Publicisztika

Szerkesztő B
Vetési László: Székelyföld és szórvány - tények és illúziók 1/2

1. Bevezető a gondok közelébe - Bevezető, vallomásokkal - Témánk szempontjából akár figyelmeztetés és jelzésértéke is lehetne annak, hogy ebben az órában, amikor mi itt együttlétünket elkezdtük, ünnepi istentiszteleten most szentelik Wass Albert szülőföldjének egyik falujában, a Cege mellett Göcön a felújított műemlék templomot. Felújítói nem mások, mint a székely Mezőség legmagyarabb falujának lakói, a mezőpanitiak, akik nem terveztek, nem készítettek szórványstratégiát, (Publicisztika)

Szerkesztő B
Vetési László: Székelyföld és szórvány - tények és illúziók 2/2

Székely autonómia és politizálás // A szórványmagyarság fél a székely autonómia törekvésektől is. A székely önállóskodás egy gyermekekbe, családba, nagyszülőkbe belefáradt fiatal házaspár benyomását kelti, aki mindentől szabadulni akarna, ami szabadságát és kibontakozását megakadályozná. A székely autonómia törekvéseknek sajnos még nincs világos, megnyugtató üzenete a székely területeken kívülre, de sehová sem önmagukon kívül. Az autonómia üzenetét (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Beszélgetés horvát barátommal

Horvát barátom szemét próbáltam nyitogatni a legnagyobb horvát történelmi fordulat idején, amikor szakszerű szemkivájásokkal és torokmetszésekkel, valamint igen szervezett népirtással végül is igazi fajtiszta horvát hazát igyekeztek teremteni maguknak, és persze, színtisztán katolikus hazát. Két méter magas, szőke, igen szemrevaló fiú. A Sorbonne-on az adjunktusságig vitte már, és ki tudja, mennyire viszi még. Próbáltam neki megmagyarázni, hogy nem volna szabad ilyen végzetesen összekeverni (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
Gyurcsányt az ájulás kerülgette

"Gyurcsánt az ájulás kerülgette” Akik ismerik Gyurcsány Ferenc egykori magyar miniszterelnök politikai pályafutásának igaz történetét, azok számára meghökkentő, hogy az MSZP és a balliberális oldal még mindig tőle várja a "megújulást". A baloldal számára Gyurcsány Ferenc ma is hiteles politikus, akinek megvan a képessége és ereje, hogy maga köré gyűjtse az MSZP megmaradt híveit és az egykori állampártot ezzel, vagy más név... (Publicisztika)

Erdély-szerkesztő
Trianontól Őszödig – avagy a pestises hullák bedobálása Erdélybe

Középkori krónikákban olvashatjuk, hogy annak idején amikor a tatársereg végighömpölygött Európán nem egy esetben igen drasztikus (de hatásos) cselt alkalmazott az ellenséges városokkal szemben, éspedig pestisben elhunyt, pestissel fertőzött katonák hulláit dobáltatták be a várfalakon át a leigázandók közé. A pestises hullák meg is tették a magukét, s nem egyszer nem is a mongolok nyilai, hanem ezek a fertőző, oszló hullák bizonyultak a leghatásosabb fegyvereknek városállamok, (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Hajógyáros és plasztiknövény

Hallom a bárban fél füllel, amint két barát hangosan üdvözli egymást. Meglehet, hogy évtizedek óta most botlottak egymásba először. Azzal dicsekszik az egyik, hogy közben hajógyárat csinált. Hencegve mondja, hány bruttóregisztertonna hajót produkált eddig. Akkora a szám, hogy nehéz felfogni. A másik csak mosolyog, és mondja, hogy a maga részéről, amit életében eddig csinált, ráfér három floppy diszkre. Az egész nem nyomhat többet néhány dekánál. Érezhetően hűl le a beszélgetés heve. A hajócsináló mintha (Publicisztika)

Szerkesztő B
Konrad Sutarski: A haza kiterjesztése

Megérkeztem a hegyeken túl elterülő országba és letelepedtem benne – mintha csak tegnap esett volna meg velem mindez. Mégis, idő múltával egyre inkább olyan benyomásom támadt, hogy ennek jóval korábban kellett megtörténnie, talán már évszázadokkal korábban. Kezdetben nem sokat tudtam az országról és lakosairól, úgy éreztem viszont, hogy – hátrahagyva régi hazámat – csak itt telepedhettem le. Az ország, ahová átköltöztem, nem esik túl (Publicisztika)

Skrivanek Dániel
Kapaszkodni a földbe 1/2.

Trianon tanulsága: létfontosságú a nemzeti egység - „A határokat szerződések csinálják és szerződések mossák el, az államformáknak, nemzetről és nemzetiségről alkotott felfogásoknak megvan a divatjuk, amint az utolsó században vesztünkre változtak, megváltozhatnak még a javunkra is; de hogy egy népcsoport van vagy nincs, meg tud-e kapaszkodni földjén és hagyományaiban: az az élet alapténye; a népnek, mely elfogyott, szerződések sem (Publicisztika)

Skrivanek Dániel
Kapaszkodni a földbe 2/2.

Trianon tanulsága: létfontosságú a nemzeti egység - „A határokat szerződések csinálják és szerződések mossák el, az államformáknak, nemzetről és nemzetiségről alkotott felfogásoknak megvan a divatjuk, amint az utolsó században vesztünkre változtak, megváltozhatnak még a javunkra is; de hogy egy népcsoport van vagy nincs, meg tud-e kapaszkodni földjén és hagyományaiban: az az élet alapténye; a népnek, mely elfogyott, szerződések sem (Publicisztika)

Takács Ferenc
Néhány esemény, amely a román források szerint befolyásolta a II. bécsi döntést

Az 1939–1940. évi politikai események magyar vonatkozásai közismertek.* Bővelkednek váratlan fordulatokban, magyar revíziós reményekben és csalódásokban. Először megbicsaklott a revíziós lendület: miután a magyarok 1938-ban és 1939-ben csalódást okoztak a németeknek – nem voltak hajlandók háborút indítani Csehszlovákia ellen és a lengyel háború idején megtagadták tőlük a kárpátaljai vasútvonal használatát –, Németország felhagyott a további magyar revíziós törekvések támogatásával. Majd újabb (Publicisztika)

Szerkesztő B
Konrad Sutarski: Áprily Lajos lengyel kapcsolatai - 1 rész

2012 novemberében múlt Áprily Lajos (1887–1967) erdélyi költő születésének 125. évfordulója, aki életének második felét (1929-től) Budapesten és környékén élte le. A magyar sajtóban ebből az alkalomból számos megemlékezés jelent meg. Többek között a PoLíSz 148. számában is megjelent egy évfordulós cikk. Én szintén meg akartam jelentetni itt egy tanulmányt Áprily lengyel kapcsolatairól, azonban olyasmi történt velem, amit a legjobban egy anekdotával tudok érzékeltetni. Egyik alkalommal Napóleon elfoglalt (Publicisztika)

Tóth Éva
A Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a nyelvi genocídium

A tanácskozás címe egy kérdés: Gyilkosok közt élünk? A válasz, sajnos, igen. Kain óta. Ami persze nem menti fel sem Kaint, sem követőit. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatko-zatát mindenki ismeri és elvileg nyilván min-denki egyetért a benne foglaltakkal, bár a világ jelenlegi helyzete ezt a feltevést nem támasztja alá. A nyelvi jogok tekin... te-tében hasonló a helyzet vagy még rosszabb, ugyanis a Nyelvi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az ENSZ (Publicisztika)

Turcsány Péter
Mezőség, a "nyomorúság Golgotája"... 1/6 - A mi dombjaink

„A Kár­pá­tok rop­pant gyűrűjébe zár­va, la­po­san, szé­le­sen hú­zó­dik a Me­zőség. Haj­dan tűzhányókkal ko­szo­rú­zott ten­ger­öböl, ma el­öre­ge­dett, for­má­já­ban és lé­nye­gé­ben meg­vál­to­zott vi­dék. Szép­sé­gét ne­héz meg­ér­te­ni, de ha mé­lyeb­ben ele­mez­zük a tá­jat, év­mil­li­ók kö­dös táv­la­tá­ból ra­gyog­va bon­ta­ko­zik ki ere­de­ti ké­pe. A ma ko­pár domb­ol­da­la­kon óri­ás töl­gye­sek zsong­tak ak­kor, tisz­tá­sa­in vad­... (Publicisztika)

Lisztóczky László
Nem hal meg senki szebben - Dsida Jenő a halál közelében

A létezés iránti csodálattal és szeretettel annyira áthatott lírai életművet alig ismerünk, mint amilyen Dsida Jenőé. Lényegesség-élményét és megragadottságát tragikus sorsa diktálta: veleszületett, korai elmúlással fenyegető szívbetegségben szenvedett, maga is tudta, hogy fiatalon fog meghalni. Arra kényszerült, hogy a sír szédítő mélységeivel fokról fokra szembenéző, egészséges embernél hamarább és intenzívebb módon (Publicisztika)

Lászlóffy Csaba
Ki mennyire ismeri Dsidát?

A kortárs irodalom, művészet kritikai megközelítésében, kis műelemzésekben, még a napi újságírás műfajaiban is fölismerni a zsenit. Lírikus írta, „civilben”, a beszámolót, a hírfejet, a glosszát, a tárcát, a kritikát – tudták ezt közvetlen kor- és munkatársai is. Krenner Miklós–Spectator sírbeszédéből is kiérezheti az utókor, hogy a korai gyásznál is nagyobb volt a tét („Megbecsülik-e az élő magyarok a harmincéves lángeszűeket? Vajon mega... (Publicisztika)

Lisztóczky László
A Nap és a Hold szerelmesei – Assisi Szent Ferenc hatása Dsida Jenő világképére

Az l960-as évek első felében, amikor egyetemista voltam Debrecenben, Dsida Jenő nevét a magyar szakos tanárjelöltek többsége egyáltalán nem vagy csak igen felületesen ismerte. A tájékozottabbak is az akkori irodalompolitika szólamait szajkózták: kismesternek, az öncélú szépség és az absztrakt humánum költőjének bélyegezték, aki miniatürizálta, az izolált én feneketlen kútjába süllyesztette a világot. Azóta nagyot fordult a kerék: a „poeta angelicus” ma már legnépszerűbb költőink közé tartozik, köteteit (Publicisztika)

Barcsa Dániel
Brüniszkáld

Talán egy angol költő mondta: „Nincs fájdalmasabb veszteség az eltűnt arcnál.” Pedig, ami azt illeti, Kővárott eleinte nem okozott aggodalmat, hogy Brüniszkáld nem tért vissza estére, s még akkor se gondolt senki semmi rosszra, amikor másnap délre se érkezett meg a vár ura. Ifjú grófunk egyik jó barátját, Waltert bízta meg, hogy amíg távol van, mindenben helyettesítse őt. Walter csak úgy délután két-három óra felé kezdett kissé nyugtalankodni, s kiküldött három lovast, hogy menjenek a (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Franco és a szakszervezetek

Franco legokosabbnak látta, ha összehívja a szakszervezetek vezetőit. Egy üres papírlappal várta őket és megkérdezte: "Voltaképpen mit akarnak önök?" "Nyolcórás munkát, nyolcórás szórakozást, nyolcórás pihenést..." "És még mit?" "Munkát mindenkinek, az állások biztonságát, nyugdíjat, társadalombiztosítást..." "És még mit?" Persze előbb-utóbb kifogytak a vezetők a tipikus és hangzatos szakszervezeti kívánalmakból. (Publicisztika)

Csata Ernő
Sabin Gherman: Erdélyt a magyarok tartották meg Erdélynek

A Székelyföldről. Amikor egyszer Tusványosra utazott a családjával, a fia megkérdezte, miután beértek a Székelyföldre, hogy átmentek egy másik országba? Mert a környezet tisztább, a házak, utcák rendezettebbek – mintha nem is Romániában járnánk. ♦ Az erdélyi magyarok szerepéről. Ha Erdélyben nem lettek volna magyarok, ma már Erdély nem létezne. Moldva sorsára jutott volna, amelyet a „kis egyesülés” után Bukarest és Havasalföld letarolt, Erdéllyel ez azért nem sikerült,... (Publicisztika)

Koczeth László
Listázok

Reggel van. Nyűgösen ébredek. Bár az eső igencsak zuhog, kénytelen vagyok elmenni a párszáz méterre lévő kisboltba, vásárolni, ha valamit reggelizni akarok. Mivel már éveim száma egy békaugrással meghaladta a hatvanat, s bár az agymosás, nem tudta tönkretenni szellemi képességeimet, de feledékenységemből kifolyólag szükségem van egy listára. Na, össze is írtam a szükségeseket. A boltban elővéve a papirost, haladok a sorok (Publicisztika)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap