Tudomány

Horváth Lajos
A III. sz. magyar páncélvonat harcai 1918-1919 (1/3)

Valós nemzeti történelmünk korabeli dokumentumai, történeti forrásai sokszor a mélybe kényszerítve lappanganak poros padlások avitt bőröndjeiben, hová a gondos ősök rejtették egy jobb és magyarabb kor eljövetelében bízva. Százezerszám vannak irataink, kézirataink, tárgyaink és eszméink, melyeket haldokló magyarok utolsó óráikban bíznak utódaikra, örököseikre, hogy... (Tudomány)

Horváth Lajos
Teleki Pál kárpátaljai ruszin autonómia tervezetéről (2/2)

Teleki Pál törvényjavaslatának indoklásában fejtette ki a ruszin önkormányzat alapelveire vonatkozó nézeteit. Két alapszempontot tartott irányadónak, melyek vitathatatlan tényekből következtek. "1. e területet nagy többségben és zártnak mondható tömbben rutén nép lakja; 2. e terület az Alföld rónájától éles vonalban hirtelen elváló magas hegyvidék, amelynek természeti, gazdasági és elepülési viszonyai így az Alföld síkságától és a mai ország többi részétől különbözők, viszont a területen belül azonos és egységes jellegűek." (Tudomány)

Horváth Lajos
Teleki Pál kárpátaljai ruszin autonómia tervezetéről (1/2)

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem 2011. júliusában két fontos nemzetpolitikai témakört tárgyalt meg. Az egyik a külföldön élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság, amelyik a Trianonban szétszakított magyarság újraegyesítésének lehetséges fajtája. A másik az erdélyi magyar/székely nemzetrészt és a szlovákiai, szerbiai nemzetrészt is... (Tudomány)

Kristóf Péter
Újratöltve: Mit ér a tudós, ha magyar?

„A tudománynak nincs hazája, de a tudósnak van” – mondotta Eötvös Loránd, utalva ezzel annak kiemelt szerepére, hogy a tudós milyen nemzeti környezetből érkezik, milyen vallási-kulturális identitással rendelkezik, és melyek azok az értékek, amelyek számára a hivatástudatot jelentik. (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Szépirodalom és nyelv (1/2)

Nyiri Péter beszélgetése Tusnády Lászlóval: Az Ön alkotásaiban világosan felismerhető az átadás gesztusa: az olvasó nemes értelemben vett tanításának-nevelésének, egy élmény, gondolat átnyújtásának, egy igazságmag elvetésének a szándéka. Ha az irodalmat az igazság kimondásának egyik eszközeként értelmezzük, ha belátjuk az irodalom társadalomformáló... (Tudomány)

Prof. Dr. Bokor Imre
A Föld és élővilágának pusztulása háborúk nélkül (1/2)

Bolygónk különböző pontjairól (szinte naponta) érkező természeti katasztrófák száma és az élővilágra, valamint a különféle létesítményekre gyakorolt pusztító hatása, egyre növekvő tendenciát mutat. Az ózonlyukak növekedése, a déli-és északi-sarki jéghegyek "fogyókúrájának" látványos felgyorsulása, a hurrikánok, az orkánok, a földrengések, az árvizek vagy... (Tudomány)

Horváth Lajos
Korontályország avagy Karintia,

földrajzinév folytonosság életkori változatokkal - A magyarországi vörösiszap-katasztrófa kapcsán 2010-ben a világ-média szárnyán világgá szállt Kolontár magyar település neve. A név már régebben is felkeltette az érdeklődésemet, hiszen összecseng Torontál nevével, amelyik türk eredetű és kissólymot jelent. Érdemes volt tehát az említett neveket és mindazt, ami hozzájuk tapad, köréjük... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, stílusújítói és irodalomszervezői... (Tudomány)

Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelvújító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének... (Tudomány)

Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi... (Tudomány)

Lukáts János
Könyvek nyelvén… (1/2)

Egy kiváló magyarországi folyóirat főszerkesztője arra kért, írnám le, hogy milyen törvények vagy szabályok szerint alakul a könyv és az olvasás helyzete változó világunkban. Bevallom, én szabályokat nem észlelek, törvényeket nem ismerek, elmondom inkább, amit a magam tapasztalatából erről a dologról gondolok. Sorban, minden rendszer nélkül, ahogy eszembe jut… (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A történettudomány terén vissza kell utasítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az újsütetű szomszédnépek között. Védenünk kell a tudomány eszközeivel nemzetünket, amelyet nemcsak anyagi javaiból forgattak ki többször és többen a 20. században, hanem valódi múltjától is meg akarnak fosztani. Mi nem lehetünk a magyar nép árulói. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (1/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY!! "...Amennyiben a fenti látlelet megállja a helyét, akkor a magyar lakosság rohamosan butul le a nemzetközi tévébamba színvonalára, ami meg is felel az uniós elvárásoknak. (A szabad világban járva már a hetvenes években megtapasztalhattuk a külföldi tévéadók hihetetlen színvonaltalanságát.) Ezért persze nemcsak a televízió felelős, hanem a múlt eltörlése, a család szétesése és az oktatás lezüllesztése is. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A mese háza és az ökotradíció (1.)

Öko-kezdetű szavaink (ökológia, ökonómia, ökoszisztéma, ökumené stb.) gyökere: az oikosz. Az ógörög oikosz és a latin traditio, illetve annak alább taglalt egyik fenntartója, a mese, jelentésgazdag fogalmak a maguk nemében. Találkoznak-e egymással, erősödnek-e egymás által, és ha igen, mely jelen-tésszinteken? Ennek felmérésére vállalkozom az alábbiakban. (Tudomány)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 1/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak, mint bármikor, s a tudományos haladásban is sok forradalmi előrelépést tettünk meg. Sőt, az individuum önmegvalósítására (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 5/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap