Publicisztika

Szerkesztő B
Papp Vilmos: Két XX. századi „látóember”: Soos Géza és czegei Wass Albert 2/2

Mindketten a magyarság nagykövetei, napszámosai, útkészítői, istenemberei, és ezért a magyarság „látóemberei”. Egyszóval – a fogalom eredeti és nem elrontott nyugati értelmében: próféták. (Nyugaton jövendőmondónak tartják a prófétát. Keleten az a hiteles igazságkimondó, kinek szava – akár ígéretes, akár ítéletes – automatikusan megvalósul, mint az elejtett kő, mely földet ér.) A kőbányai református egyházközség templomkertjében néhány (Publicisztika)

Szerkesztő B
Bába Iván: Megtalálni a jó embereket (Etnokulturális keresztkötődések)

Ivánka, a te nagytatuskád cseh ember volt, de jó ember volt” – mondogatta régen halott csíki székely nagyanyám, miközben az észak-csehországi Teplicén, a gömöri Tornalján és a felvidéki Kassán minden szeretetével és gondoskodásával elhalmozott. Édesanyám Pozsonyban élve a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején sportot űzött abból, hogy a néhai Prior Áruház előtt megálló romániai buszokból kiszálló, tanácstalan román turistákat hibátlan román nyelven igazította el, az ő nagy csodálkozásukra (Publicisztika)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (2/2)

Ehhez képest a szakirodalom máig megátalkodott szabadkőművesnek bélyegzi, ráadásul nem téve különbséget az akkori és mai szabadkőművesség között. Ezt megkönnyíti az iskolában nemzedékeken át tanított Kazinczy-kép, mely – az ateista diktatúra szándékainak megfelelően – az „ateista” Kazinczyról tanított, aki kiábrándult a vallásból és legfeljebb a filozófusok istenéről bölcselkedett. A szabadkőművesség ui. bármely vallás (Publicisztika)

Szász István Tas
Wass Albert a Hitel szellemi vonatkozásában

A Kárpát-medencei magyarság mentális-spirituális életének nehéz megpróbáltatásai közepette olykor csodák is előfordulnak. Természetesen jól tudjuk, hogy ezek a csodák igencsak kézzelfogható tényekre támaszkodva, keserves valóságunkba ágyazódván mosolyognak reánk. Az utóbbi negyedszázad talán legszebb csodája Wass Albert beköltözése az összmagyarság szívé... be-lelkébe, s reménykedjünk, hogy valamennyire gondolkodásába is. Az összmagyarság szó – melyet még ma is kivet magából a (Publicisztika)

Szerkesztő B
Vajda Kornél: A filozófus

Vázlat Fülep Lajosról - Sokakban, sokunkban éltek bizonyos illúziók a rendszerváltás kapcsán, a rendszerváltás után. Ezúttal persze nem a politikai, gazdasági, társadalmi, jóléti (stb.), ugyancsak bőségesen meglévő illúziókra gondolok, mindössze arra, hogy sokan vélték, sokunk vélte úgy, hogy a szabadság sós, tengeri levegője hatására kinyílnak bizonyos fiókok, előkerülnek, kiadatnak, közkinccsé válnak bizonyos kéziratok. Irodalmiak is, tudományosak is, (Publicisztika)

Szerkesztő B
Wass Albert egyházgondnoksága (Dokumentumok)

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsától, 1274-1935. III. sz. Nagytiszteletű református esperesi hivatalnak, S z a m o s ú j v á r. Hivatkozással 27. sz. felterjesztésére, van szerencsénk közölni igazgatótanácsunknak március 7-iki ülésében hozott következő határozatát: Igazgatótanácsunk gr. Wass Albert atyafiának 10 éves ciklusra egyházmegyei gondnokká, Szi... lágyi János atyafiának az 1937. június 30-ig tartó ciklusra egyházkerületi lelkészi képviselőül, dr. Konrádi Dániel atyafiának (Publicisztika)

Szász István Tas
A globalizáció szirénhangjairól és egyéb muzsikákról

Naplójegyzet - A globalizált világ valósága a jólét és gazdagság szigeteinek olyan láncából áll, amely kiemelkedik a népek nyomorának tengeréből. Közben ugyan azok döntenek arról amit tehetünk, és arról amit erről mondhatunk. Jean Ziegler: Die neuen Herrscher der Welt und ihre globalen Widersacher. C. Bertelsmann Verlag, 2003. - Ebben a zavarosan forrongó világban az ember folyton írhatná felháborodása, kér... dőjelei vagy elke... (Publicisztika)

Szerkesztő A
Major János: Kaiser László novellái 1956-ról

Németh László írja: 1956-ban az, ami történt, „mint nagy szárazságban a tűz, a szenvedésben elszánttá érlelt nemzetből robbant ki, csak szikra volt a nemzetnyi benzintartály fölött. Nagy részük megcsömörlött az iszaptól, amelyben tíz éven át lábalniuk kellett, s becsületükről akarták lemosni a részvétel szennyét“. 1956 fél évszázados jubileuma al... kalmából számtalan írás, versgyűjtemény, visszaemlékezés jelent meg. Volt ünneplés, volt disszonáns hang is. Egy (Publicisztika)

Madarász Imre
Moldova György különös önéletrajza (kritika)

Ha igaz, hogy a könyv címe a könyv neve, akkor a rossz könyvcím olyan, mint a rosszul sikerült bemutatkozás. Moldova György Az utolsó töltény címmel adta, adja közre – alcímét idézve – “önéletrajzi töredékeit” (az Urbis Könyvkiadónál), ám, rácáfolva az “utolsó” és a “töredékek” szavak keltette várakozásra, (eddig) hat kötetben, összesen közel 1500 oldalon, s az (eddigi) utolsó lapon még folytatást ígér-sugall. Az utolsó töltény alatt tehát (mint arra maga az író is utal a 3. kötet fülszövegében) inkább tölténytár, (Publicisztika)

Madarász Imre
Akadémikus-adattár

A tudomány titkainak megfejtése, tudjuk, nehéz; ám olykor a tudományos élet rejtélyeinek kibogozása sem könnyebb feladat. Bizonyítékunk és illusztrációs anyagunk legyen egy igazán tekintélyes és hiteles kiadvány, A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 című háromkötetes életrajzi lexikon, melyet főszerkesztőként maga Glatz Ferenc jegyez. Állítom, ha valaki azért böngészi, tanulmányozza át az 1536 oldalas biográfiai adattárat, hogy megtudja és megértse, mi... (Publicisztika)

Kárpátalja-szerkesztő
Szent István időtálló öröksége

Több mint ezer év távlatából emlékezünk a magyarok első királyára. Elégedetten tapasztaljuk, hogy a megemlékezésekben visszakerült az őt megillető rangos helyre azokban a térségekben is, ahol még a közelmúltban "meg kellett feledkezni" a Szent István-napról. Igencsak sajnálatosan, de e térségek közé tartozott szűkebb pátriánk is. És itt pironkodva vallom be: gyermekkoromban jómagam nemigen tudtam a Szent István-napról. Csupán ... (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Mi bajuk van Zászlós Levente nevével?

Azt mondta, neve kimondottan ellene dolgozott a régi szép időkben is, az „átkosban“, de ma sem sokkal jobb a helyzet. Mesélte, hogy ifjú korában már szini kritikákat is írt lapoknak, mint külsős. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az Élet és Irodalom nagy hatalmú főszerkesztőjének ugyan tetszett maga az írás, de megjegyezte, hogy a név, az ilyen név, hogy Zászlós Levente végképp nem jelenhet meg a lapjában. Meg is jelent az írás. Név nélkül. De mostanában is szemet (Publicisztika)

Madarász Imre
Rómaiság mint Olaszország alapító mítosza

Forradalom az Örök Városban, az Örök Városért. Forradalom és szabadságharc, zászlaján olyan város nevével – „Róma vagy halál!” (O Roma o morte!) –, mely nem „egy” város, hanem „a” város, vagy ha úgy tetszik, a „Város”, állandó jelzőjével („örök”) maga a megtestesült állandóság, „a Maradandóság városa”, az európai hagyomány, az egyetlen „nagybetűs” Tradíció jelképes helyszíne, koncentrált foglalata, patinás kerete. Nemzeti forradalom annak a (Publicisztika)

Szerkesztő B
Balázs Tibor Balázs: Wass Albert kanonizációjának kérdése – avagy az egységes nemzettudat felélesztése

I. Kánon és kanonizáció - A Wass Albert kanonizációjával kapcsolatos kérdések tisztázásához elengedhetetlen állást foglalni a kánon fogalmát, valamint a kanonizációs folyamatok jelenlegi állapotát illetően. A legfontosabb feladat magának a kano... nizáció fogalmának a meghatározása, hiszen ez teszi lehetővé, hogy egyes szerzők esetében a kanonizáció kérdése egyáltalán felmerülhessen. A kánon szó alapjelentése „pálca”, de a „mérték” metaforájaként is használták, (Publicisztika)

Handó Péter
A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? 5/5

„... világ csak az lehet, ami nem egyedül az én számomra létezik” (Ancsel 1992: 84) – vallotta Ancsel Éva, és – magánvaló létem minden szenvedést nyújtó tudatosulása ellenére, vagy még inkább miatta – vallhatom én is. Ha polémiázni akarok azon rajtam túl született, de valamilyen módon magamévá tett gondolatokkal, melyekből önmagam ... - Szeretet és szerelem - A háromosztatú emberkép úgy véli, a szerelem lelki síkon fogalmazódik meg, teremti önmagát, és testiségben, fizikai egyesülés által, szexualitásban, nemi (Publicisztika)

Szerkesztő A
Könyvportrék Kádárról

Egyfelől a sokszínű és sokarcú, nehezen meghatározható és még bizonytalanabbul megítélhető retródivat, másfelől az 1956 örökségével való sokkal komolyabb, ünnepélyesebb számvetés a forradalom ötvenedik évfordulóján különösen időszerűvé tette – hogy ne mondjuk, divatba hozta – a Kádár-korszakkal és főleg névadójával való foglalkozást az irodalomban is. Olyan szépirodalmi vagy publicisztikai konjunktúratermékekkel, amelyek Kádár nevének áruvédjegyével reklámozzák személyes érzeményeiket, emlékeiket (Publicisztika)

Handó Péter
A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? 4/5

Maga a fogalom – valószínűleg – egyidős az emberrel, az emberi tudat ébredésével, azzal a közösségi érzéssel, amely erősíti az összetartozást, és sikeressé teszi a fajt. Ugyanakkor, mint tevékenység, nem csupán az ember életének a része, átszövi az állati – s talán még a növényi – létet is; az viszont ma még csak kutatások tárgya, hogy mennyiben genetikailag kódolt és mennyiben érzelmileg tudatos tényezők függvénye. A szeretetet, mivel – az ember nem csak megéli vagy nem éli meg – az első kultúrák (Publicisztika)

Szerkesztő B
Polgárdy Géza: Herczeg Ferenc-redivivus

Fogalmazhatnánk persze úgy is, hogy a kényszeresen feledésre ítélt, ám újra felfedezett Herczeg Ferenc emlékezete. Mert az 1945 és 1990 közötti évtizedek nem csupán a történelem kificamodását jelentették, de az ezzel járó ízlés – vagy inkább ízléstelen! – terror uralmát is. Amikor mások mellett Hamvas Béla, Nyírő József, Márai Sándor, Tormay Cécile, Kosáryné Réz Lola, Somogyváry Gyula – és persze Herczeg Ferenc – neve és műveik is indexre (Publicisztika)

Szerkesztő B
Elbe István: Az Örök Város

Szá­mom­ra Ko­lozs­vár az Örök Város. Éj­je­len­te az ut­cá­it já­rom, is­me­rem há­za­it, min­den ut­ca­sar­kot és temp­lo­mot. Nap­pal a ri­deg je­len ma­gá­hoz ránt, tu­dom, hogy ál­ma­im vá­ro­sa már ak­kor sem lé­te­zett, ami­kor ben­ne él­tem, és nem vol­tam elég erős, hogy ez a va­ló­ság oda­ha­za tart­son. Nyá­ron – egy hos­­szú év­ti­zed után elő­ször – né­hány nap­ra Ko­lozs­vár­ra utaz­tunk. Sze­ret­tem vol­na cse­pe­re­dő lá­nya­im­nak mu­tat­ni va­la­mit a vá­ros­ból, az én Vá­ro­som­ból. Utcáit járva (Publicisztika)

Szerkesztő A
Handó Péter: A szeretet zsákutcája-e az európai típusú kultúra? 3/5

„... világ csak az lehet, ami nem egyedül az én számomra létezik” (Ancsel 1992: 84) – vallotta Ancsel Éva, és – magánvaló létem minden szenvedést nyújtó tudatosulása ellenére, vagy még inkább miatta – vallhatom én is. Ha polémiázni akarok azon rajtam túl született, de valamilyen módon magamévá tett gondolatokkal, melyekből önmagam... / A Kárpát-medencei ember számára mindig megoldandó problémaként merült fel az európaiság kritériumainak feltérképezése, s a megszerzett ismeretek (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap