Tudomány

Tusnády László
Giuseppe Verdi és az olasz irodalom 2/4

Mondanivalóm szempontjából fontos kiemelnem azt, hogy olyan zeneszerzőről akarok beszélni, akinek az életművében az átlagosnál jóval nagyobb szerepe volt az irodalomnak. Ezért a teljesség igénye nélkül ugyan, de valamit fel kell villantanom a nagy művész általános irodalmi érdeklődéséből, és azt is, ami a testvérmúzsákhoz kapcsolta, hiszen ezeket is nagyon szorosan kötik össze erős szálak. Michel... (Tudomány)

Tusnády László
Giuseppe Verdi és az olasz irodalom 1/4

Mondanivalóm szempontjából fontos kiemelnem azt, hogy olyan zeneszerzőről akarok beszélni, akinek az életművében az átlagosnál jóval nagyobb szerepe volt az irodalomnak. Ezért a teljesség igénye nélkül ugyan, de valamit fel kell villantanom a nagy művész általános irodalmi érdeklődéséből, és azt is, ami a testvérmúzsákhoz kapcsolta, hiszen ezeket is nagyon szorosan kötik össze erős szálak. Miche... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 6/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 5/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 2/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó je... (Tudomány)

Tusnády László
„Az ég két szeme” 1/2

Saturholmu– hirdette az ősi szó, és a Sátor-hegyre gondoltak a régiek. A sátor – a mai oszmán-török megfelelőjével is szépen összecseng: csadir – az otthon volt a honfoglalás előtt a vándorok útján, a téli és a nyári szállás széltől, fagytól, esőtől, zimankótól védő hely. Az új hazában is jó darabig ez volt még az otthon. Hasonló alakja miatt kapta ezt a nevet a Sátor – hegy, Saturholmu, és egyre inkább a változatlan, az egy helyhez kötött otthon képe lett. Le... (Tudomány)

Szász István Tas
Bűnös nemzet mártírjai

A PoLíSz olvasóinak bőséges ismeretei vannak Wass Albert írói és emberi képének mai kálváriájáról. A napokban rendezett Teleki Pál-megemlékezés kapcsán ismét elgondolkodtam ennek Telekivel és részben Horthyval kapcsolatos közös hátterén. Mindazok számára, akik a valóságot óhajtanák megismerni és megismertetni, hatalmas hátrány az a jól körvonalazható szándék, mely e neves személyiségeinkkel kapcsolatosan észlel... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelvről magyaroknak 1/6

Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó hasz... (Tudomány)

Tusnády László
Egy vers hármas élete (Százéves a pusztába kiáltott szó) 2/2

Hármas élet? Bizonyos asszonyokról lehet ilyesmit olvasni. Persze, a kettős élet a gyakoribb. A hármas élet kicsit sok. Megzavarhatja az embert: cinikussá teheti. Igaz, a vers szívós, hiszen sok élete is lehet. Ahányan befogadják, annyi külön életről is beszélhetünk. Én a címet nem ilyen értelemben használom. Van egy szép versünk, amely saját, olvasótól még független valójában is hármas létnek örvend, s ez az egész világirodalomban nagyon ritka. Lehet, hogy ezen a téren is az elsők között vagyunk. (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami... (Tudomány)

Varga Csaba
A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felismerése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Tusnády László
Egy vers hármas élete (Százéves a pusztába kiáltott szó) 1/2

Hármas élet? Bizonyos asszonyokról lehet ilyesmit olvasni. Persze, a kettős élet a gyakoribb. A hármas élet kicsit sok. Megzavarhatja az embert: cinikussá teheti. Igaz, a vers szívós, hiszen sok élete is lehet. Ahányan befogadják, annyi külön életről is beszélhetünk. Én a címet nem ilyen értelemben használom. Van egy szép versünk, amely saját, olvasótól még független valójában is (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 9/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 8/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 7/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 6/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 5/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Kocsis István
Trianon kérdésköreinek metafizikai megközelítése 4/9

Magyarország területéből, mely – Horvátország nél­kül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Oszt­rák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló állami­sággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)

Major Zoltán
Trianon fájdalma és a megúhodás reménye (tanulmány)

1919. augusztus első napjaiban a bukott tanácsköztársaság nyomában rosszul felfegyverzett román had vonult át e tájon. A Kárpátok bércein túlról verbuvált csapat hamarosan megállt Budapesten, és Mardarescu, Mosoiu és más tábornokok vezetésével katonai parádét tartott a Hősök terén. Aztán tovaszaladt előre egészen Győrig. Amikor 1919 ősze és 1920 tavasza közt, cserébe Besszarábia ... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap