Riport-tudósítás

Kő-Szabó Imre
 Adni jó, kapni jó, de nem mindenáron

Anna néni most ünnepelte hatvanadik születésnapját. Ez jó alkalom volt, hogy egy kicsit visszatekintsen élete folyásának, csörgedező patakocskáján. Eszébe jutott fiatalsága. – Amikor én még húsz éves voltam? Azok voltak a szép idők. Elgondolkozott, csinos lánynak ismerték, tették is a szépet neki, ő pedig élvezte ezt a helyzetet. – Szép ruháim voltak! – jutott eszébe, és ahogy a ruhákra gondolt, a szobai szekrényhez lépett. ... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Tamási Áron Emléknap

Tamási Áron egyik legnagyobb népi írónk ((a szónak nemcsak a kort, irányzatot jelző, hanem a szemléletmódra és nyelvre is vonatkozó értelmében), varázsos világot látó, láttató és teremtő, csodálatos, lélekből fakadó nyelvű művész ő, aki a szépirodalmi stílusnak, a mesemondásnak legnagyobb mesterei közül való. Valami különös, derűt sugárzó hangulat lengi be műveit, olyan szívhez szóló, ben... sőséges, őszinte hangon szól hozzánk, hogy úgy érezzük, mindig is ismertük. És valóban, lelkünkhöz, magyar lelkünkhöz szól ő. (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Elmondhatja: szegény, mint a

  Késő ősz volt, az erdő fáinak levelei színüket vörösre váltották. T. Ferenc, aki egy autójavítóban dolgozott, szeretett kirándulni. Családjával ezen a hétvégén a Börzsönybe autózott. Nem a kijárt turista utat választotta, hanem az erdő elhagyatottabb, vadregényes részére kalauzolta családját. Már egy órája barangoltak, amikor fejszecsapásokra lettek figyelmesek. Közelebb mentek és látják, hogy három férfi vágja a karvastagságú, majd hajdan ebből felnövő, erdő fáit. Nem szakszerűen, ... (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku Hotel (Birodalmi Hotel) váltotta fel. Ám ezek a nemzetközi partik mások . " (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Erőszak, agresszivitás, saját akarat?

Csendben beszélgettünk a barátommal, amikor a szemközti lakás ajtaja kivágódott, kiszalad egy nő, utána egy testes férfi és csupasz kézzel ütlegelte. Az asszony védekezett, de nem sikerült teljes mértékben. Közben kiszaladt a lakásból két iskoláskorú fiú és sírva próbáltak az anyjuk segítségére lenni, de a férfi, aki az apjuk volt, elkergette őket. Döbbenten néztem a jelenetet, hol a barátom felé nézve, hol a szemközti folyosóra. Ő nem volt meglepődve. Csendesen mondta: - Agresszív egy pali, ha egy kicsit iszik.. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Amikor a "felszabadító" Vörös Hadsereg legéppuskázta Kápolnapuszta teljes férfi lakosságát

1945. március 16-án a Vörös Hadsereg 2. ukrán front felderítő zászlóalja kivégezte a település felnőtt férfi lakosságát. Kápolnapuszta a Vértesben, Gánttól északra fekszik. A helybéliek 1944 végétől ki voltak téve a szovjet katonák fosztogatásainak, zaklatásainak, miközben a külvilágtól három hónapig teljesen el voltak zárva. A front már 1944 végén átszelte Fejér megye vonalát. Az 1. magyar huszárhadosztály maradványai pont erre a területre húzódtak a szovjet támadások elől, de sokáig nem tudtak ellenállni. (Riport-tudósítás)

Polszerkesztő2
Katyn - 1/2. rész

A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.- Katyńi vérengzés néven... - Katyńi vérengzésnéven ismerik azt a tömeggyilkosságot, melyet a SZKP Központi Bizottságának (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Mindig csak megyünk, megyünk, valahová

   A vándorlás, menekülés, szinte egyidős az emberrel. Valami belső erő, kényszer motiválja az egyént, hogy tovább menjen, vándoroljon, esetleg meneküljön. Persze természetes reagálás arra az állapotra, ha nem érzem jól magam azon a helyen, vagy éppen meguntam, változtatni akarok rajta. Ez utóbbinál nincs kényszerhelyzet. Ha ez a bevándorlás természetes úton nem lehetséges, akkor onnan elme... nekülök. Van, aki életét egy helyen tölti el. Ott született, ott ment férjhez, ... (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
Magyarságtudat – japánságtudat

Tanulságos beszélgetés Ézsiás Péterrel, a Historica zenekar énekesével. – Célja-e a zenéteknek a hazaszeretet, a magyarságtudat erősítése? – Mindenképpen! / – S ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a víz és csak a kő marad… de a kő marad! Mit jelenthet ez a hazának és a nemzetnek, és neked? – Én azt hiszem, manapság elsősorban aratni akar mindenki. Többen kellene, hogy a vetésnél munkálkodjanak, hogy a... mikor eljön az idő, legyen kő, ami marad! Ha így lesz, akkor arra a kőre, mint szilárd (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Nem ábrándozom, csak töprengek

  A meditáció általános közismeret szerint, olyan fajta tevékenység, amely valamilyen jóga típus (több van belőle), gyakorlása során, közérzetet, kedélyállapotot, erőnlétet, kiegyensúlyozottságot javít – feltételezett eredményként. A meditáció hallatán, az a kérdés merül fel csak: - a köznapi ember, aki korán kel, fut a munkába, majd annak végeztével rohan a családjához, hogy az ottani feladatokat (bevásárlás, főzés, lakás rendbe tétele stb.) el lása, leül-e meditálni? Nem valószínű! ... (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Vágyakkal, célokkal, vagy azok nélkül?

  Ezen tematikus téma boncolgatása tárgyául választott két fogalom: a vágy és a cél, nagyon széleskörű. Számtalan mozzanatban körülfonja életünket, a születéstől az elmúlásig. A vágy: lelki törekvés, valaki utáni, vagy valamire való vágyás. Nem konkrét, azonnali beteljesülést jelent, inkább egy hosszabb lelki gyötrelmet. „Vágyaimnak sólyom szárnya támadt / S oda hagytam ős lakom s anyámat” – írta Petőfi Sándor. A vágyakozás folyamata apró részek, beteljesüléséből valósul meg.... (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Mikor jár Kárpátalján a Mikulás?

Mikor jár Kárpátalján a Mikulás? Legendák szólnak róla. Pontosabban a gyerekek fantázia szülte különböző történetek. Gyerekkorában mindenki hisz a létezésében, de később kételkedni kezdenek benne. Közben pedig titkon reménykednek abban, hogy eljön és teljesíti a kívánságaikat. Hetekkel előtte listát készítenek, és azon törik kis buksijukat, lesz-e virgács a szépen megtisztított kiscsizmájukban. A Mikulásról van szó tehát, akit az idén is várva várnak (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Művészet, kis pénzből …

Ha csak kitesszük a lábunkat az utcára, a tereken szobrokat, monumentális épületeket, templomokat találunk, rajtuk és bennük szobrokat, festményeket s mindezt egy szóval: művészetnek nevezzük. (részlet – Lázár Béla: Kiss művészettörténet c. könyvéből) * A tematikus címszóban szereplő művészet és pénz, nem szól másról, mint a művészetek (művészek) támogatásáról. Ugyanis a művésznek is meg kell élnie. Élnie, mert csak akkor tud alkotni, olyan maradandó alkotást létrehozni, melyet majd az utókor is becsülni tud.... (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A japán Különleges Támadó Alakulat

A II. Világháborúban létrehozott japán Különleges Támadó Alakulatnak ez az egysége olyan szupertitkos volt, hogy évtizedekkel a háború után még honfitársaik sem tudtak a létezéséről. Ők voltak a vízalatti kamikazek. A kiképzetteknek a kikötők mélyén bambuszbotra erősített bombával kellett az amerikai hadihajókat felrobbantani - az életük árán. Kezdetleges búvárfelszerelésükben a légzést egy közönséges lemeztartály biztosította, amelyben marónátron tisztította az elhasznált levegőt. Szörnyű (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
"Kell egy kis áramszünet…”

A mai világ, csupa rohanás. Rohanunk valahová, de nem tudjuk, hogy hová. Mégis, ha felkelünk, rohanva mosakszunk, öltözünk, bekapjuk futva a reggelit, szaladunk a buszhoz, villamoshoz, hogy időben beérjünk a munkahelyre. Ott bent is a nap csupa lótás-futás. Csinálni kell, tartani a formát, meg kell felelni, mert ha nem, jön helyünkre más, , sorban állnak kint az utcán, ugrásra készen. Ha úgy érezzük, hogy ma megfeleltünk, rohanunk haza,... (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A Mifune-legenda 1/2

"A legnagyobb volt, nincs nála jobb színész!" Kilencvenhét karácsony estéjén Tokióban, a Mitakai kórházban egy csontig lesoványodott 77 éves férfi haldoklott. Ágyát csak legközelebbi hozzátartozói állták körbe: két fia, régen elhunyt barátja felesége és a kezelőorvosa. A férfi fölemelte elkínzottan is szép arcát, szólni kívánt, de már nem volt rá ereje. Párnájára hanyatlott, és egy könnycsepp gördült ki megmerevedett szeméből. A hírügynökségek világgá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Nincstovább falvak

Ez az a falu, amely végállomás. Amelyet, mint fojtogató(?), ölelő(?) kar, körülkerít a Tisza. Ahonnan nincs tovább. Ez az a hely, ahol az autóbuszról szinte csak idős emberek szállnak le. Ahol a falvakban oly megszokott sátortetős házak is hiányoznak. Ahol csak a régi, kopott házacskák guggolnak az út mentén, soknak a búbján nád. Ezen a településen a faluvégi házak farral fordulnak a Tiszának, mintha haragudnának reá... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Riportok

Kezembe került egy verses napló, rajta a cím: „Egy élet története”. Írta egy bizonyos S.L. karcagi parasztember 1949-ben. A napló írójáról megtudjuk, hogy tizenegy éves, amikor meghal az apja, majd ő néhány év múlva kikerül a hattyúsi tanyára, három fiútestvére megnősül, hősünk egyedül marad az anyjával. Huszonegy éves mikor besorozzák, majd behívják Kárpátaljára, ahol hegyivadász lesz, sokat szenved a nagy hóban. 1941 tavaszán kelet felé mentek:.. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Riportok Lina és a jutalom 1/2

A községi tanács dísztermében lágy, az alkalomhoz illő zene szól, úttörőpajtások köszörülik a torkukat, s ekkor, ekkor a község vezetőinek kíséretében feltűnik történetünk hőse, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Linának, amint azt a falu is teszi. Lina, mint a nevéből és fátyolos, meghatott tekintetéből kitetszik, nőnemű lény. Minden jel szerint ő az ünnepelt, a ceremónia fénypontja. Az úttörők neki szavalnak, neki énekelnek,... (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap