Tudomány

Jankovics Marcell
Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 1/3

Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az ember ellen. Kisbetűsre fokozta le a kultúrát, és kegyelemkenyéren tartja, miközben átvette az uralmat a világ felett. (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László jár a légben a magyar had fölött

A szent lovagkirály halála után sok-sok évvel tatárok sanyargatták kívül a Kárpátokon a szépséges Moldva magyar, német és román lakóit falvakon és városokban egyaránt. Az Arany Horda rablócsapatai voltak, akik a Krím-félszigeten székelő kánnak engedelmeskedtek. Lajos királyunk nem tűrhetvén az országunkhoz tartozó tartomány kirablására irányuló szándékot sem, a híres-neves Lackfi Endre erdélyi vajdát küldötte a székelyekkel át a hegyeken, hogy megtisztítanák a kegyetlen ellenségtől dombos Moldva lankás (Tudomány)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A magyar nemzet újrateremtéséről, Magyarország újraalkotásáról van szó és nem „rendszerváltásról". Le kell mosnunk magunkról a gyalázatot, amelyet ránk kentek a századok során ellenségeink. Ennek során akkor járunk el helyesen, ha mindig és mindenben visszacsatolunk az utolsó szervesen fejlődött, a hódító által még nem rontott korhoz és állapothoz.A történettudomány terén vissza kell uta... sítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az (Tudomány)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 3/3.

[9] III. Béla ezüstdénárján a kettős kereszt pajzsba van foglalva. Ez címerhasználatot is jelent. Igaz, „újabb numizmatikai vizsgálatok” szerint a kérdéses érme nem III., hanem IV. Béla idejéből való. Erre még visszatérünk. Imre király viszont a nagypecsétjén már kettős keresztes országalmát tart a kezében, II. András pénzein, már a leveles korona is megjelenik a kettős kereszt tövén, ez a jelkép immár bevett voltára enged következtetni. Az a mondat, mely szerint a XIII. századtól már a városok címerében is (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A magyarok őshazája

Memetika és az őshazakutatás. Gondolatok az őshazakutatásról, kicsit másképpen. 1976-ban, Richard Dawkins (1941-) brit etológus-biológus, Az önző gén című tudományos művében útjára indította a memetikát. Az elnevezés a mimézis (utánzás) és a genetika (örökléstan) szavak kombinációjából ered. Dawkins elmélete szerint mindenkiben több tízezer aprócska kulturális információs csomag (mém) található, melyek igyekeznek reprodukálni és örökíteni (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Jankovics Marcell
A magyar címer kettős keresztjéről 2/3.

Mit ír a W címerábránk jelentéséről? Négy írásból válogattam: I. A magyar címer összefoglalt jelentése / A kettős keresztet (átvett elem) a magyar címertan Bizáncból eredezteti. Vannak, akik a rovásírás „egy” szavának feleltetik meg. [13] Mindkettő igaz! A magyarok egyesített nép, a kettős kereszt megjelenésekor minden bizonnyal fontos volt a vallásosság terjesztése. Ez a szimbólum felelt meg legjobban a királyoknak erre a célra, hisz az isten már a rovássírásban is jelen volt a kettős kereszt révén. Tehát az (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Bilecz Ferenc
A szentimrei csata (Hunyadi János napok)

Doberdói Bánlaky (Breit) József (1863-1945) honvédtiszt, hadtörténész térképe szerint a szebeni csata a Kis Csűr és Nagyszeben között (kb. ahol ma a nemzetközi reptér van) zajlott le, 1442. márc. 25-én. (Doberdói Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. X/3. sz. melléklet). Hogy én mégis szentimrei csatának nevezem, annak története van. A szebeni csata helyszínének megítélése bizonytalan. 1854-ben, a Va... sárnapi Újság egyik számában cikk jelenik meg Kemény Simon és a szent-imrei csata címmel. (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 1/2

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Szerkesztő B
Zászló Levente: A fölszabadított tudattalan (esszé)

Amikor 1924-ben megjelent André Breton szürrealista kiáltványa, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy a nevezetes manifesztum voltaképpen csak régóta ismert dolgok újrafogalmazása freudi hangszerelésben. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy művészetével, szimbolikájával egy másik világra irányuló, közvetlen érzékelőképességet fejlesszen ki magában – lényegében ez rejlik minden művészeti felfogás és irányultság hátterében. Célja (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Történeti genetika

A genetika bevonulhat a régészetbe, közelebbrõl a magyarság õstörténetének kutatásába is. Legalábbis ez remélhetõ egy módszertõl, amelyet Raskó István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központja (SZBK) genetikai intézetének igazgatója, valamint az intézet fiatal kutatója, Kalmár Tibor dolgozott ki. „Az MTA Régészeti Intézetében rendezett elõadáson azokról a hangsúlyozottan kezdeti eredményeinkrõl számoltunk be, hogyan is sikerült egy haté... (Tudomány)

Horváth Lajos
A kiesett kerékszeg és a legény ujja

Ment-ment, mendegélt László király a sereggel most éppen Horvátország felé. Hogy Ilona húgát akarta-e meglátogatni, aki a horvát királyhoz, Zvonimirhez ment feleségül vagy éppen valami hadi dologban járt, mert a horvát urak lázongtak, ma már nem lehet tudni. Kétségtelen azonban, hogy Zala vármegyében kocsikázott lőcsös szekéren, a szűkebb értelemben vett Göcsejben. Hát, mi tör... tént, mi nem, egyszer csak megbokrosodtak a lovai, talán dongó vagy darázs vagy bögöly keveredett a szőrök közé a fülükbe (Tudomány)

Horváth Lajos
László herceg cseh segítséget hoz bátyjának, Gézának

Az álnok Vid ispán maga akart herceg lenni, ezért Salamon királyt összeveszítette Géza és László hercegekkel, akik az unokaöccsei voltak a királynak, mindannyian Árpád apánk véréből. Vid sürgette és izgatta a királyt a hercegekkel való fegyveres leszámolásra. Egy közmondással hergelte unokatestvérei ellen. Ez a mondás pedig a következő. Miképpen két éles kard nem férhet meg egy hüvelyben, úgy egy országban nem országolhattok ti ketten. Célzott Géza hercegre, aki Magyarországnak körülbelül az (Tudomány)

Horváth Lajos
László herceg a mogyoródi csatában

Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és Ottó hercegek a királynak és seregének az útját állták. A két sereg között a Mogyoród hegy feküdt, béke (Tudomány)

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, el... fogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

Lukáts János
Két fél élet – egy teljes halál? (Babits Mihály: A gólyakalifa)

Babits tanár úr alaposan föladta a leckét kortársainak és az utókornak. Megjelenése óta (1912) A gólyakalifa mintegy húsz kiadást ért meg, a kortársaknak és az utókornak volt tehát módja értelmezni és megoldani Babits regényét (rejtélyét). Kritikus és filológus urak bele is sétáltak szépen a csapdába: föltárták nagy körültekintően Babits családi hátterét, Fogaras és Újpest szá... zadfordulós topográfiáját, följegyezték a költő látogatását egy dél-erdélyi (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap