Tudomány

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... A SZAPPAN SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite (Tudomány)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 2/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 1/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, Ré... vai Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. Majd csatlakoztak ehhoz sokan. 1827-ben felállították a (Tudomány)

Bakay Kornél
A történettudomány felelőssége a nemzettudat elhalásában

2004. december 5-én az Úristen próba elé állított minket magyarokat, és a próbatételen gyalázatosan elbuktunk. Pontosan az ellenkezőjét cselekedte a legtöbb ember, mint amit kellett és illett volna. A népszavazáson felerészben igen alacsony intelligenciájú és gyenge erkölcsiségű réteg vett részt. Így azután 2004. december 5-én lezárult egy korszak a magyarság életében. Mostantól végleg fel kell adnunk ezredéves eszményeinket a Szent István-i Magyarországról (Tudomány)

Kristóf Péter
Quo vadis tudománypolitika-reform?

Az MTA 2006. májusi közgyűlését követően – amikor is a tudós testület meghirdette az akadémiai reformot – valami megmozdult a tudományos közéletben. A reformközgyűlést azonban több olyan esemény és igen kemény vélemény elhangzása is megelőzte, amelyek mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy az Akadémia úgy döntött, inkább saját kezébe veszi sorsát, és elébe megy az eseményeknek azzal a céllal, hogy a jövőben a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatot ellátó, autonóm nemzeti intézményként (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 2/6

A TAVASZ SZÓ JELENTÉSE // MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb állapotában az egykor még közös ősnyelvet, míg a többi nyelvek sokkal jobban eltávolodtak már tőle. De a közös eredet lépten-nyomon kimutatható. A TO, TÁ szógyök az ősnyelv gyökeinek egyike. Jelentése: egy vagy több irányba kiterjedő, szétfele tartó, végül is e gyök távolító érteményű. Ennek az ősgyöknek a (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Jankovics Marcell
Elvek és tennivalók (a kultúra területén)

A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Sarolta a fehér menyét?

Történelmi tanulmányainkból közismert, hogy Szt. István királyunk szülőanyja az erdélyi gyula, Zombor, Sarolta nevű leánya volt. Nevének jelentése: „fehér hölgymenyét”. Mindez Anonymus krónikájára alapoz, amely a 13. század elején íródott. A később keletkezett budai, pozsonyi és a képes krónikák is ennek felelnek meg. A lengyel kútfők (kamenczi, heinrichowi évkönyvek, az un. Lengyel-magyar krónika, ill. az ezekből készült OSSOLINSKI-krónika) azonban állítják, hogy Szt. István anyja lengyel fejedelemleány volt. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Október 2/2

Az én hónapom. Október 21-én születtem. Az a kislány, akit először csókoltam meg, október 23-án született. Három jó barátom, akikkel Dumas-i négyest alkottunk, mindaddig, amíg egyikük, ’az én Porthosom’ meg nem halt, mind október végén jött a világra. Mindez magánügy, s e dátumok sem fontosak – önmagukban. Mégis különlegessé váltak a szememben, mert a történelem is kiegészítette a listámat. Mindenekelőtt az 50 évvel ezelőtti magyar (Tudomány)

Jankovics Marcell
Ornamentika mozgásban 2/2

Jelen írás keretei között ornamentika alatt a díszítés, díszítmény elemeinek azon összességét értem, amelyik mozgásélményt nyújt. (Az ornamentikához társítom önkéntelenül organikus szavunkat. Organikus az, ami szerves. Ami szerves, eredeti értelme szerint él, él, vagyis mozog.) Mivel nem minden díszítményegyüttesre illik ez a megállapítás, a statikus hatású díszítést dekornak (dekorációnak, dekoratívnak) fogom nevezni. Egy (Tudomány)

Jankovics Marcell
Ornamentika mozgásban 1/2

Jelen írás keretei között ornamentika alatt a díszítés, díszítmény elemeinek azon összességét értem, amelyik mozgásélményt nyújt. (Az ornamentikához társítom önkéntelenül organikus szavunkat. Organikus az, ami szerves. Ami szerves, eredeti értelme szerint él, él, vagyis mozog.) Mivel nem minden díszítményegyüttesre illik ez a megállapítás, a statikus hatású díszítést dekornak (dekorációnak, dekoratívnak) fogom nevezni. Egy (Tudomány)

Jankovics Marcell
„Vadat űzni feljövének” 2/2

„Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, amely vidéket az idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak. […] Történt egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint űzőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült e--- lőlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, (Tudomány)

Jankovics Marcell
„Vadat űzni feljövének” 1/2

„Ménrót, az óriás, a nyelvek összezavarásának kezdete után Eviláth földjére költözött, amely vidéket az idő tájt Perzsiának neveztek, s ott feleségétől, Enethtől két fia született, ti. Hunor és Magyar, akiktől a hunok, vagyis magyarok származtak. […] Történt egy napon, hogy amint kimentek vadászni, a pusztaságban egy szarvasünő bukkant fel előttük, s amint űzőbe vették, az a maeotisi ingoványokba menekült e... lőlük. Mivel itt teljesen eltűnt a szemük elől, sokáig keresték, (Tudomány)

Jankovics Marcell
„Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak.” 2/2

A szárny, ha egy állat vagy egy emberi alak vállából nő ki, mint a fentebb ismertetett lurisztáni zabla agancsos ünőjének vagy egy angyalnak az esetében, magáért beszél. A csodalény égi voltára hívja fel a figyelmet, azzal, hogy égi haladásra szolgál, tulajdonosa repülni tud vele, csakúgy, mint a görög mitológia táltos paripája, a Pégaszosz; Mohamed emberarcú hátasa, a Buraq; a nagy... szentmiklósi kincs 2. számú korsajának vadászó fejedelmét szállító táltos lény; a szibériai sámánok némelyikét (Tudomány)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 2/2

Mitikus lovak a népmesékben, népmondákban és a néphitben Egyik legmagyarabb tündér- vagy hősmesénk a Fehérlófia típuscímet viseli (közelebbi nyugat-európai párhuzama nincs). A mese központi alakja a fehér kanca, mely csodás módon teherbe esik, és „herkulesi”: naphéroszi feladatokat végrehajtó fiú(ka)t szül. Az anya egy személyben az „egész világot” megtestesíti: az eget, közelebbről a Teju... tat, és a földet. Nemcsak ló lehet, hanem nő, akinek egyes változatokban (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap