Tudomány

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 11/11.

Más látnivalók // Említést érdemel a diadalívet kitámasztó lettneren álló Kálvária, vagy, ahogy a Magyar Katolikus Lexikon nevezi, 5 alakos „diadalkereszt” a XVI. századból. Az 5 faszoborból ott jártunkkor csak 3 volt a helyén: a középen álló feszület, rendhagyó módon a balján Szent Jánossal, jobbján Máriával. A két felfeszített lator hiányzott. (762, 763, 772) Festett díszű pasztofórium látható a szentély bal oldali falán. A rácsos ajtóval lezárható szögletes mélyedés köré, gótikus építményt festettek. Kis (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 10/11.

Balra lenn Simon és Júda megszégyeníti a mágusokat (614) // „[…] Majd mindketten Perzsiába mentek, s ott találták Zaroest és Arfaxatot, a két mágust, kiket Máté űzött el Etiópiából. Baradach, a babilóniai király hadvezére éppen akkor háborúra készülődvén az indusok ellen, semmiféle választ nem nyert isteneitől. Elmenvén tehát a szomszéd város szentélyébe, ott azt a választ kapta, hogy az ide betévedt apos... tolok miatt nem tudnak válaszolni az istenek. Akkor a vezér kerestette, és megtalálván kivallatta őket, (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 9/11.

Szent Simon és Júda oltára (602) // Szintén XVI. századi, késő gótikus triptichon. Elhanyagolt, ráférne a restaurálás. // Szent Simon a tizenkét apostol egyike, Máté apostolnévsorában az utolsó előtti, aki a kananita (Mt 10,4; Mk 3,16) és a zelóta, azaz vakbuzgó (Lk 6,15; ApCsel 1,13) melléknevet kapta. A zelóta melléknévből arra lehet következtetni, hogy meghívása előtt a fanatikus Róma-ellenes párthoz tartozott, melynek tagjai a véres merényletektől sem riadtak vissza. A kananita jelzőt kánainak is fordították (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 8/11.

Belső szárnyképek // Négy kép látható rajtuk Mária életéből. Az aranyozott ég, a festett háttér megoldása, a glória elhelyezése a fej mögött megegyezik a másik két oltár belső tábláin láthatókkal. Az alakok rajzi megformálása, színviláguk és az ecsetkezelés viszont egészen más. Ez nem zárja ki, hogy egy műhelyben készült mindhárom oltár, csupán a festőjük nem azonos. // Bal oldalon fönn Angyali üdvözlet (545) // Az Úr angyala meglátogatja Máriát, köszönti és közli vele, amint az Lukács evangéliumában olvasható (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 7/11.

Külső szárnyképek // A passió négy állomását ábrázolják. Az események ábrázolása végletesen leegyszerűsített az elsőt kivéve. Vázlatos kivitelezésűek, ami, ha nem is gyakran, de előfordul. (Például a késmárki főoltár külső merev szárnyak hátsó képeinél.) Akvarelles hatást keltő laza ecsetvonásokat látunk, csak jelzett színeket, ezért nehéz fölismerni a „Nagyőri mester” befejezett képeinek stílusjegyeit. A vázlatosság, az alapozó színvilág és az alakok ekkor még föltűnő kontúrjai miatt, melyek a színek (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 3/11.

A Sziléziából a Szepességbe költözött gazdag Warkotsch (utóbb Varkocs) család Nagyőrött gótikus várat épített az állítólagos kolostor romjain. (A család egyik jeles tagjáról, a késmárki Varkocs György várkapitányról A késmárki Szent Kereszt-bazilika c. kötetünkben már megemlékeztem.) A mohácsi csata után a Varkocsok elveszítették magyarországi birtokaikat. Nagyőrt utóbb a török háborúk hőse, grádeczi Horváth-... Stansith Márk kapta 1556-ban I. Ferdinánd királytól. A Pallas Nagylexikona elektronikus kiadása és a (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 2/11.

A kastély és urai // Az egyik legészakibb Árpád-kori gyepűvár, már 1256-ban megerősített helyként említik. Neve is innen ered. A gyepűvár helyén utóbb a szájhagyomány szerint templomos kolostor épült. A falu és a vár első ismert birtokosa a Berzeviczy család volt, akik a XIV. század elején kapták a birtokot Károly Róbert királytól. A nevük azonban egy másik birtokukra mutat, de erről később. A berzeviczei és kakas... lomniczi nemes és báró Berzeviczy család Andechsből, Tirolból származik. Alapító ősei Gertrúd (Tudomány)

Jankovics Marcell
Nagyőr Szent Anna-temploma 1/11.

A helység // Nagyőr (Sztrázska) szlovákul Strážky, Strážky nad Popradom, németül Nähre (Nehre) község, Szepesbéla településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. A tengerszint fölött 610 méteren, a Poprád folyó bal partján fekszik, Szepesbéla közvetlen szomszédságában, tőle délnyugatra, Késmárktól 7 km-re észak–északkeletre. Késmárk felől a településre érve a Med... nyánszky utcán (!) a kastély hatalmas parkja fogadja a látogatót, melyet délről a Poprád folyó határol. // Vályi András (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, el... fogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

Bakay Kornél
Szent László király üzenete Somogyvárról a jelenkori magyarságnak

39 évvel ezelőtt, 31 éves koromban ősöm üzent: add fel fővárosi otthonod, akadémiai kutató intézeti munkahelyed, hagyd el barátaidat, megszokott környezetedet s menj László király első sírjához. De hiszen azt sem tudjuk, hol keressük a sírt ! Az írott források arról beszélnek, hogy a somogyvári bencés apátsági templom területén kell azt ke... resni. S miért éppen ott ? Azért, mert I. László király nagyapjának a székhelye és vára állott itt egykoron. Ki volt az ő nagyatyja ? Maga Koppány herceg ! Koppányt én a (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Tavasz

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) Mednyánszky egy évvel fiatalabb kortársa volt. Egy évben hunytak el. Hasonlóság is volt köztük. Mindketten Felső-Magyarország szláv nevű szülöttei voltak; mindkettőt lelki bajok gyötörték; mind a kettő a legnagyobbak közül való (az egész világon!). Csontváryról is elmondható, hogy festészete ön- és közgyógyító. Az ő világa azonban egészen más. Közkeletű vélemény szerint a plein air... -festők csak a pillanatot akarják elcsípni. Ám ez csupán része az igazságnak (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry évszakai - Nyár

Már említettem, hogy Csontváry a nyarat – és, tegyem hozzá gyorsan – az őszt többnyire itthon töltötte. Mindjárt az is ide kívánkozik, hogy ha el is utazott a jelzett évszakokban, hasonló klímájú országokat látogatott meg. Itthon festett tájképei tehát rendszerint nyáron és ősszel készültek, és ez látszik is rajtuk. A címben jelzett hortobágyi tájképen éppen úgy, ahogy a Selmecbánya látképén(1902, 90 x 152 cm). Ez utóbbi nem annyira „csontvárys”, viszont jellemzően egy év... szakos nyári (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry 5. Látod, amit én látok?

A magányos cédrus (194x248 cm) A Fa mitológiájában ezt írtam róla: »[Csontváry] életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. festménye (mindkét képet 1907-ben festette). A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar ész

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! -... Nyelvünknek és műveltségünknek köszönhetően gondolkodásunkat teljes mértékben megszabja az, hogy jobb agyféltekénk irányítja a balt, míg a nyugati gondolkodásban a bal agyfélteke uralja a jobbot. A jobb agyfél munkája: képzelő erő, bölcselet, a kép átlátása, lehetőségek felismerése, szárnyaló gondolkodás, tisztánlátás, hit stb. A bal agyfélteke munkája: részletek felis... merése, szabály megértése, gyakorla... (Tudomány)

Szerkesztő A
Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki bizonyíthatta volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható ... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap