Riport-tudósítás

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Riportok Lina és a jutalom 2/2

A községi tanács dísztermében lágy, az alkalomhoz illő zene szól, úttörőpajtások köszörülik a torkukat, s ekkor, ekkor a község vezetőinek kíséretében feltűnik történetünk hőse, akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Linának, amint azt a falu is teszi. Lina, mint a nevéből és fátyolos, meghatott tekintetéből kitetszik, nőnemű lény. Minden jel szerint ő az ünnepelt, a ceremónia fénypontja. Az úttörők neki szavalnak, neki énekelnek,... (Riport-tudósítás)

Fedák Anita
Virágpompa bánatszirmokkal (Kárpátalja)

Mert nem kell ahhoz közvetlenül eldördülnie egy fegyvernek, ha valahol valamelyik településen délután a helyi postás áll meg a kapuban. A rettegés, hogy „Istenem add, hogy a nyugdíjat/családi pótlékot hozza és nem a behívót a család valamelyik férfitagjának!” nehéz sóhajként tör fel a szívek mélyéről. Pedig a postás mindennap jön és hozza a katonai behívót. Hogy van olyan település, ahol a 80 katonakö... teles magyar férfiból csak kettőt talál otthon, azokat is betegen, már meg sem lepődik a kézbesítő. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton „Parasztnak tanyára”

1. Fekete füst gomolyog egy kéményből az ipari füstöt sohasem látott földek fölött. Kevés helyen örültek úgy ennek, mint J.-n. A fekete cafatokat okádó kémény tövében ott az új gyár. Ennek a kellékes részlegében dolgozik S.-né. – A pénz miatt kezdtem dolgozni – mondja –, de ennél sokkal többet kaptam. Azelőtt nagyon ingerlékeny voltam, gondolom, az anyagiak is bolygattak. Amióta eljárok, elmúlt a zaklatottságom. Úgy látszik, gyógyszer lett nekem a gyár... (Riport-tudósítás)

Szerkesztő D
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton Játék kerestetik

1. Fekete füst gomolyog egy kéményből az ipari füstöt sohasem látott földek fölött. Kevés helyen örültek úgy ennek, mint J.-n. A fekete cafatokat okádó kémény tövében ott az új gyár. Ennek a kellékes részlegében dolgozik S.-né. – A pénz miatt kezdtem dolgozni – mondja –, de ennél sokkal többet kaptam. Azelőtt nagyon ingerlékeny voltam, gondolom, az anyagiak is bolygattak. Amióta eljárok, elmúlt a zaklatottságom. Úgy látszik, gyógyszer lett nekem a gyár... (Riport-tudósítás)

Szappanos Gábor
Dzsinnek és sivatagi rózsa - Tunéziai útirajz

Legalábbis egy Marhaba Salem nevű tengerparti szállodában, az észak-afrikai ország középső részén elterülő Sousse (ejtsd franciásan: „szusz”) városában. Egyik hétről a másikra, mondhatni, egy szuszra szállták meg. A kies hófehér szálló labirintusszerű folyosóin, az agyon klimatizált ebédlőben, a városközpontba vezető utak mentén mindenhol orosz szót lehetett hallani. A tengerben lubickoló, a fedett úszó... medencébe fejest ugró és mindenkit (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Mihály Ágostonné: Cseréptöredékek az én uram életiből

A cím utólagos, és önkényes, mert Mihály Ágostonné elbeszélése eredetileg teljes volt. A hetvenes években néprajzos édesanyámat kísérve – a néprajz és az általam jobban kedvelt történelem közti egyensúlykeresésként – számos életet „gyűjtöttem”. Kazettás magnómba idős emberek mesélték el, hogy miképpen élték át, és élték meg a 20. század viharait, emberséget kísértő megpróbálta... tásait. Mihály Ágostonné – pedig iíztattam, de hiába – nem magáról (Riport-tudósítás)

Szerkesztő B
Fábián Kornélia: Az ember az árral szemben

– egy televíziós tudósító szubjektív beszámolója – Borúra derű jön – ezt mondta apám az 1970-es árvízkor, majd megfogta a kezem, és elvitt a falunkat átszelõ, megáradt patakhoz nagy vizet látni. Ma is elevenen él bennem a kép a gyermekről, aki akkor voltam. Ott állok a síró ég és az elázott föld szomorúságának szorításában, s a hömpölygő víznél csak rémületem nagyobb. Kicsinységem nagy iszonyatában nem értem, miért állnak tétlenül a felnőttek (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)

Gyöngyösi Imre
Tudósítás a négy legszámottevőbb XX. századi emigráns magyar költő hazai megismertetésére

Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben egészen biztosan feltérképezték már azt a külhoni részét a magyar irodalomnak, amelyet szomszédaink – gondolom intézményesen – nemzetiség gyanánt elnyomnak! Az érdeklődést mégis sikerült felébreszteni otthon a XX. század Kárpát-medence-i irodalma iránt talán pontosan azoknak a vitáknak a nyomán, me... lyek egyfelől a trianoni országdarabolás felháborodásából, másfelől a kialakított nemzetközi (Riport-tudósítás)

Kárpátalja-szerkesztő
Kölcseyék a kárpátaljai Kovászóról

Veronka néni azonban, aki a Kölcsey portára kalauzol bennünket, tud magyarul, s azt mondja, az idősebbek közül mások is tudnak. Így Kölcseyéknél már magyarul köszönünk és mutatkozunk be a meglepődött családnak. Soha senki a sajtóból nem érdeklődött még irántuk. Pedig várták, hogy legalább a magyar konzulátuson felfigyelnek a nevükre. De csak az újlaki határátkelőn tették fel egyszer-másszor a cso... dálkozó kérdést: – Maguk Kölcseyek? És ukránok? De furcsa. Aztán a magyar himuszt tudják-e? (Riport-tudósítás)

Vasi Ferenc Zoltán
CSEH TAMÁS: A TELIHOLD DALAI

Két téveteg tatai művészféleséggel készítettem ezt a miniriportot még 1997-ben, Édesanyám halála után. Az már nem is meglepő, hogy Édesanyám születése napján engedték sírjába, vagyis augusztus 27-én, Gáspár és Mónika napján. Nekem máig fáj mindkettőjük elvesztése, ahogy mesteremé, most, Oláh Jánosé. Persze, tudom, ez nem MIL-felvezetőnek alkalmas szöveg, csak magánmegszólalás, mégis ezt kell írnom. Mindkét művész szabados volt a női nemmel. Én meg szerelemínségben. Ez adatott. (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Astori vélemények Wass Albertről 4/4

Astor gyökerei után kutat - A szerző könyvében megosztja velünk - a város rejtélyét - Amióta az első fehér ember horgonyt vetett a St. Johns folyón, több mint 400 évvel ezelőtt, a folyót körülölelő terület hatalmas változásokon ment át. Czegei Wass Albert író a The History of Astor on the St. Johns, Astor Park and the Surrounding Area című történelmi esszéjében feldolgozza ennek a kisvárosnak a teljes történetét. A kezdeteket az európai (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Astori vélemények Wass Albertről 3/4

Ormond Powers - Tűnődések a tóparton - Astor eredetének vizsgálata a 16. századra tekint vissza - Czegei Wass Albert, a magyar grófi család sarja, akire én mindig úgy gondolok, mint a „száműzött grófra”, élvezetes módon írta meg választott otthona, Astor történetét. Wass, ahogy manapság magát nevezi, számos más könyvet is írt Magyarországról és erről az országról. Wass szerint, aki 1952 óta astori lakos, úgy gondolta, ideje már írni valamit Astorról (Riport-tudósítás)

Szerkesztő A
Astori vélemények Wass Albertről 2/4

Krys Fiuker - A számkivetett - politikus író mindent elmond - Bár Czegei Wass Albert otthona tele van zsúfolva emlékekkel, nem olyan ember, aki a múlnak él. „Az egésznek vége”, – mondja életéről, melynek során fél évszázadon át száműzetésben élt távol szülőföldjétől, Magyarországtól, megírt 42 könyvet és rövid ideig azzal is gyanúsították, hogy náci háborús bűnös. Czegei Wass Albert, avagy egyszerűen Wass 83 éves. Amikor az Egyesült Államokba... (Riport-tudósítás)

Bágyoni Szabó István
Beszélgetése dr. Láng Gusztáv irodalomtörténésszel

Dr. Láng Gusztáv irodalomtörténészt, egyetemi tanárt kérdezi egykori tanítványa. - (ELŐBESZÉD HELYETT) „A történelem sorshelyzeteket hoz létre, s ezekben a tudatosság különböző szintjén magatartásformákat alakít ki az ember. A tehetség, a tudás és a meggyőződéssé kristályosodott erkölcsi normák egyénenként ugyan váltakozó erőtérben szabják meg az életpályák irányát, s a véletlen is elég gyakran belejátszik azok alakulásába, de – ha tetszik, ha nem – a megörökölt történelmi helyzet határolja körül a (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A japán Különleges Támadó Alakulat

A II. Világháborúban létrehozott japán Különleges Támadó Alakulatnak ez az egysége olyan szupertitkos volt, hogy évtizedekkel a háború után még honfitársaik sem tudtak a létezéséről. Ők voltak a vízalatti kamikazek. A kiképzetteknek a kikötők mélyén bambuszbotra erősített bombával kellett az amerikai hadihajókat felrobbantani - az életük árán. Kezdetleges búvárfelszerelésükben a légzést egy közönséges lemeztartály biztosította, amelyben marónátron tisztította az elhasznált levegőt. Szörnyű (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
Kamikaze, az "Isteni Vihar"

„1945. augusztus 13-án, két nappal a háború vége előtt a Kisarazu Légitámaszpontról egy öngyilkos egység indult bevetésre. Elöljáróm, Nisimori Josiomi őrmester így szólt hozzám: "Kawano, most meghalok. A te egyenruhád tisztább. Cseréld el velem, hogy méltó módon érjen a halál." Fájó szívvel adtam át pilótaruhámat, amit három nappal későbbi bevetésemre, saját halálomra tartogattam. Sorrakerülésem előtti napon be... fejeződött a háború. (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
TORA-TORA-TORA !

Exkluzív riport a Pearl Harbort megtámadó vadászpilótával. - A tora japánul tigris, háromszor mondva pedig a jelszó, amely 1941. december 8.-án elindította Pearl Harbor bombázását, s ezzel Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas évek bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben pedig nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótáról: "Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgé... pek rádiójelentését hallgatta. A többi gépen (Riport-tudósítás)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben. Az én koromban a Rokumékant a Tékoku (Riport-tudósítás)

Kő-Szabó Imre
Létezem, tehát cselekszem

Z. Ferenc a kft-ben dolgozott, amióta csak megalakult. Jó szakembernek tartották, nem is volt vele semmi baj. Az alapító gárda összetartott, hiszen ők határozták el, hogy a cég létrejöjjön, működjön. Z. Ferencet úgy ismerték, ő az, aki őszinte, megmond mindent. Sokszor jól is jött, hogy éppen ő hívta fel a figyelmet a meglévő hiányosságokra. A történet szempontjából ott kezdődött a fordulat, amikor a gazdasági élet... ben új szelek kezdtek fújdogálni.... (Riport-tudósítás)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap