Tudomány

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 3/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 2/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Horváth Lajos
A sortűz utóélete - HM 1956. okt. 24. - 1/3

Vártam, várakoztam. Hosszúra nyúlt ez a vigília. Miközben a budapesti Kossuth Nyomdában dolgoztam a fényképészeten. Vonattal jártam be a Nyugati pályaudvarra Veresegyházról. A Nyugatiban akkoriban még naponta előfordultak utazó szovjet katonák. Látványuk megreszkettetett. No, nem a félelemtől. Ha akartam, akkor a Marx térről a Stollár Béla utcán keresztül jutottam el a Néphadsereg térre, majd a Honvéd utcán át a Kossuth Nyomdába. Ha nem akartam, akkor a Bajcsy-Zsilinszky úton, az (Tudomány)

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, Ré... vai Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. Majd csatlakoztak ehhoz sokan. 1827-ben felállították a (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Levédi a hattyú vajda?

A „vajda” szavunk a szláv „воевода” (voivode, voivod, voivoda, vojvoda, etc.) szó első ismert görög βοέβοδος formának a „magyarítása”. Szó szerinti értelmét (hadvezér, hadat vezető személy) Konstantin császárnak is ismernie kellett a kijevi kapcsolatok miatt. A legtöbb nyelvben vagy meghagyják valamelyik eredeti hangzást (viovoda, boebodo, boebodus stb.), vagy hercegnek fordítják, mint a lengyelek. Az orosz őskrónikában nyolc... szor fordul elő a „воевода” (herceg) és kétszer a „воеводство” (hercegség) szó. (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... A LYUK SZÓ JELENTÉSE / MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó használtatik, de bizonyára nem egymillió. Az egymillió ugyanis úgy értendő, hogy ennyi szó értése szunnyad bennünk (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 1/3

A tanulmány Kazinczyról, a szükségben gazdálkodó emberről kíván új adalékokkal szolgálni. Kazinczy saját feljegyzéseire támaszkodva vázoljuk gazdasági elképzeléseit, előbb mint az anyjától függő, s 1813-tól mint „önálló" gazda tevékenységét. A forrásokból szembetűnő, hogy az ember, aki életét magasabb célnak, népe, nemzete felemelésének szentelte, mennyi nehézséggel, mindennapi kenyérgonddal küzdött. Sokszoros erőfeszítés (Tudomány)

Jankovics Marcell
Elvek és tennivalók (a kultúra területén)

A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Október 2/2

Az én hónapom. Október 21-én születtem. Az a kislány, akit először csókoltam meg, október 23-án született. Három jó barátom, akikkel Dumas-i négyest alkottunk, mindaddig, amíg egyikük, ’az én Porthosom’ meg nem halt, mind október végén jött a világra. Mindez magánügy, s e dátumok sem fontosak – önmagukban. Mégis különlegessé váltak a szememben, mert a történelem is kiegészítette a listámat. Mindenekelőtt az 50 évvel ezelőtti magyar (Tudomány)

Jankovics Marcell
Október 1/2

Az én hónapom. Október 21-én születtem. Az a kislány, akit először csókoltam meg, október 23-án született. Három jó barátom, akikkel Dumas-i négyest alkottunk, mindaddig, amíg egyikük, ’az én Porthosom’ meg nem halt, mind október végén jött a világra. Mindez magánügy, s e dátumok sem fontosak – önmagukban. Mégis különlegessé váltak a szememben, mert a történelem is kiegészítette a listámat. Mindenekelőtt az 50 évvel ezelőtti magyar... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Ornamentika mozgásban 2/2

Jelen írás keretei között ornamentika alatt a díszítés, díszítmény elemeinek azon összességét értem, amelyik mozgásélményt nyújt. (Az ornamentikához társítom önkéntelenül organikus szavunkat. Organikus az, ami szerves. Ami szerves, eredeti értelme szerint él, él, vagyis mozog.) Mivel nem minden díszítményegyüttesre illik ez a megállapítás, a statikus hatású díszítést dekornak (dekorációnak, dekoratívnak) fogom nevezni. Egy (Tudomány)

Jankovics Marcell
Ornamentika mozgásban 1/2

Jelen írás keretei között ornamentika alatt a díszítés, díszítmény elemeinek azon összességét értem, amelyik mozgásélményt nyújt. (Az ornamentikához társítom önkéntelenül organikus szavunkat. Organikus az, ami szerves. Ami szerves, eredeti értelme szerint él, él, vagyis mozog.) Mivel nem minden díszítményegyüttesre illik ez a megállapítás, a statikus hatású díszítést dekornak (dekorációnak, dekoratívnak) fogom nevezni. Egy (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Ógyalai Besse János Károly

Egy magyar, M. Jean-Charles de Besse 1829-ben és 1830-ban a Kaukázuson keresztül kereste a magyarok nyomát. Ott olyan törzseket talált, akik magyarnak tartották magukat, és akik legnagyobb örömmel fogadták őt, amikor megtudták, hogy egyike azoknak a magyaroknak, akik a Duna mellé költöztek. A Kaukázusban általánosan ismert hagyomány volt, hogy a magyarok korábban ezt az országot birtokolták. M. de Besse szá... mos olyan magyar szót is talál, amelyek folyókra, hegyekre, és magyar családok neveire utalnak. (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A cár, az Cézár?

Ha kíváncsi a halandó arra, hogy honnan vették a bolgárok és az oroszok az uralkodójuk nevét, hamar megtalálhatja a magyarázatot. Például A Pallas nagy lexikonában: „A cár kifejezés a király, szuverén uralkodó szláv megfelelője, melyet a Bizánci Birodalom szomszédságában élő bolgár kánok vettek fel először, majd példájukat követve egyes szerb uralkodóknak is rangja volt. Noha legtovább Bulgáriában maradt fenn, a legismertebb az orosz cár... ság (1547–1918)” (Tudomány)

Jankovics Marcell
„Nem agancsok voltak azok, hanem szárnyak.” (1/2.)

A címbe foglalt idézet a Képes Krónikában elbeszélt váci egyház alapítási legendájából való. A történet szerint Szent Lászlónak, miközben bátyja, Géza herceg oldalán csatára készül Vác mellett, látomásban angyal jelenik meg, és Géza fejére aranykoronát helyez. Géza a látomás hallatán megfogadja, hogyha öccse látomása teljesül, vagyis király lesz, egyházat épít Szűz Máriának azon a helyen. A Salamon feletti győzelem, majd a koronázás után visszatérnek a tett színhelyére, hogy helyet keressenek az építendő (Tudomány)

Jankovics Marcell
A ló a magyar mitikus hagyományban 2/2

Mitikus lovak a népmesékben, népmondákban és a néphitben Egyik legmagyarabb tündér- vagy hősmesénk a Fehérlófia típuscímet viseli (közelebbi nyugat-európai párhuzama nincs). A mese központi alakja a fehér kanca, mely csodás módon teherbe esik, és „herkulesi”: naphéroszi feladatokat végrehajtó fiú(ka)t szül. Az anya egy személyben az „egész világot” megtestesíti: az eget, közelebbről a Teju... tat, és a földet. Nemcsak ló lehet, hanem nő, akinek egyes változatokban (Tudomány)

Szerkesztő A
Hevesi Pál mester

Már e megszólítás, akarom mondani, cím is magyarázatra szorul. Lujosnak annyi neve van, hogy eggyel több, vagy kevesebb tulajdonképpen mindegy lenne, de erről még nem tud, nem ő adta magának (mint a Kő Pált), és nem is a keresztségben kapta (a Pataki Lajost), nem is az apjától (Maczky Leventét), édesanyjától (?) vagy a barátaitól (Lujost), hanem most kapja tőlem. Miért is? Mert kedves ember és kedves szobrász, szeretni való szobrokat és (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap