Publicisztika

Barcsi Tamás
A gondoskodó lény. Az emberi méltóság egy lehetséges megközelítéséről

Az emberi méltóság lehetséges értelmezései közül elsősorban a gondoskodásként felfogott méltóságról fogunk beszélni. A méltóság többjelentésű fogalom, de az emberi státuszt, az ember belső lényegét (vagy lényegi jellemzőjét) kifejező emberi méltóságról is számos nézetet találhatunk. Minden ember egyenlő méltóságáról először a sztoikus Cicero írt. A keresztény felfogás az ember istenképűségében látja az ember méltóságát. A legnagyobb hatású világi értelmezés Immanuel Kant nevéhez fűződik, Kant szerint (Publicisztika)

Szerkesztő B
Elbe István: Az Örök Város

Szá­mom­ra Ko­lozs­vár az Örök Város. Éj­je­len­te az ut­cá­it já­rom, is­me­rem há­za­it, min­den ut­ca­sar­kot és temp­lo­mot. Nap­pal a ri­deg je­len ma­gá­hoz ránt, tu­dom, hogy ál­ma­im vá­ro­sa már ak­kor sem lé­te­zett, ami­kor ben­ne él­tem, és nem vol­tam elég erős, hogy ez a va­ló­ság oda­ha­za tart­son. Nyá­ron – egy hos­­szú év­ti­zed után elő­ször – né­hány nap­ra Ko­lozs­vár­ra utaz­tunk. Sze­ret­tem vol­na cse­pe­re­dő lá­nya­im­nak mu­tat­ni va­la­mit a vá­ros­ból, az én Vá­ro­som­ból. Utcáit járva­ (Publicisztika)

Petrusák János
HONVÉD – A LEGSZEBB SZÓ A KATONÁRA (A magyar honvédelem Napja)

A katonát, a harcost, a fegyveres embert, aki már a történelem hajnalán megjelent nagyon sok névvel lehet illetni. S illetik a világon, saját nyelvükön a népek sokféleképpen. Viszont – tudtommal – csakis mi, magyarok nevezzük katonáink honvédeknek. A hont, a hazát védő hősök ők, fegyveresek, de a legszentebb kötelességért, a haza megvédésért állnak készen, fognak fegyvert, s adják életüket, ha kell. A honvéd tehát olyan katona, aki nem hódítani megy, hanem nemzetét védi, mindenáron! (Publicisztika)

Kalász István
A völgy

A házakat sem zárták, az ajtók félig nyitva álltak azért, hogy jöjjön a friss levegő, a nyitott ablakon be lehetett látni a szobába; az emberek ott aludtak a vetett ágyban. A földeken gyakran bukkant szerszámra az ember, a paraszt nem cipelte haza a kapát, a benzines fűrészt, a talicskát otthagyta a szőlőbirtok szélén, másnap is jött dolgozni. Igen, húsz éve azt hittem, egyenesen a pokolból érkeztem ebbe a dél-francia völgybe; mert ilyen önfeledten, gondtalanul már akkor sem lehetett Magyarországon é lni. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Új Világrend

Lehet, hogy sikerülni fog az emberiség tökéletes becsapása, vagyis lehet, hogy megvalósul egy időre az a világ, amelyben mindenütt demokrácia lesz, minden országot az Új világrend helyi gondnokai fognak irányítani, és bégető nyáj lesz az emberiség. Lehet. Az előjeleket máris látni lehet: a nemzetek különleges voltát máris tagadják a hatalmi körök, sőt a tömegek is hülyén bólogatnak hozzá; az Új világrendről, erről a mesterséges szerkezetről naivan és szépen beszél már a közember is, (Publicisztika)

Kalász István
Journal intime

Tehát akkor kezdem: én "csak" cigarettáztam. Ekképp a cigarettához értek valamennyire. Vagyis itt és most arról szeretnék beszélni, amihez értek. Bár igaz, pipát szívtam én is. Próbálkoztam. De nem tetszett, körülményes volt. A hosszadalmas tömködés, a dohány előkotorászása, igazgatása... A bonyolult rágyújtás, a szippantgatás, hogy szelelj végre, te pipa. És ezért a pipa éppen azt nem engedte, amit reméltem tőle, a tűnődő gondolkodást. Ma már... (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
A svédek náci múltja, avagy Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű

„Heller Ágnes, Alföldi Róbert és Dopeman. Ők a főszereplői annak a filmnek, amelyet a svéd köztelevízió sugárzott 2013. október 23-án.” Most egy kicsit visszatájékoztatjuk az olvasót Svédországról. Hadd szóljon! Jobboldali körökben is, de a baloldaliakban aztán pláne, a skandinávok mindig, amolyan „bezzeg országok”. Bezzeg Dánia, bezzeg Svédország! Ahol a farmerek megélnek a terményeikből, az emberek tisztességesen polgárosodnak, felhúzzák a nemzeti lobogóikat a kertben, kedvesek, udvariasak, (Publicisztika)

Fedák Anita
A magyar szó ereje

A lány Moszkvában a kint dolgozó magyar családok gyerekeit – 6-10 éveseket – fakultatív oktatja magyar nyelvre és a magyar kultúrára, míg a fiatalember a Londonban élő magyarok gyerekeinek tanít magyar irodalmat és magyar történelmet. A kettő között a különbség nagy. Utóbbi, a londoni Széchenyi Magyar Iskolában a 12-16 éveseket, akik már kint, Londonban születtek. Szüleik nem készülnek hazatelepülni Magyarországra, de abban reményked... nek, hogy magyar verseken (Publicisztika)

Szász István Tas
A Grassalkovichok és utódaik – Egy kései leszármazott családi emlékeiből

Vannak életünkben egészen váratlan pillanatok. Ilyen volt az is, amikor – számos ismert és általam még nem ismert leányági Grassalkovich-leszármazott közül – éppen engem kértek fel az ősökre való emlékezésre. A múlt egyéb területein szívesen és olykor eredményesen kutakodtam, de most a köz számára fontosabb kutatások miatt félbe maradt családtörténeti tanulmányomat vettem ismét kézbe. Az egyszer, egy helyen és adott közönség előtt elhangzott előadást most rövidítve adom át a (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
A visszasírt kommunizmus árnyékos(abb) oldala

A kommunizmus időszakát idézi fel az Erdélyi Magyar Televízió február 11-én este 7 órától jelentkező magazinműsora. A szerkesztő abból a nemrégiben nyilvánosságra hozott INSCOP-felmérés eredményéből indul ki, amely szerint az 1989-es decemberi események óta eltelt közel negyed évszázad alatt ma már egyre többen vélekednek úgy, hogy az "átkosban" jobb volt, mint a demokráciában. Az INSCOP Research felmérésében részt vevők 45 százaléka tartja úgy, hogy a kommunizmus jó és igazságos társadalmi (Publicisztika)

Bilecz Ferenc
A nevek kialakulásáról, változásáról

Vigyázó hegység Baskíriában? Bele bán Szibériában? Elképzelhetetlen! Vagy mégsem? Az alábbi írásomból ez is kiderül. A hatalmas eurázsiai sztyeppén élő népek középkori névadási szokásában több közös vonást fedezhetünk fel. - Miért és hogyan változnak egyes helynevek az idők során? Feltétlen kell ehhez lakosságcsere? Ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoztam, talán egyszer, Bél(Pél)monostor esetében. (B.F.: Fenséges Úr. 99. o.). Most viszont rá kellett döbbennem, hogy magam is „névtorzítóvá” lettem. (Publicisztika)

Szerkesztő B
Lisztóczky László: Wass Albert pályaképe

Mi a titka Wass Albert régóta tartó párját ritkító népszerűségének? Egyik legfőbb indítékát bizonyára sorsának gazdagságában, összetettségében és látásmódjának, világképének ebből fakadó sajátosságaiban jelölhetjük meg. Egymást váltva, egymással összefonódva élte át a többségi, a kisebbségi és az emigráns sorsot. Az ebből fakadó következményeket tovább árnyalja, hogy az első – még gyermekként megismert – többségi sorsot a kisebbségi sors, a másodikat pedig – mely 1940-ben, Észak-Erdély (Publicisztika)

Szakács István Péter
A székely virtus természetrajza

Tamási Áron művészi víziójában A székely népi karakter egyik fő jellegzetessége a virtus. A virtus latin eredetű szó, jelentése: hősködés, legényeskedés, a veszélyt semmibe vevő fenegyerekeskedés; a helyzetnek megfelelően jelenthet hősiességet és könnyelmű hősködést, vakmerő s ügyes tettet is. Ambivalens lelki vonásról van tehát szó, olyan belső erőforrásról, mely segíthet az ember felemelkedésében, de ugyanúgy a vesztét (Publicisztika)

Szerkesztő B
Balázs Sándor: Hovatartás

Blondin Károly, az egykor híres magyar kötéltáncos azt említi emlékirataiban, hogy fönn a kötélen azonnal elveszítette volna egyensúlyát, ha direkt módon és folyton annak megtartására gondolt volna: gondolatait mindig arra kellett irányítania, hogy a végén hogy fog leszállni a kötélről. Tanulságos az egyensúly keresésének és fönntartásának e meglepő formája. Mintha minden úgy volna kimérve ebben a világban, hogy valami végső pontra vetett tekintettel érdemes csak létezni. És ez a végső pont mintha (Publicisztika)

Szerkesztő B
Boda László: Az ember tragédiája, a jelenünkben

Meggyőződésem, hogy az ember történelmi létét nem tragédiának kell tekintenünk, hanem drámának. Madách pesszimizmusa a szakadék szélére állítja Ádámot, de azért nem engedi, hogy belevesse magát. Mert az volna az igazi tragédia. Emberi létünk drámája azonban valódi tragédia lehet, ha történelmi utunk során olyan szakadékhoz vezet, akár ha részlegesen is, amelyen át nem ível híd, amelynek pereméről csak a mélységbe tekinthetünk, ahonnan nincs tovább. A tragédia akkor és azok számára teljesedik (Publicisztika)

Szerkesztő B
Kicsi Sándor András: Haladó nyelvtörők

Igényesebb nyelvközösségekben léteznek nyelvtörők, nyelvgyötrők, azaz olyan szavak, mondatok, amelyek arra hivatottak, hogy a helyes kiejtést kialakítsák, illetve karban tartsák. A legegyszerűbbek közvetlenül a nyelvelsajátítás végén jelentkeznek. A magyarban például a rendkívül ritka szókezdő ty miatt érdekes a Szemétdombon kakas, szemétdombon tyúk mondóka, mivel a nyelvelsajátítás egy szakaszában hibásan, mint a Sze... (Publicisztika)

Kálnay Adél
A bolond Jusztin

Jusztint mindenki bolondnak tartotta a faluban, és akként is bántak vele. Kinevették, ugratták, legyintettek rá, úgy beszéltek előtte róla, mintha ott sem lenne. Jusztin nem haragudott érte, hiszen soha semmiért nem tudott haragudni. Persze voltak dolgok, amiket nem szeretett, például a nevét. Jusztin, Jusztin, kóstolgatta mindenki, ez most fiú vagy lány? Nagyapja is csak csóválta a fejét, ilyen nevet ki látott, morogta, az anyádnak sincs ki a négy kereke, az biztos! Jusztin nem... (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap