|
Ment-ment, mendegélt László király a sereggel most éppen Horvátország felé. Hogy Ilona húgát akarta-e meglátogatni, aki a horvát királyhoz, Zvonimirhez ment feleségül vagy éppen valami hadi dologban járt, mert a horvát urak lázongtak, ma már nem lehet tudni.
Kétségtelen azonban, hogy Zala vármegyében kocsikázott lőcsös szekéren, a szűkebb értelemben vett Göcsejben. Hát, mi történt (Tudomány)
|
Akkoriban még jó pénze volt a magyarnak. Általában hetvenkét százalék ezüstöt tartalmazott és a Magyar Királyság, a magyar állam gazdasági, politikai stb. ereje garantálta ennek a pénznek az értékállandóságát. Forgott is Szent István király, András király stb. pénze a német piacokon, a lengyel vásárokon, a tengerparti kereskedővárosok kikötőiben és nem vetették meg a vikingek sem, mikor híres kardjaikat árulták a magastermetű (Tudomány)
|
|
A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett.
Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak,... (Tudomány)
|
Árpád Apánk a vezér II. - Ára értéke rangja becse sebhely (részlet)
Amikor a neveket vizsgáljuk, például az Árpád nevet, akkor egyúttal sajátos tömörítésnek vagyunk tanúi. Mégpedig olyannak, ami a név viselőjét kívánja tömören, de mégis pontosan bemutatni. Tehát eredetileg minden névnek ezért van külön jelentése. Igaz, nem mindegyiket lehet pontosan értelmezni. Főként azért nem, mert szűk térben és időben kutakodunk. Az Árpád név jó példa... (Tudomány)
|
|
Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)
|
Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és (Tudomány)
|
|
A magyar nyelv megújításának kérdése alapvetően nyelvhasználati kérdés volt, hiszen a nyelvújítási törekvések azt célozták, hogy a magyar nyelv alkalmas legyen a széles körű: tudományos, irodalmi és köznyelvi, államnyelvi használatra, hogy a magyar hazában a magyar anyanyelvűek a magyar nyelvet használhassák a nyelvi megnyilatkozás (Tudomány)
|
Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)
|
|
Történt, hogy a Moldvában lakó besenyők népe a borgói szoroson keresztül tavasszal áttörte a gyepű sorompókat, leverte a gyepű őröket, akik Magyarország határát őrizték és Erdélyen át rabolva és pusztítva a Meszes kapun keresztül berontott Biharba, hogy ott is zsákmányra tegyen szert. A besenyő sereget Gyula besenyő vezér Osul nevű főembere vezette.
A pogány besenyők Bihar városáig kegyetlenül végigprédáltak mindent. Azután seregük (Tudomány)
|
Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve
ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!
Aki magyarul... (Tudomány)
|
|
Évtizedek óta megoszlanak a vélemények Edvard Benes csehszlovák politikusról, illetve az általa készített és napjainkig érvényben lévődekrétumokról. Egyesek elátkozzák, mások viszont dicsőítik.
El kell ismerni, hogy Benes terjedelmes és kérdések sokaságát átölelő, kirívóan elfogult és nacionalista ihletésű munkájából kitűnik, hogy határozottan fellép a háborús gyújtogatók, az agresszorok és a háborús bűnöket... (Tudomány)
|
Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)
|
|
A magyar nyelv a világ legtöbb nyelvétől lényeges tulajdonságaiban eltér. Előre bocsátom, hogy nem más nyelvek ellenében akarok beszélni. Az összehasonlítás is inkább csak az érdekesség kedvéért történik, nem azért, hogy bármely más nyelvet minősítsek. A nyelvészek szerint háromezer nyelvet tartanak nyilván a világon. Annyiról tudnak. Például India területén kétezer féle nyelv, illetve nyelvjárás található. Beszéltem egy idős... (Tudomány)
|
A történettudomány terén vissza kell utasítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az újsütetű szomszédnépek között. Védenünk kell a tudomány eszközeivel nemzetünket, amelyet nemcsak anyagi javaiból forgattak ki többször és többen a 20. században, hanem valódi múltjától ismeg akarnak fosztani. Nem lehetünk a magyar nép árulói (Tudomány)
|
|
Szavaink száma egymillióra tehető. Ez nem azt jelenti, hogy napi beszédünkben ennyi szót használunk. A szavak művészei, a költők is – szemben egy dokkmunkás ötszáz szavával – úgy 70-80 ezer szót használnak fel életművükben (pl. Arany János), de természetesen nem pontosan ugyanazokat a szavakat építi mindenki a szövegeibe, vagyis az irodalmi nyelvezetben eleve sokszázezer szó... (Tudomány)
|
Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”problematikus (Tudomány)
|
|
Mindent, amit elérhettem, elolvastam. Visszalapoztam ismereteimben. Tanulmányaim során tanultam egy másik Morbis Hungaricusról, a tüdővészről. A múlt század végén, e század elején. S miközben e kort sikeresen áttanulmányoztam, ráakadtam arra, hogy a középkorban volt egy másik Morbus Hungaricus, magyar betegség, a kiütéses tífusz. Az első tehát a kiütéses tífusz volt, a második a tüdővész, a harmadik a... (Tudomány)
|
Magyarország területéből, mely – Horvátország nélkül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Osztrák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló államisággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)
|
|
Gondolatok Somorjai Ádám és Zinner Tibor köteteihez
A magyarországi közélet történéseivel és hatásaival akarva - akaratlan érintettek, a keresztény hitet élni kívánók különösképpen, valamint a magyarság történetére érzékenyen odafigyelők azzal szembesülhettek az elmúlt évtizedekben, hogy Mindszenty József személyisége és életműve, sőt esetenként életszentsége is ”problematikus (Tudomány)
|
Magyarország területéből, mely – Horvátország nélkül – 283 000 km2 volt 67 000 km2-t olyan országokhoz csatolnak, amelyek a háború idején ugyanazon az oldalon harcoltak, sőt ugyanazon központi parancsnokság irányítása alatt: az Osztrák–Magyar Monarchiában az Osztrák Császárság részeként önálló államisággal bíró Csehországhoz 63 000 km2-t (e terület 3,5 millió lakosából 1... (Tudomány)
|
