Publicisztika

Balogh Bertalan
Beszélgetés horvát barátommal

Horvát barátom szemét próbáltam nyitogatni a legnagyobb horvát történelmi fordulat idején, amikor szakszerű szemkivájásokkal és torokmetszésekkel, valamint igen szervezett népirtással végül is igazi fajtiszta horvát hazát igyekeztek teremteni maguknak, és persze, színtisztán katolikus hazát. Két méter magas, szőke, igen szemrevaló fiú. A Sorbonne-on az adjunktusságig vitte már, és ki tudja, mennyire viszi még. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy nem volna szabad ilyen végzetesen összekeverni (Publicisztika)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Szöllő és cirkusz

Öreg barátom New Jersey-ben jó pár szőlőtőkét ültetett a háza mögött. Hazulról hozatta őket, és úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napsütötte falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, vezetgette, kötözgette az indákat, és lett is belőle csinos lugas, mert a föld és a növények éppoly türelmesek és szófogadóak itt is, mint mindenütt. A lugasban való bóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyanazok az illatok... a levelek susogása, az átszűrődő napfény játéka... És megjött az első (Publicisztika)

Balogh Márta Borbála
Magyar foci női szemmel

Aki a cím után ítélve egy, a fotelben elterpeszkedő, magát sörrel és szotyival körülvevő, meccset néző férj feleségének zsimbelődését várja, az nagyot téved. Valóban vannak hasonló hölgyek, akik nem tudnak a család férfitagjaival együtt szurkolni kedvenc csapatuk sikeréért, de szerencsére én nem tartozom közéjük. Szerencsére, mert így nemcsak a felesleges családi vitáktól kímélem meg magam (Már megint a focit nézed… ), hanem aktív részese lehetek ennek a remek időtöltésnek. (Publicisztika)

Madarász Imre
Költőlelkek könyvtükrökben (könyvek között)

A részmonográfiák kora is elérkezett: egyre több könyv lát napvilágot híres emberek életének, neves alkotók pályájának egy-egy időszakáról, mozzanatáról, szereplőjéről. Péter I. Zoltán Ady és Léda. Egy szerelem története című, a Noran Kiadónál megjelent krónikája azonban meglehetős túlméretezettsége (több mint négyszáz oldalnyi terjedelme) ellenére sem vádolható azzal, hogy bolhából csinálna elefántot: a Léda-szerelem élménye Ady életében és költészetében egyaránt meghatározó volt. Ezt nem cáfolja, hogy a szerző (Publicisztika)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Szerkesztő B
Földes Károly: Szórványmagyarság

Jajszó a pusz­tu­ló szór­vá­nyok­ból - Pusz­tu­lunk. Pa­nasz­ko­dunk a vi­lág nyo­mo­rú­sá­gá­ról, az élet­le­he­tő­sé­gek meg­rom­lá­sá­ról. Sok a nyo­mo­rú­ság, sok a szen­ve­dés, de a jó Is­ten ad drá­ga al­kal­ma­kat, hogy eny­hít­sük fáj­dal­mun­kat. Ad mun­ka­tár­sa­kat, hogy kön­­nyebb le­gyen ter­hünk. Ad meg­tar­tó erőt egy­há­zunk­ban, Is­ten Igé­jé­ben, ad örök re­mény­sé­get, hogy el ne ves­­szünk. Van­nak test­vé­re­ink, akik­nek meg­van­nak e vi­lág sze­rin­ti nyo­mo­rú­sá­ga­ik, de nin­csen vi... (Publicisztika)

Kalász István
Visszatalálni az erkölcshöz?

A dilemma az erkölcsről szól, arról, hogy miképpen viszonyulunk a bűnhöz? Feltűnő, hogy az ilyen elrontott erkölcsiségű közszellemben, mint a mostani, mennyire nehéz feladat a dilemma boncolása, ergo: az erkölcs tanulása. Miért? Mert nem szoktunk hozzá a szembesüléshez, az erkölcsi önvizsgálathoz, hiszen az utóbbi időkben nem kértek ilyet tőlünk, a „mindent szabad” elve uralkodott. De mi az erkölcs? A Jó és a Rossz gkülönböztetése (Publicisztika)

Szakolczay Lajos
A nemzeti idoltól a (poszt)-modernizált borbélytányérig

Erkel, Verdi, Rossini - A nyolcvanadik (felújított) Bánk bán - A véletlen hozta úgy, hogy a Kerényi Imre jegyezte fölújításnak (1993. április 13-án volt a bemutató) éppen a nyolcvanadik előadását (is) láttam. Az „alapozó” időszakban, amelyet legalább tíz-tizenkét, jobbára végigjegyzetelt Bánk bán-produkció hitelesített, elég sokat töprengtem azon, hogy – jóllehet Kerényi rendezése nemigen tetszik – mitől érvényes, mitől fölkavaró ez a zenedráma. A (Publicisztika)

Kalász István
A fejlődés vége?

Mert ez így nem mehet tovább. Ami most van, annak vége. A fejlődés, a gyarapodás, az ipari rohanás előre, melyről a gazdasági szakemberek diadalmasan mesélnek a tévében, ez a létforma nem tartható tovább. Mert úgy élünk, jobban mondva úgy fejlődünk mi, és hát mi vagyunk a nép, mi vagyunk az emberiség, mintha legalább 1,9-nyi bolygónk lenne. De csak 1 db. azaz: egy darabka bolygónk van. Lehet nézelődni az égbe, lehet vágyakozni másik után, de most csak a... (Publicisztika)

Szerkesztő B
1956 pufajkásai

1956 nem 1956. október 23-án, hanem 1944. augusztus 23-án kezdődött. Akkor, amikor az első vörös csillagos pufajkás rém betette a lábát a Boldogasszony és a Szent Corona földjére. 1956 pedig nem 1956. november 4-én, de nem is 2006. október 23-én ért véget, hanem mindaddig tartani fog, amíg a kommunista utódpárt és az utódpártot más színekre cserélő gyilkosok és azok utódjaik a magyar közélet minden helyéről ki nem lesznek takarítva. Az MSZ(M)P vörös szegfűs gnómjai jól látható helyen (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme ön... gyilkosságba (Publicisztika)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A kém magánélete - A Sorge-rejtély 2/2

Sorgét 1944-ben a Szovjetunió ünnepén, november 7-én végezték ki. Mikor értesült erről? - Majdnem egy év múlva, a háború befejeztével, amikor az újságok a lakosság tudomására hozták. Szólni se tudtam, úgy éreztem, jeges marok szorítja össze a torkomat. - Sorge a kommunizmus "szent ügyéért" halt meg. Mit gondol, hogyan vélekedne most, ha élne? - Hruscsov idején a Szovjetunió magára vállalta Sorge em... lékének ápolását és posztumusz a Szovjetunió Hőse címet adományozta neki. Ezután (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A kém magánélete - A Sorge-rejtély 1/2

Ki ne ismerné a mesterkém, Richard Sorge nevét, aki a II. Világháborúban Japánból küldte titkos rádióüzeneteit Sztálinnak? Sorge a tokiói német nagykövetségre bejáratos újságíróként felbecsülhetetlen értékű hadititkokhoz fért hozzá. Működésének csúcsaként előre értesítette Sztálint a Szovjetunió német lerohanásának időpontjáról és helyéről. Az öntelt diktátor azonban saját "tévedhetetlen" megérzéseire hallgatva hatalmas veszteséget okozott saját haderejének. Számtalan könyv és filmalkotás taglalja, hogyan (Publicisztika)

Prof. Dr. Bokor Imre
Hozzászólás egy tudományos konferenciához

Úgy tűnik, hogy az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) naptára 1990-et mutat 2012-ben, mivel április 11-én, Király Bélára emlékezve, tudományos konferenciát tartottak az NKE dísztermében, amelyen – többek között - részt vett dr. Szabó Miklós (a ZMNE) egykori rektora, dr. Romsics Ignác történész akadémikus, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar meghívott csoportja, de azóta is agyonhallgatják az ott történt “épületes” történelem hamisításokat (Publicisztika)

Rozványi Dávid
Halottak napja, Solymár

"A gyufa sercenése, a kanócon végigfutó láng amint belecsókolt a viaszba régi emlékeket ébresztett benne. Advent, karácsonyi gyertyák, a fény, amit nagyszülei halottak napján az ablakba tettek, az öreg, veszekedős sekrestyés, amint a gyújtóssal végigment a templomon, miközben szidta az ügyetlen ministránsokat, akik összeviaszozzák a templomi szőnyeget; valahol mindegyik képben volt valami szakrális, valami imádságra hívó." Élettánc 2. - Tűz által vesszen el... (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Halottak napja múltán

Mit tehet az ember halottak napján? A lelkek mécses-lángok szívburkában körbesétálják a temetőket, fáradt,örgő csontú emlékekkel hazatérnek, behúzódnak a házba,és tovább fának. A sötétség sárgombócokat dobál a ajtókra,ablakokra, zuhognak a bútorokra, telefröccsentik az ágyat, a térdet, a szájat, hogy már álmodni,beszélni sem lehet. Mit tehet a ember halottak napján? Eltemeti magát a latyakban,jártányit se lép, hiszen nincs Krisztus-kép a főfalon. (Publicisztika)

Adorján András
Kellemes Halottak Napját!

Megérjük még, hogy a „Szép napot!” és más szófordulatok nyomán édeskéssé vált nyelvünkben ez is feltűnik. Egyébként ez az egész halottak napi országjárás komplett őrület. Mindenki, aki ad a szomszédok véleményére, útnak indul akár az ország másik végére, hogy meglátogassa szerettei nyughelyét. Valóságos csoda, hogy ezekben a napokban nem, vagy csak ritkán történik tömegszerencsétlenség az uta... kon. Azon gondolkodom, hogy az év többi napjain vajon hányszor jut az emberek eszébe, aki már nincs? (Publicisztika)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap