Tudomány

Jankovics Marcell
Legyen világosság! 2/2

Az evangélisták összekötik a megtestesült világosságot a tűzzel. Az ő Krisztusuk Szentlélekkel és tűzzel keresztel (Mt 3,11; Mk 1,8; Jn 1,33), Raj Tamás szavával élve a keresztség tüzével köt szövetséget Isten és ember között. „Az ő szemei olyanok, mint a tűzláng” (Jel 19,12). Szentlélek és tűz egy és ugyanaz (ApCsel 2,1–4). Itt visszautalnék a héber lángbetűkre. A Szentlélek szél (lat. aura) és „kettős tüzes nyelvek” (héb. awr) formájában száll az... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Kultúrából a Civilizációba 2/4

Az ezredforduló táján, mintegy a kerek évszám jelképes erejét demonstrálva, megszaporodtak azok az írások, melyek a Nagy Paradigmaváltással (a hagyományos világrend fölbomlásával, ha úgy tetszik, világvégével, kulturális stratégiák megfogalmazásával foglalkoztak. 1999-ben jelent meg Jan Assman szemnyitogató könyve, A kulturális emlékezet. A Magyar Művelődési Intézet folyóirata különszámot szentelt a témának (Szín – Közösségi művelődés, 2007. június). Jómagam 1998-ban, még NKA elnökké való (Tudomány)

Kárpátalja-szerkesztő
Munkácsy Mihály és Munkács

A művész csak öt évet töltött a Latorca-parti városban, de magával vitte a nagyvilágba Munkács kisugárzását, hangulatát. 1880-ban pedig a város díszpolgárrá választotta Munkácsy Mihályt. Az avatóünnepségre Párizsból Munkácsra érkezett festőt díszkapuval fogadták, fáklyásmenetet tartottak, a ma is álló Csillag szállodában – bált rendeztek a tiszteletére, s a régi, mára elbontott városházán került sor az ünnepélyes díszpolgárrá avatásra. Ezt Munkácsy Mihály később élete legnagyobb élményének nevezte. (Tudomány)

Turcsány Péter
Wass Albert kiválasztottsága és hivatástörténete

„A nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha” – jelentette ki a múlt század harmincas éveinek záró akkordjaként minden idők nagy erdélyi, katolikus püspöke: Márton Áron. Az idők méhe pedig már korábban megszülte kiválasztott fiait, és Isten különös kegyelme felkészítette őket nagy küzdelmek elviselésére, sőt megvívására is. Ez történt a 19. században is, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, majd Petőfi nemzedékével. S történelmünk megrázó (Tudomány)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 2/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak. - Ám akármilyen is ez az új világ, lassan kiderül, hogy ha nehezen s máshogyan is, mint eddig, de azért lehet benne élni, ha nem zúgolódik az ember ellene. Mózsi jó (Tudomány)

Szerkesztő A
Balázs Ildikó: Wass Albert: Egyedül a világ ellen című kisregénye (irodalmi tanulmány)

A kisregény első fejezete Mártonka jussa1 című elbeszélésként jelent meg 1942-ben a Termés című lapban. A következő évben összesen hat fejezetre kibővítve, önálló könyvként, Egyedül a világ ellen címmel jelenteti meg a budapesti Nemzeti Könyvtár2 és a Stádium Nyomda3 Jeges Ernő rajzaival. Évszám és a kiadás helyének megjelölése nélkül lát napvilágot az Érdekes könyvek4 sorozatban. Majd jó félévszázad múltán, 1999-ben a Magyar Ház5 újranyomja a Nemzeti Könyvtár kiadását a korabeli illusztrációkkal (Tudomány)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 1/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak, mint bármikor, s a tudományos haladásban is sok forradalmi előrelépést tettünk meg. Sőt, az individuum önmegvalósítására (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 5/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Bilecz Ferenc
Járhattak-e a honfoglaló magyarok Szuzdalban?

A krónikások nem jegyeztek fel harcokat, pusztításokat a magyarok 9. századi vonulásáról. Az alábbi írásomban bemutatom, hogy itt (és ekkor) miért nem lehetett nagyobb katonai ellenállás a helybéliek részéről. A magyaroknak nem volt célja a terület elfoglalása, ők Kijev környékére (Etelközbe) igyekeztek, mert ez egy jól megtervezett áttelepülés, és nem menekülés volt! A helyneveket sem ők adták, hanem a régóta itt élő rokon – ma finnugornak nevezett – törzsek nyelvi hagyatékai. (Tudomány)

Szász István Tas
Bűnös nemzet mártírjai

A PoLíSz olvasóinak bőséges ismeretei vannak Wass Albert írói és emberi képének mai kálváriájáról. A napokban rendezett Teleki Pál-megemlékezés kapcsán ismét elgondolkodtam ennek Telekivel és részben Horthyval kapcsolatos közös hátterén. Mindazok számára, akik a valóságot óhajtanák megismerni és megismertetni, hatalmas hátrány az a jól körvonalazható szándék, mely e neves személyiségeinkkel kapcsolatosan ész... lelhető manipulációival lehetetlenné akarja tenni ezt, sőt, saját (Tudomány)

Szerkesztő A
Fogarasi Miklós: Naponta találkozom Wass Albert karaktereivel

„Szép kis emlékévnek nézünk elébe.” Valóban így van, mert aki olvasta már Wass Albert műveinek egyikét-másikát, az valóban úgy gondolja, hogy nagyszerű irodalmi érték, felemelő lelki panorámakép birtokába jutott. Persze nem minden Wass-alkotás nemes mű a kifejezés klasszikus értelmében, de talán megengedhető valakinek, aki – az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című önéletrajzi regény tanúsága szerint – az emberi szűklátókörűség, arrogancia, cinizmus, primitív aljasság számtalan (Tudomány)

Szerkesztő A
Szászfalvi László: Wass Albert erkölcsi üzenete

Cselekednünk kell konok kitartással! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Honfitársaim!Emlékező és Ünneplő Gyülekezet! Wass Albertről beszélni – főleg néhány percben – rendkívül nehéz és merésznek tűnő vállalkozás. Rendkívül nehéz, mert sorsa kilenc évtized emberi hányattatás, életműve hatalmas és szerteágazó, mely részben még feldolgozatlan és a nemzet széles rétegeivel még megismertetendő feladat. Ugyanakkor Wass Albertről beszélni (Tudomány)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 5/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... (Tudomány)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 3/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 2/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 2/3

Láttuk, hogy Csokonai azt a nagyon kívánt, nagyon fontos könyvet nem tudta megszerezni. Épp ezért döbbenti meg az embert az a tény, hogy ő ettől függetlenül, ily mostoha körülmények között mégis megsejtette, mi több, oly pontosan tudta Háfiz költészetének a lényegét. „A Háfiz sírhalmára” című versének már a címe is meglepi az embert, mert a költő ars poeticáját határozza meg fölöt... tébb tömören: „A költészet első tárgya az (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap