Tudomány

Tusnády László
Magyar vonatkozású török népdalok 2/3

Tíz török népdal van előttem. Magyar városok nevei a verscímekben és az idegen szövegekben. Még a „bécsi császárnak” szószerkezet is magyarosan hangzik: „Beç çasari’na”. A hódoltsági idő emlékei elevenednek fel, annak kezdete és vége. Sok vagy kevés ez a tíz népdal? Az elérhető, az összegyűjtött hatalmas török népdalkincshez képest kevés, de sok, ha arra gondolunk, hogy a magyar népdalokban a hajdani ma... gyar-török harcoknak ennyi helyhez kötődő eseménye nem fordul elő. (Tudomány)

Tusnády László
Magyar vonatkozású török népdalok 1/3

Tíz török népdal van előttem. Magyar városok nevei a verscímekben és az idegen szövegekben. Még a „bécsi császárnak” szószerkezet is magyarosan hangzik: „Beç çasari’na”. A hódoltsági idő emlékei elevenednek fel, annak kezdete és vége. Sok vagy kevés ez a tíz népdal? Az elérhető, az összegyűjtött hatalmas török népdalkincshez képest kevés, de sok, ha arra gondolunk, hogy a magyar népdalokban a hajdani magyar-török harcoknak ennyi helyhez kötődő eseménye nem fordul elő. (Tudomány)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Tusnády László
A fáklyatánc.Tűnődés Madách Imre halálának százötvenedik évfordulóján

Torquato Tasso egyik versében olyan táncról ír, amelyben egy fáklyának igen fontos szerepe volt. Körbejárt, és a mulatságnak egy élemedett hölgy vetett véget, mert nem adta tovább a fáklyát, hanem félredobta. Erről a jelenetről, szórakozásról az élet szimbóluma juthat az eszünkbe. Folytonosság van benne, de az egyéni fáklya kilobban. Az itt maradók részvétet, kegyeletet éreznek. Ez az utóbbi szó a ma használatban elsősorban a halottaknak járó végtisztességet, emlékezést idézi fel. (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 3/3

Láttuk, hogy Csokonai Háfiz sírjáról írt versében a lányok a hajdani költő szerelmét, hallatlan nagy érzését élik újra. Az érzés és a művészet halhatatlansága van jelen ebben a keleti világot oly színpompásan elénk varázsoló versben. A sír és az örök szenvedély – annak teljessége, bűvölete találkozik. Bizonyos „elmozdulás” változás történt az európai költészetben is, hiszen a sírversek nem mindig csak a borzalomról, az (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hermeneutika és nyelvi felelősség

Írásomban azt kívánom bemutatni, hogy a nyelvi felelősség napjainkban olyannyira elfeledett ténye beilleszthető egy hermeneutikai paradigmába, mert szorosan összefügg a teológiai hermeneutika (a Szentírás tanulmányozása, az Írással való személyes kapcsolat, Isten szavához való viszonyulásunk) kérdéseivel és az anyanyelv (mint népünk világképét is rögzítő tudásanyag) megismerésének fontosságával. Az ember felelőssége (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 2/3

Láttuk, hogy Csokonai azt a nagyon kívánt, nagyon fontos könyvet nem tudta megszerezni. Épp ezért döbbenti meg az embert az a tény, hogy ő ettől függetlenül, ily mostoha körülmények között mégis megsejtette, mi több, oly pontosan tudta Háfiz költészetének a lényegét. „A Háfiz sírhalmára” című versének már a címe is meglepi az embert, mert a költő ars poeticáját határozza meg fölöt... tébb tömören: „A költészet első tárgya az (Tudomány)

Bakay Kornél
A magyar őstörténet kérdései - régész szemmel

Három évtizedes régészeti működésemnek több mint fele idejébe lényegében elpártoltam a magyar őstörténet vizsgálatától, holott annak idején erre voltam kiválasztva, s egy kicsit kiképezve. A magyar történet­tudomány hivatalos álláspontját annak idején eszembe sem jutott meg­kérdőjelezni, netánkétségbe vonni. Honfoglalás- és államalapítás-kori temetők aprólékos feltárásával bíbelődtem, majd néhány avar temetőben is ásatásokat végezhettem. Éppen (Tudomány)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 4/4.

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást létrehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 3/4

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást lét... rehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 2/4

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást létrehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Tusnády László
„Ellenükre élek,-” (Kortársunk, Radnóti Miklós) 1/4

Radnóti Miklós. Egy név egy fogalom. Halálba taszított fiatalember. Világméretű tiltakozás. Örökre szívbe hasító jajszó és adventi csöndharmatozás. A remény nagy mementója ő, mert ez a ma olyannyira sorvadó, veszendő létsugár őbenne még akkor is ragyogott, amikor emberi számítás szerint annak alig-alig volt esélye. Remélt és dolgozott. Verset írt. Van, aki szerint műalkotást létrehozni csak ihletett állapotban lehet, ám Rodin szerint az igazi művész mindig dolgozik. Radnóti igazi művész volt. (Tudomány)

Szerkesztő B
Zászló Levente: A fölszabadított tudattalan (esszé)

Amikor 1924-ben megjelent André Breton szürrealista kiáltványa, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy a nevezetes manifesztum voltaképpen csak régóta ismert dolgok újrafogalmazása freudi hangszerelésben. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy művészetével, szimbolikájával egy másik világra irányuló, közvetlen érzékelőképességet fejlesszen ki magában – lényegében ez rejlik minden művészeti felfogás és irányultság hátterében. Célja (Tudomány)

Bakay Kornél
A nemzeti tudományok helyzete manapság Magyarországon - A Magyar Tudományos Akadémia

Akademeia: a tudományok és művészetek művelésére szolgáló intézet. 1655 évvel ezelőtt jött létre az első, Platon iskoláját nevezték először akadémiának, az Athén északi részében fekvőAkadémosz kertjéről. XVIII.századi előzmények után (Bessenyei György, Révai Miklós) 1825-ben felsőbüki nagy Pál vetette fel az országgyűlésen az akadémia létesítésének tervét. Gr.Széchenyi istván ekkor ajánlotta fel egy évi jövedelmét, 60 0000forintot. (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi borvidék. Érmellék neve első említésben Éradony határa kapcsán fordul elő 1455-ben. Érmellék (Tudomány)

Tusnády László
„Az ég két szeme” 1/2

Saturholmu– hirdette az ősi szó, és a Sátor-hegyre gondoltak a régiek. A sátor – a mai oszmán-török megfelelőjével is szépen összecseng: csadir – az otthon volt a honfoglalás előtt a vándorok útján, a téli és a nyári szállás széltől, fagytól, esőtől, zimankótól védő hely. Az új hazában is jó darabig ez volt még az otthon. Hasonló alakja miatt kapta ezt a nevet a Sátor – hegy, Saturholmu, és egyre inkább a változatlan, az egy helyhez kötött otthon képe lett. Le... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57. A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, (Tudomány)

Tusnády László
„Az ég két szeme” 1/2

Saturholmu– hirdette az ősi szó, és a Sátor-hegyre gondoltak a régiek. A sátor – a mai oszmán-török megfelelőjével is szépen összecseng: csadir – az otthon volt a honfoglalás előtt a vándorok útján, a téli és a nyári szállás széltől, fagytól, esőtől, zimankótól védő hely. Az új hazában is jó darabig ez volt még az otthon. Hasonló alakja miatt kapta ezt a nevet a Sátor – hegy, Saturholmu, és egyre inkább a változatlan, az egy helyhez kötött otthon képe lett. Le... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, (Tudomány)

Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap