Publicisztika

Erdély-szerkesztő
Már Bolyai Jánost is lopják!

Már Bolyai Jánost is lopják! // Tisztelt vezetőség! // Bolyai Jánost a kolozsvári rádió román adása egy interneten bemutatott videóban román tudósként mutatja be. „Én Romániát választom - 100 román, akinek a kreativitása, munkája és bátorsága Romániát azon országok közé emelte, amelyek gazdagították az egyetemes tudást. ” c. videofilmben BOLYAI JÁNOS-t a románok közé sorolja. /http://eualeg... romania.ro/2015/09/26/janos-bolyai-matematicianul-care-a-revolutionat-geometria///Bolyai János magyar. Ő a névadója a... (Publicisztika)

Szerkesztő B
Elbe István: Az Örök Város

Szá­mom­ra Ko­lozs­vár az Örök Város. Éj­je­len­te az ut­cá­it já­rom, is­me­rem há­za­it, min­den ut­ca­sar­kot és temp­lo­mot. Nap­pal a ri­deg je­len ma­gá­hoz ránt, tu­dom, hogy ál­ma­im vá­ro­sa már ak­kor sem lé­te­zett, ami­kor ben­ne él­tem, és nem vol­tam elég erős, hogy ez a va­ló­ság oda­ha­za tart­son. Nyá­ron – egy hos­­szú év­ti­zed után elő­ször – né­hány nap­ra Ko­lozs­vár­ra utaz­tunk. Sze­ret­tem vol­na cse­pe­re­dő lá­nya­im­nak mu­tat­ni va­la­mit a vá­ros­ból, az én Vá­ro­som­ból. Utcáit járva (Publicisztika)

Szerkesztő C
Polgárdy Géza: Herczeg Ferenc-redivivus

Fogalmazhatnánk persze úgy is, hogy a kényszeresen feledésre ítélt, ám újra felfedezett Herczeg Ferenc emlékezete. Mert az 1945 és 1990 közötti évtizedek nem csupán a történelem kificamodását jelentették, de az ezzel járó ízlés – vagy inkább ízléstelen! – terror uralmát is. Amikor mások mellett Hamvas Béla, Nyírő József, Márai Sándor, Tormay Cécile, Kosáryné Réz Lola, Somogyváry Gyula – és persze Herczeg Ferenc – neve és műveik is indexre (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Vanak űrlények?

Mutatják a kisfiút is, akinek a lábából operáltak ki egy ugyanilyen kis valamit. Ugyancsak mutatnak egy sor Cad-Scan felvételt azokról, akiket a hír szerint szintén elloptak és "megvizsgáltak" valamelyik csészealj "rendelőintézetében" valamikor. Mindegyiküknek ott a beplántált objektum az agynál, ugyanazon a hozzáférhetetlen, képtelen helyen. A kisfiú kristályszerű valamijét a leghíresebb laboratóriumok vizsgálták, és egymástól függetlenül megállapították, hogy földünkön egyszerűen (Publicisztika)

Szerkesztő B
Ködöböcz Gábor: A szabadság és rend motívuma József Attila költészetében

A József Attila-kutatás élvonalába tartozó monográfusok (Tverdota György, Szigeti Lajos Sándor, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközy Péter, Lengyel András) és a recepciót szintén meghatározó módon alakító további szerzők (Tamás Attila, Németh G. Béla, Beney Zsuzsa, Alföldy Jenő, Valachi Anna, Széles Klára, Szőke György) igen sokat tettek és tesznek folyamato... san azért, hogy József Attila világalkotását, illetve lírai létértelmezését ne a tankönyvekben mindmáig makacsul továbbélő (Publicisztika)

Báthory Csaba
Párhuzamos képzetek Rilke és József Attila költészetében

Nem emlékszem, mikor kezdett érlelődni bennem az indíttatás, hogy egymással összefüggésben elemezzem Rainer Maria Rilke és József Attila költészetét. Rilkét régóta fordítom magyarra, József Attila egész költői életművét pedig a kilencvenes évek második felében ültettem át németre, egy svájci kiadó megbízásából. Először csupán az tűnt fel, hogy József Attila kevés költőnk e... gyike, akit jó reménységgel lehet németre fordítani, az egyenértékűség rögeszméjének sem hátat fordítva. (Publicisztika)

Kalász István
A völgy

A házakat sem zárták, az ajtók félig nyitva álltak azért, hogy jöjjön a friss levegő, a nyitott ablakon be lehetett látni a szobába; az emberek ott aludtak a vetett ágyban. A földeken gyakran bukkant szerszámra az ember, a paraszt nem cipelte haza a kapát, a benzines fűrészt, a talicskát otthagyta a szőlőbirtok szélén, másnap is jött dolgozni. Igen, húsz éve azt hittem, egyenesen a pokolból érkeztem ebbe a dél-francia völgybe; mert ilyen önfeledten, gondtalanul már akkor sem lehetett Magyarországon é lni. (Publicisztika)

Fehér József
Nem értem!

A fejemet fogom, mert sehogy sem értem, hogy kik és miért félnek még mindig Petőfi Sándor, nemzeti nagy költőnk forradalmi szellemétől? Miért nem ismerik be végre – különösen ott, ahol a tudás fényének ragyognia kéne –, hogy huszonhárom évvel ezelőtt egy lelkes, kis tudós csoport (akit elismerés és dicséret illetne kitartásukért) megtalálta Barguzinban Petőfi földi maradványait? …Mert megtalálták! Bizonyság rá a hajtincs és a fejbőr, a koponya for... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Szöllő és cirkusz

Öreg barátom New Jersey-ben jó pár szőlőtőkét ültetett a háza mögött. Hazulról hozatta őket, és úgy ültette, pontosan olyan közel a ház napsütötte falához, mint az otthoni lugasa volt. Nyesegette, vezetgette, kötözgette az indákat, és lett is belőle csinos lugas, mert a föld és a növények éppoly türelmesek és szófogadóak itt is, mint mindenütt. A lugasban való bóklászás is az otthon ismert világát varázsolta vissza: ugyanazok az illatok... a levelek susogása, az átszűrődő napfény játéka...... (Publicisztika)

Fábián Lajos
Munkánk gyümölcse

Ha az eredmény felől nézzük, mindenik emberi foglalkozás értelmiségi jellegű, amennyiben a tervező és ellenőrző, a megvalósítást az elképzeléssel egybevető értelem működésétől függ. Mégis megőrizzük az elkülönítést, aminek alapján a földi tevékenységekben esetenként túlnyomó jellegű a testi erőfeszítés, illetve a szellemi játék. H. G. Wells jegyzi meg pongyola, de szórakoztató világtörténetében, hogy az emberiség eddigi nagy évezredei a nehéz testi munka jegyében (Publicisztika)

Adorján András
Nem elég nem ártani

Ki ne ismerné az irgalmas samaritánus történetét? Aki gondjaiba vette a megvert és kirabolt utazót. Aki segített rajta. Előtte egy pap és egy lévita ment el a szerencsétlen mellett, de semmit nem tettek. Igaz, hogy nem is ártottak neki (különben ez sem igaz), de a mulasztás bűnét csak elkövették. A vétkes mulasztást, aminek erkölcsi súlyát hajlamosak vagyunk alábecsülni. - 2004. július 8-a, csütörtök, tíz óra körül van. A kazetta címe: Nem elég nem ártani! Ez a kicsit (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Csorda?

Nem vagyunk csorda emberek. Nem megy a klubalkotás sem, legalábbis ezt láttam az emigrációban, ahol pedig sokkal jobban érzi az ember a hasonszőrüek közösségének szőkségét, mint otthon. Minden magyar klub befullad előbb utóbb, vagy leég. Ugyanakkor, alighanem a magyaroknak van a legtöbb külföldön megjelenő újságja, mintha az egymásho tartozás nagyszerűen működne köztünk, -elméleti síkon-, csak testözelben ne tartózkodjon senki, és főleg ne sokáig, mert feszengeni kezdünk. Mindnyája (Publicisztika)

Szász István Tas
A Grassalkovichok és utódaik – Egy kései leszármazott családi emlékeiből

Vannak életünkben egészen váratlan pillanatok. Ilyen volt az is, amikor – számos ismert és általam még nem ismert leányági Grassalkovich-leszármazott közül – éppen engem kértek fel az ősökre való emlékezésre. A múlt egyéb területein szívesen és olykor eredményesen kutakodtam, de most a köz számára fontosabb kutatások miatt félbe maradt családtörténeti tanulmányomat vettem ismét kézbe. Az egyszer, egy helyen és adott közönség előtt elhangzott előadást most rövidítve (Publicisztika)

Balogh Márta Borbála
Magyar foci női szemmel

Aki a cím után ítélve egy, a fotelben elterpeszkedő, magát sörrel és szotyival körülvevő, meccset néző férj feleségének zsimbelődését várja, az nagyot téved. Valóban vannak hasonló hölgyek, akik nem tudnak a család férfitagjaival együtt szurkolni kedvenc csapatuk sikeréért, de szerencsére én nem tartozom közéjük. Szerencsére, mert így nemcsak a felesleges családi vitáktól kímélem meg magam (Már megint a focit nézed… ), hanem aktív részese lehetek ennek a remek időtöltésnek. (Publicisztika)

Fehér József
"Az évszázad üzlete"

Olvasom az újságcikkek között, hogy Ócsára „Mintavárosba költöztetik a devizaadósokat!”. Mondhatnám, hogy hipp-hipp hurrá, meg vagyunk mentve, ha netán képtelenek lennénk a devizahitelünk részleteit tovább fizetni, és kilakoltatnának bennünket abból a házból, amelyért egy életen át gürcöltünk a feleségemmel. Kénytelen vagyok bevallani, hogy hét évvel ezelőtt bennünket is „belerángattak a csőbe”. Azt mondták a bankunknál, hogy a svájci... (Publicisztika)

Kalász István
Olvasni, változni...

A festményt addig nézi az ember, amíg akarja, a szöveget viszont… Különben az olvasás az olvasó és a szöveg közti folyamat; a kívülálló számára teljesen érdektelen dolog. Szintén érdekes: az olvasó ember nem képes önmagát „figyelni”; az agya intenzíven foglalkozik a szöveggel. És mi történik a szöveggel az agyban, miután az olvasó befejezte az olvasást? kérdés azért lényeges, mert az olvasás végeztével sokféle hatás éri az olvasót. Az olvasott szöveget, el... (Publicisztika)

Lukáts János
A velencei kalmár

Az uzsora (pénzkölcsönzés, kamat) első említése az írásbeliség és az uzsorabeliség történetében ki tudja, mikor esett, hasonlóképpen a szabályozása is, de az bizonyos, hogy Mózes törvénykönyveiben már ott találjuk. Már pedig, amit szabályozni kell és lehet, azzal hosszabb ideje élnek (és esetenként visszaélnek) az emberek. Hogyan is rendelkezik az V. könyv idevágó passzusa (23.20)? „Az idegentől vehetsz kamatot, de a te atyád... (Publicisztika)

Kühne Katalin
Mai lámpagyújtóink

Régi és mai pedagógusokról, szülőkről és diákokról szólok - aggódás és remény keveredik írásomban. Segítő szándékkal közlöm gondolataimat e nagy jelentőségű pályáról és annak mai helyzetéről. - Napjaink fontos kérdései közé tartozik, hogy egymással és gyermekeinkkel mennyit foglalkozunk. Rajtunk múlik, hogy kikkel tartják a kapcsolatot, ellenőrizni kell őket, nehogy késő legyen. Sokkal többet kell beszélgetni velük, megismerni a barátaikat. Kisgyer... (Publicisztika)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Barcsi Tamás
A gondoskodó lény. Az emberi méltóság egy lehetséges megközelítéséről

Az emberi méltóság lehetséges értelmezései közül elsősorban a gondoskodásként felfogott méltóságról fogunk beszélni. A méltóság többjelentésű fogalom, de az emberi státuszt, az ember belső lényegét (vagy lényegi jellemzőjét) kifejező emberi méltóságról is számos nézetet találhatunk. Minden ember egyenlő méltóságáról először a sztoikus Cicero írt. A keresztény felfogás az ember istenképűségében látja az ember méltóságát. A legnagyobb hatású világi értelmezés Immanuel Kant nevéhez fűződik, Kant szerint (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap