Publicisztika

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Rácz Sándor: A forradalom a legmagasabb társadalmi szerveződés

Mennél inkább távolodunk időben az 1956-os magyar forradalomtól, annál inkább felismerjük forradalmunk örök emberi értékeit. Az a világ, amelyben ma él az emberiség, ki sem alakulhatott volna, ha akkor 1956-ban a világ elfogadja a magyar forradalom által felmutatott és felkínált értékrendet. A munkás önigaz... gatási rendszer a gazdaságban új gyakorlatot hozott volna létre a világpolitikában. Az 1956-os magyar forradalom kimagasló érdeme, hogy az egész emberiség számára képes volt történelmi (Publicisztika)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb és (Publicisztika)

Kolta Dóra
A Kelet-motívum újjáéledése - Orientalista gondolatok Ady prózájában

Európa és a Kelet. Az európai ember gondolkodásában a történelem kezdete óta fontos szerepet foglal el a Kelet, ez a titokzatos, gazdag vagy szegény, elbűvölő vagy primitívnek ítélt távoli hely, amelyet a kontinens lakója hallomásból, útleírásokból, ritkábban saját tapaszta lataiból ismer. Ez a „Kelet” lehet az ókori Perzsia, Észak-Afrika, a Szentföld, Baskíria, a nagy kínai birodalom vagy egy sziget a Csendes-óceánon (Publicisztika)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 2/2.

- Hogyan került kapcsolatba a filmmel? Mifune Shiró, a színész. - Hogyan került kapcsolatba a filmmel? - Tizenkilenc éves koromban a szülővárosom, Szédzsó egyetemének gazdasági karán tanultam, amikor Kuroszawa asszisztense, Deme Maszanobu felkért A tanárnő című film főszerepére. Engem akkor érdekelt apám munkája, hogy hogyan dolgozik. A film egy Franciaországban megtörtént esetet dolgoz fel: egy diákfiút a tanárnője iránti szerelme ön... gyilkosságba (Publicisztika)

Takács Ferenc
Néhány esemény, amely a román források szerint befolyásolta a II. bécsi döntést

Az 1939–1940. évi politikai események magyar vonatkozásai közismertek.* Bővelkednek váratlan fordulatokban, magyar revíziós reményekben és csalódásokban. Először megbicsaklott a revíziós lendület: miután a magyarok 1938-ban és 1939-ben csalódást okoztak a németeknek – nem voltak hajlandók háborút indítani Csehszlovákia ellen és a lengyel háború idején megtagadták tőlük a kárpátaljai vasútvonal használatát –, Németország felhagyott a további magyar revíziós törekvések támogatásával. Majd újabb (Publicisztika)

Vasi Ferenc Zoltán
Halottak napja múltán

Mit tehet az ember halottak napján? A lelkek mécses-lángok szívburkában körbesétálják a temetőket, fáradt,örgő csontú emlékekkel hazatérnek, behúzódnak a házba,és tovább fának. A sötétség sárgombócokat dobál a ajtókra,ablakokra, zuhognak a bútorokra, telefröccsentik az ágyat, a térdet, a szájat, hogy már álmodni,beszélni sem lehet. Mit tehet a ember halottak napján? Eltemeti magát a latyakban,jártányit se lép, hiszen nincs Krisztus-kép a főfalon. (Publicisztika)

Rozványi Dávid
Halottak napja, Solymár

"A gyufa sercenése, a kanócon végigfutó láng amint belecsókolt a viaszba régi emlékeket ébresztett benne. Advent, karácsonyi gyertyák, a fény, amit nagyszülei halottak napján az ablakba tettek, az öreg, veszekedős sekrestyés, amint a gyújtóssal végigment a templomon, miközben szidta az ügyetlen ministránsokat, akik összeviaszozzák a templomi szőnyeget; valahol mindegyik képben volt valami szakrális, valami imádságra hívó." Élettánc 2. - Tűz által vesszen el... (Publicisztika)

Adorján András
Kellemes Halottak Napját!

Megérjük még, hogy a „Szép napot!” és más szófordulatok nyomán édeskéssé vált nyelvünkben ez is feltűnik. Egyébként ez az egész halottak napi országjárás komplett őrület. Mindenki, aki ad a szomszédok véleményére, útnak indul akár az ország másik végére, hogy meglátogassa szerettei nyughelyét. Valóságos csoda, hogy ezekben a napokban nem, vagy csak ritkán történik tömegszerencsétlenség az uta... kon. Azon gondolkodom, hogy az év többi napjain vajon hányszor jut az emberek eszébe, aki már nincs? (Publicisztika)

Madarász Imre
Rómaiság mint Olaszország alapító mítosza

Forradalom az Örök Városban, az Örök Városért. Forradalom és szabadságharc, zászlaján olyan város nevével – „Róma vagy halál!” (O Roma o morte!) –, mely nem „egy” város, hanem „a” város, vagy ha úgy tetszik, a „Város”, állandó jelzőjével („örök”) maga a megtestesült állandóság, „a Maradandóság városa”, az európai hagyomány, az egyetlen „nagybetűs” Tradíció jelképes helyszíne, koncentrált foglalata, patinás kerete. Nemzeti forradalom annak a (Publicisztika)

Druzsin Ferenc
„Mejhöz hasolló lyókat kivánok…”

Mit ér a komikum, ha lepéndi? A 19. század utolsó évtizedének leglátványosabb könyvsikerét Gárdonyi Géza Göre-kötetei jelentették. 1893 tavaszától a Magyar Hírlapban, azután Singer és Wolfner üzleti érzéke folyományaként könyvecskék sorozatában (sőt újabb és újabb „eresztésekben”) ország-világ-járó „bolygásba” indult Göre Gábor lepéndi bíró, Durbints sógor esküdt és Kátsa cigány. Az olvasó pedig szűnni nem akaró kacagásba ... (Publicisztika)

Adorján András
Szülői helyett meditáció

Biztosan Önök is megtapasztalták, hogy az emberek nem szeretik azt, ami egyszerű, nem lármás és olcsó. Pláne, ha ingyen van. Akárhányszor belekezdenek egy tuti fogyókúrába, pedig a kulcs egyszerű: mozogni és nem zabálni két pofára. Lehet, hogy én mindig is vonzódtam a lehetetlen missziókhoz (az ilyet mazochizmusnak is hívják). Valahogy értetlenül álltam szembe azzal, ami ésszerűtlen. Akikkel baj van: a szülők, a gyerekek és az edzők. Máskü... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Lesújtó vélemény: francia konyha!

New Orleans, nyár, és olyan hőség, hogy az aligátorok is sokallják már. Bemenekülünk feleségemmel egy kis vendéglőbe. Ez New Orleans legromantikusabb része: Francia negyed. Kis kávézók és vendéglőcskék mindenütt, ahol általában név szerint ismeri a pincér a mindennapos vendéget problémáival és magánügyeivel együtt úgy mindenestül. Több mint családias a hangulat. Az étlap is csak krétával írott tábla a falon. Persze, a konyha francia, vagyis a hagyományos francia konyha louisianai változata, (Publicisztika)

Varga Csaba
1956 erkölcsi és jogi megítélése avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége, mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája

Külvilágunk – Belvilágunk sorozatból - Jogunk társadalmi mivoltunk része; e jog s mindaz a kultúra, amit naponta megélünk, aminek jegyében létünk értelmét felfogjuk, s személyes életünk elhivatottságán munkálkodunk, amit átélve rutinná vált cselekvéseinket, szo... cializált mindennapi magatartásunkat tanúsítjuk, és napi döntéseinket s legalábbis erkölcsi értelemben egzisztenciális, sorsfordító elhatározásainkat is meghozzuk (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről bölcselkedett. A szabadkőművesség ui. bármely vallás (Publicisztika)

Polszerkesztő2
Dr. Hegedűs Lóránt: Az 1956. évi hótiszta forradalom és igaz szabadságharc

Éppen hótisztasága és igazsága révén egyedülálló az 1956-os forradalom a világtörténelmi forradalmak sorában. Minden valóságos forradalom tarthatatlan történelmi helyzetek igazságtalanságából robban ki, és kívánja előbbre vinni, haladás irányába mozdítani az addigi társadalmi viszonyokat. Ez bizonyos értelemben és távlatban többnyire sikerül is, bár ebből a szempontból is előfordul, hogy az új urak a múltból „semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek.” Az ennél is sokkal nagyobb baj (Publicisztika)

Szerkesztő D
Érdekes tények (és feltevések) a 40-es és 50-es évek Romániájából 1.

A kiugrásig a Román Kommunista pártban –és különösen a vezetésben-, többszörösen felülreprezentáltak voltak a nemzetiségek (magyarok, zsidók, lengyelek, ukránok, bolgárok). Pl. a főtitkár Fóris István volt. Ők, egy zseniális húzással, tömegesen léptették be az erdélyi magyarokat a pártba, így a szovjeteknek már kényelmetlen lett volna, ha kommunistákat deportálnak. Sajnos, cserében az akkori Erdélyben még szép számban élő németeket hurcolták el az ún. Gulag-okra. (Publicisztika)

Madarász Imre
A „Budapesti lecke” 1956-ban

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olasz irodalmi visszhangja figyelmet érdemel mind a magyar-olasz kulturális kapcsolatok, mind a budapesti ősz hatástörténete szempontjából. Érdekes, hogy a magyar történelem, legalábbis az utolsó két évszázadban, legerősebben két legnagyobb és legszebb forradalmával-szabadságharcával hatott az olasz irodalomra.1 Az olasz írók és olvasók előtt nemzetünk históriájának legismertebb és (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Gondolatok

Hitler a német felsőbbrendűség teóriáját arra a meggyőződésre alapozta, hogy a magas, szőke és kék szemű ember minden tekintetben különb másoknál, tehát a világ vezetésére hivatott. Sok baj származott ebből. Én magam sem szeretem őt, mert kiderült, hogy a magyaroknak már kijelölte a kitelepítés helyét valahol az Ural környékén. És különben sem vagyunk tipikusan szőkék. A világstatisztikai almanachot böngészem, és nagy meglepetésemre, azt találom egy helyütt (Publicisztika)

Polszerkesztő2
1956 „a fasizmus minden üledéke”?

A magyar írók tiltakozása az ENSZ ötös-bizottsági jelentés közgyűlési tárgyalása ellen, vélemények 1956-ról egykor és most. - Az ÁrpádHír Világtelevízió Magyar Sorskérdések című műsorának első adásában, 2007. október 11-én este, Patrubány Miklós bemutatott egy döbbenetes dokumentumot: az Élet és Irodalom 1957. szeptember 13-i számában közzétette 251 magyar író tiltakozó le... velét, amelyben az aláírók azt követelték, hogy az ENSZ Közgyűlése ne tárgyalja az ún. (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap