok, mert a szent emberfölöttisége nem tűr emberi vonásokat, sőt árnyékot sem. Az ég sem kék, hanem arannyal van festve. "Pogány" lelkemmel valahogyan nem tudok itt áhítatot érezni, akárhogyan is (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Széchenyiből kiindulva...

"Régi dicsőségünk fénye", és hasonlók... Amióta világ a világ, mindig siratta az ember a régi szép időket, szitkozódott a romlás térhódítása miatt, és ostorozta a jelent, mintha a jelen tehetne arról, hogy elmúlt a múlt. Széchényi is ezt tette, és egyáltalán, minden jóérzésű gondolkodó. Szerintem, sokkal józanabbul hangzik az ilyen siránkozásnál a "nem léphetsz kétszer ugyanabba folyóba" felismerés. Ugyancsak józanabb ... (Publicisztika)

Kaslik Péter
A Benes dekrétumok – tegnap, és ma 1.rész

Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. Edvard Benes egyik életrajzírója1felteszi a kérdést: hogyan jutott a fényes politikai pályát be befutott Edvard Benes oda, hogy pályafutásának végén, kitoloncoltatta (Publicisztika)

Kaslik Péter
A Benes dekrétumok – tegnap, és ma 2.rész

Benes nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás módszerével oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést, a háború utáni gazdasági nehézségeket, és a demokrácia kérdéseit is. A Benes dekrétumok, a mai napig is a cseh, és a szlovák jogrendszer teljes mérvű megcsúfolásának példaképe. (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap