Publicisztika

Szerkesztő A
Kossuth Lajos Emléknap

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat ... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Michel Foucault: Mi a hatalom? (Előadások a Collčge de France-ban - részlet)

Mindezen genealógiák tétjét önök ismerik nagyon is jól, majdnem szükségtelen hát hangsúlyoznom, hogy e tért a következő: mi ez a hatalom, amelynek betörése, ereje, éle, abszurditása az elmúlt negyven év során a nácizmus és a sztálinizmus összeomlása nyomán mutatkozott meg? Mi a hatalom: vagy inkább, mivel a kérdés: „Mi a hatalom?” afféle elméleti kérdésnek hangzik, amely csak megkoronázná az egész elméletet, amit viszont nem akarok – a tét: (Publicisztika)

Polszerkesztő2
A hóhér hóhérdala

A bresciai hiéna és a habsburg-klán megvilágítása a bitófa árnyékában - Ismét egy szomorú naphoz érkeztünk történelmünk fekete krónikájában. Az aradi vértanúkra emlékezünk mély tisztelettel, akik vérüket áldozták e sokat szenvedett Hazáért. A legyilkolásuk körülményeit nem is kívánom most ecsetelgetni, sokkal inkább a halálukban közreműködőket. A szabadságharc miatt trónra lépő, utóbb már nekünk is csak a jó öreg Ferenc (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Gyámügy - mint koporsógyár

A szegénység országos ügy. A pszichiátria is tömegeket tart fennhatósága alatt, de egyénileg – érdemben! – nem sokat segít. A farmakológia majd mindent megold. Ismert a lakásmaffiázás is. Olybá tűnik, a pszichiátriai betegek – főként - könnyedén áldozatul esnek. Az állam – van egy rosszindulatú sejtésem -, a gondozással és a nemritkán huzamos kórházi tartózkodásokkal „eladósítja” a clienset, lelkiismereti szinten is, ki szegénysor... sából kétségbeesetten „menekülve” a lakásmaffia hálójába kerül. (Publicisztika)

Petrusák János
1940. március 5., a katyńi népirtás napja

A lengyelek egy része Katyńnal egyébként majdnem úgy van, mint mi, magyarok Trianonnal. Már beszélünk róla, de ahogyan szólunk, az máris megmutatja, hogy valaki bal- vagy jobboldali érzületű, illetve internacionalizmusban vagy pedig nemzetben gondolkodik. A lengyel baloldaliak, ha szólnak is Katyńról, maximum szemlesütve elismerik, hogy az Sztálin egy hibás döntése volt. De aztán hozzáteszik: háború volt, és háborúban a katona bárhol meghalhat. De Katyń a 20. századi lengyel tudat egyik fájdalmas pontja. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Németh László Emléknap

„A magyar szellemi erők organizátora” akar lenni, ezt üzente Németh László fiatalos lelkesedéssel a Nyugat szerkesztőjének, de mondhatnánk, az egész kortársi, szellemi Magyarországnak. Hogy ez valójában mit is jelent, bizonyosan maga sem tudta pontosan, de érezte, sürgető a feladat, hogy újabb, modernebb eszmék, alkotók és műhelyek jelenjenek meg és fejtsék ki hatásukat az 1920-as évek Magyarországán. Nemigen van olyan műfaja az írásbeliségnek, (Publicisztika)

Petrusák János
Normantas Paulius litván-magyar fotóművész sírkövének lelki oldalára

Normantas Paulius 1948. június 8-án született, és bár előbb közgazdasági diplomát szerzett, mégis azt akarta, hogy szemén-lelkén át azt lássa más is a világból, amit ő. Mert az igazi fotós ezt akarja. Rögzíteni a pillanatot, ahogyan azt ő látta, ahogyan az ő lelke érzékelte. Hogy más is így lássa, így érzékelje. Hogy mások lelkét is megérintse. Járt szovjet-orosz tájakon, s megmutatta már akkor, amikor ez enyhén szólva sem volt illő, az akkori igazi, szegény életet. A nép szegénységét. (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Dologházak gyarmatországa

Magyarország: köztársaság. Olvasom egy régebben kiadott keményfedeles Alkotmány-unkban. Ez volt az olcsóbb az antikváriumban, hát ezt – és nem a 98-as kiadást vettem meg. Meg kellett vennem. Pedig, ha köztársaság, minden szavazóképes állampolgárnak alanyi jogon kötelező lenne. Igen, tudjuk, a véres emlékű október 23-án Szűrös Mátyás ideiglenes elnök (régebben az Idegenrendészeti Hivatal vezetője – a határon túlról jöttek/menekültek Tőle kaptak tartózkodási engedélyt) kikiáltotta a köztársaságot. (Publicisztika)

Petrusák János
Mátyás király: miért fontos nekünk?

Mátyás, magyar (meg horvát és cseh) király, bár több mint fél évezrede nem él, mégis máig a magyarság szívében él! Népmesék, népdalok, iskolás könyvek, gyermekmondókák és színművek, regények és filmek elevenítik fel újból és újból alakját, de mindezeken túl mi magunk is felsóhajtunk, úgy, ahogyan tették ezt déd-dédszüleink: „meghalt Mátyás, oda az igazság!” Pedig, ma már jól tudjuk, sőt a régiek is tudták, a mesék Mátyás királya korántsem volt azonos a valóságos uralkodóval. (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Wass Albert titokzatos halála 2/2

Folytatás - Aztán ’98. február 17-én, egy fekete napon az újságokba visszakerültek a nekrológok. Ezúttal nem tévedésből. Túl a kilencvenen, a hazától és a szülőföldtől 53 évi távollét után, elhagyatottan, csalódottan halt meg a floridai Astorban. Halálát titkolózás és találgatás lengte körül. Felröppent a hír, talán nem is természetes halállal távozott. Válaszként előkerült egy „hivatalos verzió” az ön... gyilkosságáról, amiben sokan máris (Publicisztika)

Doma-Mikó István
Wass Albert titokzatos halála 1/2

Ki is volt gróf Wass Albert? Nemzeti írónk, önfeláldozó magyar hazafi, politikus, bölcs és hajthatatlan. Magyarként Széchenyi, íróként Jókai és Mikszáth mellett lenne a helye. Otthon évtizedekig a nevét is tiltották. Névtelenné tett próféta, akinek könyvein nemzedékek nőttek fel. Miért a felháborodás ma is, ha szobrát avatják? Miért támadják holtában is? Látnokként mondta: „Nem annak a hangját fogják meghalla... ni, aki nagyobbat ordít, hanem (Publicisztika)

Bodor Miklós László
Hősök voltak

A védősereg főparancsnoka, végül úgy döntött, hogy megkísérlik a kitörést, a védők létszáma már csak 44.000 fő volt, amelyből "Az élelem elfogyott, az utolsó töltény a fegyvercsövekben, megadás vagy harc nélküli lemészárlás, ez a választás Budapest védői számára. Ezért úgy határoztam, hogy az utolsó harcképes német és magyar egységekkel kitörök!" - Adta le 1945. február 11-én este utolsó rádióüzenetét a német főparancsnok. Karl Pfeffer Wildenbruch, a német-ma... gyar védősereg főparancsnoka, végül (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Horthy Miklós kormányzó megkésett portréja

A Kossuth Rádió 2013. december 11-én Tőkéczi László Horthyról készült könyvéből vett idézetekkel ismertette meg a rádió hallgatóit a kormányzó egyes tevékenységéről. /.../ ... a történelemben teljesen járatlan személyek hangyaszorgalommal dobálják a sarat Horthyra, sőt volt aki odáig ment, hogy Horthy egyenesen a gázkamrákba irányította a magyarországi zsidókat, e... zért üdvözölni kell Tőkéczi történész úr kiadványát. Ugyanakkor meg kel említeni, (Publicisztika)

Kalász István
Temetni a virtualistásba

Nos, aki a temetőről beszél, annak a halálról is beszélnie kell. Míg a közbeszéd nem, a vallás, a művészet kiemelten foglalkozik a témával; a halál egyszerre individuális és társadalmi esemény, az egyén és a társadalom rendszere intenzíven reagál - zúgnak a harangok, gyászjelentést visz a posta, van halottak napja, krizantém, igen, az egyén és a társadalom beüzemelt sémákkal dolgozza fel a halált. Közös rituálékban, egyéni sírásban. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Mikszáth Kálmán Napok

Mikszáth Kálmán a magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakja, a Jókai utáni (részben a Jókai melletti) írónemzedék legkiemelkedőbb alkotója. 1881-82-ben jelentek meg híres novelláskötetei: A tót atyafiak és A jó palócok, amelyekkel Mikszáth országosan elismert író lett. A művek a romantikus népiesség jegyében egy természetközeli, olykor balladás hangulatú világot (annak minden fájdal... mával-örömével) mutatnak be; kiváló elbeszélésmóddal, egyedi hangon és stílusban. (Publicisztika)

Szerkesztő A
Wass Albert: 1956 - Hősök és hóhérok

Harminc esztendővel ezelőtt Közép-Európának, talán még magának a Szovjetuniónak a sorsa is egy vékony szalmaszálon függött, mely bármikor elszakadhatott volna, s akkor megszabadította volna a világot a kommunista mételytől. Ezt a ritka történelmi eseményt, mely tele volt addig soha nem látott lehetőségekkel, az egyik leghősiesebb és bizonyosan a legpatetikusabb forradalom váltotta ki, melyet a világ va... laha is látott... (Publicisztika)

Felber Zsolt
A Doni Hősök emlékére

A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Sztálingrád körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszo... morúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő fegyverzet és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott (Publicisztika)

Szerkesztő B
Forgács Katalin: Wass Albert, a megosztó személyiség

Aligha akad még egy olyan író, költő, akiről ennyire ellentétesen vélekednek mind a szakmabeliek, mind az olvasók, illetve a nem-olvasók. Wass Albert személyiségéről, egyéni életútjáról ugyanúgy szélsőségesek a vélemények, mint irodalmi alkotásairól: a versekről, novellákról, regényekről. Szeretik vagy gyűlölik őt, akik ismerik, vagy akik nem ismerik – középúttal eddig nem talál... koztam. Jaj annak, aki dicséri ott, ahol a földbe tiporják, vagy szidja azok (Publicisztika)

Petrusák János
Gondolatok a hazai könyvkiadásról (?.!)

A fenti címre máris sokan mérgelődni kezdenek: írók, olvasók, kereskedők egyaránt. Hiszen létezhet hazai – azaz magyar, hiszen Magyarország a hazánk – könyvkiadás úgy, hogy a boltokig egyre kevesebb mai magyar szerző műve jut el? A boltban – ahol könyvet vehetünk – 100 könyvből jó kétharmadnak, de lehet többnek is nem magyar a szerzője! Lássuk, miért is van ez így! Kis nyelv a miénk – jön a „hivatalos” válasz. Valóban, nem annyian beszélnek – még – magyarul, mint mondjuk angolul. De! (Publicisztika)

Turcsány Péter
Néhány adalék a Patkányok honfoglalásáról

(A koronatanú – visszamenőleg is – „megszólal”) Az utóbbi időkben igen sokan kívánják Wass Albertet „persona non grata”-nak (’nem kívánatos személy’-nek) kinyilvánítani egyik írása, a Patkányok honfoglalása című példázata miatt. (1)[1] Noha a patkányok feltehetően allegorikus színpadra vitelétől Gerhardt Hauptmann Nóbel-díjas író sem ’viszolygott’ Die Ratten (A patkányok) című 1911-ben színre vitt darabjában, egy évvel rá kapta meg a svéd királyi elismerést. Semmi sem új a nap alatt, minden változat, felújítás… (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap