Tudomány

Horváth Lajos
A III. sz. magyar páncélvonat harcai 1918-1919 (3/3)

A Bácska számára toborzott tiszteket és legénységet 1918. nov. 6-án Újvidéken "szerelték fel" páncélvonattal. A napló 1919. febr. 17-i bejegyzéséből megtudjuk, hogy "az eredeti páncélgép Újvidéken maradt." Mivel László Gyula 1919. jan. 21-én a 220 sorozatú mozdony helyett 324 sorozatú mozdonyt kért, amelyik gőzfűtéses és Westinghaus fékje jó, azt tételezzük fel,... (Tudomány)

Horváth Lajos
A III. sz. magyar páncélvonat harcai 1918-1919 (2/3)

Az un. tanácsköztársaságot 1919. márc. 21-én kiáltották ki. Ekkor a vonat Soborsinban /Arad m./ állomásozott. A naplójából a márc. 21-22-i lapokat kitépték, lehet hogy ezen a két lapon volt valami bejegyzés a kommunista hatalomátvételről. Éppen azért kellett eltávolítani. További egy hónapig azonban a naplóból nem derül ki, hogy milyen államhatalom létezik ... (Tudomány)

Horváth Lajos
A III. sz. magyar páncélvonat harcai 1918-1919 (1/3)

Valós nemzeti történelmünk korabeli dokumentumai, történeti forrásai sokszor a mélybe kényszerítve lappanganak poros padlások avitt bőröndjeiben, hová a gondos ősök rejtették egy jobb és magyarabb kor eljövetelében bízva. Százezerszám vannak irataink, kézirataink, tárgyaink és eszméink, melyeket haldokló magyarok utolsó óráikban bíznak utódaikra, örököseikre, hogy... (Tudomány)

Horváth Lajos
Teleki Pál kárpátaljai ruszin autonómia tervezetéről (2/2)

Teleki Pál törvényjavaslatának indoklásában fejtette ki a ruszin önkormányzat alapelveire vonatkozó nézeteit. Két alapszempontot tartott irányadónak, melyek vitathatatlan tényekből következtek. "1. e területet nagy többségben és zártnak mondható tömbben rutén nép lakja; 2. e terület az Alföld rónájától éles vonalban hirtelen elváló magas hegyvidék, amelynek természeti, gazdasági és elepülési viszonyai így az Alföld síkságától és a mai ország többi részétől különbözők, viszont a területen belül azonos és egységes jellegűek." (Tudomány)

Horváth Lajos
Teleki Pál kárpátaljai ruszin autonómia tervezetéről (1/2)

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem 2011. júliusában két fontos nemzetpolitikai témakört tárgyalt meg. Az egyik a külföldön élő magyaroknak adandó magyar állampolgárság, amelyik a Trianonban szétszakított magyarság újraegyesítésének lehetséges fajtája. A másik az erdélyi magyar/székely nemzetrészt és a szlovákiai, szerbiai nemzetrészt is... (Tudomány)

Kristóf Péter
Újratöltve: Mit ér a tudós, ha magyar?

„A tudománynak nincs hazája, de a tudósnak van” – mondotta Eötvös Loránd, utalva ezzel annak kiemelt szerepére, hogy a tudós milyen nemzeti környezetből érkezik, milyen vallási-kulturális identitással rendelkezik, és melyek azok az értékek, amelyek számára a hivatástudatot jelentik. (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Szépirodalom és nyelv (1/2)

Nyiri Péter beszélgetése Tusnády Lászlóval: Az Ön alkotásaiban világosan felismerhető az átadás gesztusa: az olvasó nemes értelemben vett tanításának-nevelésének, egy élmény, gondolat átnyújtásának, egy igazságmag elvetésének a szándéka. Ha az irodalmat az igazság kimondásának egyik eszközeként értelmezzük, ha belátjuk az irodalom társadalomformáló... (Tudomány)

Prof. Dr. Bokor Imre
A Föld és élővilágának pusztulása háborúk nélkül (1/2)

Bolygónk különböző pontjairól (szinte naponta) érkező természeti katasztrófák száma és az élővilágra, valamint a különféle létesítményekre gyakorolt pusztító hatása, egyre növekvő tendenciát mutat. Az ózonlyukak növekedése, a déli-és északi-sarki jéghegyek "fogyókúrájának" látványos felgyorsulása, a hurrikánok, az orkánok, a földrengések, az árvizek vagy... (Tudomány)

Horváth Lajos
Korontályország avagy Karintia,

földrajzinév folytonosság életkori változatokkal - A magyarországi vörösiszap-katasztrófa kapcsán 2010-ben a világ-média szárnyán világgá szállt Kolontár magyar település neve. A név már régebben is felkeltette az érdeklődésemet, hiszen összecseng Torontál nevével, amelyik türk eredetű és kissólymot jelent. Érdemes volt tehát az említett neveket és mindazt, ami hozzájuk tapad, köréjük... (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, stílusújítói és irodalomszervezői... (Tudomány)

Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelvújító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének... (Tudomány)

Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi... (Tudomány)

Lukáts János
Könyvek nyelvén… (1/2)

Egy kiváló magyarországi folyóirat főszerkesztője arra kért, írnám le, hogy milyen törvények vagy szabályok szerint alakul a könyv és az olvasás helyzete változó világunkban. Bevallom, én szabályokat nem észlelek, törvényeket nem ismerek, elmondom inkább, amit a magam tapasztalatából erről a dologról gondolok. Sorban, minden rendszer nélkül, ahogy eszembe jut… (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A történettudomány terén vissza kell utasítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az újsütetű szomszédnépek között. Védenünk kell a tudomány eszközeivel nemzetünket, amelyet nemcsak anyagi javaiból forgattak ki többször és többen a 20. században, hanem valódi múltjától is meg akarnak fosztani. Mi nem lehetünk a magyar nép árulói. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A televízió hatása a „tömegekre” (1/3)

AJÁNLOTT OLVASMÁNY!! "...Amennyiben a fenti látlelet megállja a helyét, akkor a magyar lakosság rohamosan butul le a nemzetközi tévébamba színvonalára, ami meg is felel az uniós elvárásoknak. (A szabad világban járva már a hetvenes években megtapasztalhattuk a külföldi tévéadók hihetetlen színvonaltalanságát.) Ezért persze nemcsak a televízió felelős, hanem a múlt eltörlése, a család szétesése és az oktatás lezüllesztése is. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A mese háza és az ökotradíció (1.)

Öko-kezdetű szavaink (ökológia, ökonómia, ökoszisztéma, ökumené stb.) gyökere: az oikosz. Az ógörög oikosz és a latin traditio, illetve annak alább taglalt egyik fenntartója, a mese, jelentésgazdag fogalmak a maguk nemében. Találkoznak-e egymással, erősödnek-e egymás által, és ha igen, mely jelen-tésszinteken? Ennek felmérésére vállalkozom az alábbiakban. (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Kereki, a kerek erdő? (MILHÍR)

Helyneveink magyarázatainál gyakran kifogásolom a nyelvészek túlkapásait, amikor a közérthetőnek tűnő, magyar megnevezéseket túlbonyolítják, szlávosítják. Lásd például a dombó összetételűek esetében a szláv dubovo-ra (tölgyes), Hőgyésznél a hölgymenyét vadászokra való hivatkozásokat. Most, a – véleményem szerint -- gyermeteg, meseszerű település névma... gyarázatokból hozok fel egy példát, amelyet Somogy megyében találtam. Kereki faluról van szó. (Tudomány)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 1/2

Régóta izgat ez a kérdés, de tisztában vagyok azzal, hogy teljes, végleges megoldásra nem számíthatok, mert ebben az esetben az emberi tehetség titkát is meg kellene fejtenem. Az pedig lehetetlen. Elfogadom azt a véleményt, amely szerint hamarabb ismerjük meg az összes csillagot, mint az emberi szellemnek ezt a legnagyobb rejtélyét. Tudom jól, hogy mindaz, ami Kossuth Lajost a nyelvekhez kötötte, emberi kiteljesedésének csupán egy része volt. Viszont az is tény, hogy nem vált volna ő a világ szemében a szabadság (Tudomány)

Tusnády László
A nyelvek világa és Kossuth Lajos 2/2

Hitt a teremtő fejlődésben. Úgy élt, hogy érvényes volt rá a közmondás: „Ki ezen a világon vet, a túlvilágon arat”. Szóvetése az emberi tehetség, teljesítmény csúcsa, ritka magassága. Mikor már vezető politikus volt, még kevésbé kímélte magát, mint korábban. Az alvásra, az étkezésre is nagyobb figyelmet kellett volna szentelnie. Nem csupán a gazdasági, pénzügyi nehézségeink orvoslására fordította ma... radék idejét, hanem erejét szinte pazarolva, koptatva készült a beszédeire. (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap