Tudomány

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Torockó, a szigetkert A helyszínek teológiája Jókai Mór Egy az Isten című regényében

Jókai Mór műveiben számos vallásos, keresztény utalást olvashatunk, és különösen igaz ez az 1870-es évek nagy regényeire (Fekete gyémántok, A jövő század regénye, Egy az Isten). A kérdés az, hogy ezek ez allúziók pusztán egymáshoz szorosan és szerve... sen nem kapcsolódó elemek, vagy egységes – tartalomformáló, külön jelentésréteget alkotó – narratívává szerveződnek. Ennek a kérdésnek eredek nyomába egy nagyobb dolgozatban; jelen tanulmány (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai és a Kalandor (Gondolatok Jókai Mór Egy hírhedett kalandor a XVII. századból című regényének elemzéséhez)

Jókai Mór regényművészetét a valóság és fantázia, a realizmus és romantika/idealizmus oppozíciójával leírni meglehetősen felületes ítélkezés. Egyrészt mert a Jókai-regény „fantáziája” igen markáns mítoszi látásmódot tükröz, s például a mítoszkritika, a Northrop Frye-féle ritualista-mitologikus iskola felfogása szerint éppen a realista művek egyfajta „alantas”, destruktív látásmód produktumai. Másrészt a Jókai-szövegek „fantáziája” talán nem is fantázia, hiszen az író minden ötletét, témáját merítette (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Jókai Mórról

„Nem mondok én ódát dicséretedre,/Mint a magyar költészet nagyjai,/Furulyaszó az én versem, merengve/És andalogva hódol, Jókai!/A régi gyermek hálás szíve áldoz/Mesemondó, nagy gyermekünk, neked,/Ki földeríted a magyar családot,/Ha sorsunk egén beesteledett.” (Juhász Gyula: Ének Jókairól) - 185 éve, 1825. február 18-án született Jókai Mór, prózairodalmunk egyik legnagyobb, külföldön is – már életében – elismert alakja. Művészetéről megoszlanak a vélemények, vannak, akik ifjúsági (Tudomány)

Jankovics Marcell
A VIZUÁLIS NEVELÉSRŐL 4/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A vizuális nevelésről 3/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Jankovics Marcell
A vizuális nevelésről 2/14

Mottó: „Mint mindenkinek, aki művészetről ír, nekem is meg kellett küzdenem annak nehézségeivel, hogy a művészi véleményeket és benyomásokat szavakkal fejezzük ki. A művészettel kapcsolatos mondanivalók tulajdonképpen csak képekben juttathatók kifejezésre.” Albert Schweitzer - 2011 őszén, amikor távoztam az NKA éléről, Halász János, akkor politikai államtitkár búcsúzóul megkérdezte, lenne-e kedvem miniszteri biztosként a vizuális nevelés ügyével foglalkozni. Mintha belém látott volna. (Tudomány)

Szász István Tas
Bűnös nemzet mártírjai

A PoLíSz olvasóinak bőséges ismeretei vannak Wass Albert írói és emberi képének mai kálváriájáról. A napokban rendezett Teleki Pál-megemlékezés kapcsán ismét elgondolkodtam ennek Telekivel és részben Horthyval kapcsolatos közös hátterén. Mindazok számára, akik a valóságot óhajtanák megismerni és megismertetni, hatalmas hátrány az a jól körvonalazható szándék, mely e neves személyiségeinkkel kapcsolatosan ész... lelhető manipulációival lehetetlenné akarja tenni ezt, sőt, saját (Tudomány)

Szerkesztő A
Fogarasi Miklós: Naponta találkozom Wass Albert karaktereivel

„Szép kis emlékévnek nézünk elébe.” Valóban így van, mert aki olvasta már Wass Albert műveinek egyikét-másikát, az valóban úgy gondolja, hogy nagyszerű irodalmi érték, felemelő lelki panorámakép birtokába jutott. Persze nem minden Wass-alkotás nemes mű a kifejezés klasszikus értelmében, de talán megengedhető valakinek, aki – az „Adjátok vissza a hegyeimet!” című önéletrajzi regény tanúsága szerint – az emberi szűklátókörűség, arrogancia, cinizmus, primitív aljasság számtalan (Tudomány)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 6/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Szerkesztő A
Szászfalvi László: Wass Albert erkölcsi üzenete

Cselekednünk kell konok kitartással! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Honfitársaim!Emlékező és Ünneplő Gyülekezet! Wass Albertről beszélni – főleg néhány percben – rendkívül nehéz és merésznek tűnő vállalkozás. Rendkívül nehéz, mert sorsa kilenc évtized emberi hányattatás, életműve hatalmas és szerteágazó, mely részben még feldolgozatlan és a nemzet széles rétegeivel még megismertetendő feladat. Ugyanakkor Wass Albertről beszélni (Tudomány)

Jankovics Marcell
Pénz, pénz, pénz! 2/8

Pénz, pénz, pénz! – válaszolta Montecuccoli fővezér (1609 –1680), arra a magának föltett kérdésre, hogy mi kell a háborúhoz. Kukkolóhegyinek, ahogy gimnazistakoromban hívtam, teljesen igaza volt, de pénz nem csak a háborúhoz kell, hanem sok minden máshoz, a magasműveltséghez és a fejlett civilizációhoz is. Fordítsunk egyet a fenti gondolaton! Ha végigtekintünk történelmünkön, kultúránkon, mindenünnen kicsillan a pénz – papír... pénzt csak 250 éve lengetnek sóvár magyar tekintetek előtt (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 1/3

1845-ben a húszéves Jókai Mór édesanyjával kocsin utazott. Baleset érte őket. Segítséget kellett kérni, és ahova betértek, ott éppen Lillával találkoztak – Csokonai hajdani szerelmével. A költő már negyven éve halott volt, de az ifjú író lelkét megérintette ez a találkozás. Izgatta Csokonai sorsa, és meglátta ebben a korán elhunyt, gyenge fizikumú lángészben azt az erőt, amely feléledt, és tovább munkált a reformkor nagyjaiban. A magyar történelem (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 2/3

Láttuk, hogy Csokonai azt a nagyon kívánt, nagyon fontos könyvet nem tudta megszerezni. Épp ezért döbbenti meg az embert az a tény, hogy ő ettől függetlenül, ily mostoha körülmények között mégis megsejtette, mi több, oly pontosan tudta Háfiz költészetének a lényegét. „A Háfiz sírhalmára” című versének már a címe is meglepi az embert, mert a költő ars poeticáját határozza meg fölöt... tébb tömören: „A költészet első tárgya az (Tudomány)

Tusnády László
Csokonai Vitéz Mihály, Kőrösi Csoma Sándor kortársa 3/3

Láttuk, hogy Csokonai Háfiz sírjáról írt versében a lányok a hajdani költő szerelmét, hallatlan nagy érzését élik újra. Az érzés és a művészet halhatatlansága van jelen ebben a keleti világot oly színpompásan elénk varázsoló versben. A sír és az örök szenvedély – annak teljessége, bűvölete találkozik. Bizonyos „elmozdulás” változás történt az európai költészetben is, hiszen a sírversek nem mindig csak a borzalomról, az (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Egy gondolatsor a magyar kultúráról

Széphalmon, Kazinczy földjén hisszük, hogy kultúránk nemzeti létünk alapja. A Magyar Nyelv Múzeumának küldetése, hogy a magyar kultúra iránti elkötelezettséget, kötődést erősítse. Csak a saját kultúrájára építkező nemzet haladhat előre útján, s kultúra egyik alappillére az anyanyelv. Ezért anyanyelvünk ápolása, az anyanyel... vünkkel való tudatos törődés a nemzet fejlődésének is záloga. Ez itt Széphalmon alaptételünk. A Magyar Nyelv Múzeuma (Tudomány)

Tusnády László
A fáklyatánc.Tűnődés Madách Imre halálának százötvenedik évfordulóján

Torquato Tasso egyik versében olyan táncról ír, amelyben egy fáklyának igen fontos szerepe volt. Körbejárt, és a mulatságnak egy élemedett hölgy vetett véget, mert nem adta tovább a fáklyát, hanem félredobta. Erről a jelenetről, szórakozásról az élet szimbóluma juthat az eszünkbe. Folytonosság van benne, de az egyéni fáklya kilobban. Az itt maradók részvétet, kegyeletet éreznek. Ez az utóbbi szó a ma használatban elsősorban a halottaknak járó végtisztességet, emlékezést idézi fel. (Tudomány)

Jankovics Marcell
Ünnepeink 1981-ben

A korán eltávozott filmrendező, Macskássy Katalin („Macska Kati” 1942–2008) a hetvenes évek első felében szülte két gyermekét. Ekkor dönthette el, hogy egész életében gyerekekkel akar dolgozni, s ekkor találta ki azt a filmműfajt, amelyben igazán jelentőset alkotott, amelyet „annak idején” animációs dokumentumfilmnek, gyermekszociográfiának neveztem el. Ezek a filmjei: az 1973-ban készült Gombnyomásra, az 1976-ban befejezett Nekem az élet teccik nagyon, az Ünnepeink (1981), továbbá a Családrajz (1983), Mit vinnél (Tudomány)

Turcsány Péter
Wass Albert kiválasztottsága és hivatástörténete

„A nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha” – jelentette ki a múlt század harmincas éveinek záró akkordjaként minden idők nagy erdélyi, katolikus püspöke: Márton Áron. Az idők méhe pedig már korábban megszülte kiválasztott fiait, és Isten különös kegyelme felkészítette őket nagy küzdelmek elviselésére, sőt megvívására is. Ez történt a 19. században is, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, majd Petőfi nemzedékével. S történelmünk megrázó (Tudomány)

Szerkesztő A
Feltizi-Veress András: Wass Albert két regénye - Tizenhárom almafa – Elvásik a veres csillag 2/2

A társadalom törvényei könnyen átjátszhatók, kikerülhetők, meghamisíthatók. Ugyanakkor sokan azt az álláspontot képviselik, hogy hiába történnek erkölcsileg, jogilag megkérdőjelezhető események a történelemben, az ember fejlődőképességét nem vonhatjuk kétségbe. Ismereteink árnyaltabbak, szerteágazób... bak. - Ám akármilyen is ez az új világ, lassan kiderül, hogy ha nehezen s máshogyan is, mint eddig, de azért lehet benne élni, ha nem zúgolódik az ember ellene. Mózsi jó (Tudomány)

Szerkesztő A
Balázs Ildikó: Wass Albert: Egyedül a világ ellen című kisregénye (irodalmi tanulmány)

A kisregény első fejezete Mártonka jussa1 című elbeszélésként jelent meg 1942-ben a Termés című lapban. A következő évben összesen hat fejezetre kibővítve, önálló könyvként, Egyedül a világ ellen címmel jelenteti meg a budapesti Nemzeti Könyvtár2 és a Stádium Nyomda3 Jeges Ernő rajzaival. Évszám és a kiadás helyének megjelölése nélkül lát napvilágot az Érdekes könyvek4 sorozatban. Majd jó félévszázad múltán, 1999-ben a Magyar Ház5 újranyomja a Nemzeti Könyvtár kiadását a korabeli illusztrációkkal (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap