Tudomány

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 4/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

A Salamon által utolsó izben okozott háboru után öt esztendeig nyugalom volt az országban s a béke áldásos idejében a szent király bölcs kormányzása alatt jólétben és jó erkölcsökben növekedett az ország. Az 1091. évben ismét fegyverre szólitotta a kegyes király hű nemzetét. E háboru nemcsak muló dicsőséget, hanem még manap is létező eredményt hozott a hazára. Ebben a háboruban szerezte meg László király a nemzet számára Horvátországot, (Tudomány)

Horváth Lajos
Halott László királyt önjáró kocsi vitte Váradra

Dicsőséges híre és neve akkorra már széltében-hosszában elterjedt Európában Franciaország, Spanyolország, Németország, Anglia uralkodóinak körében. Ezek követeket küldöttek tehát, akik Bodrogon találták meg a királyt, amint a húsvét ünnepét ülte. Azok pedig azt hozták hírül Szent László királynak, hogy a nevezett királyok és fejedelmek semmit sem a... karnának jobban, mint a mohamedánok ellen keresztes hadra menni a Szent Sír felszabadítása érdekében. Ennek (Tudomány)

Szerkesztő A
A Petőfi-titok

„Költő életében még nem fordult elő – Csak Petőfivel -, hogy ne akarják tudomásul venni halálát. Elfeledtek már költőt évszázadokra, mint Villont, kitaláltak, forgalmaztak és ünnepeltek már költőt, mint Ossiant, de mégis párját ritkítja, hogy kortársak és utódok évtizedekig fütyülve, fittyet hányva az élettani törvények ésszerűségének is, makacsul, nyakas csökönyösséggel hitték, vallották és állították, hogy a költő él – látták, hallották, visszatért, bujkál (Tudomány)

Szerkesztő A
Személyazonosítás egy hajszálból?

Miből van egy hajszál? Megőrzi-e épségét több száz éven át is? Milyen módszerekkel vizsgálhatjuk a szerkezetét és az összetételét? Mit tudunk ezekből a vizsgálatokból? Azonosítható-e egy több mint száz éve meghalt személy - Petőfi Sándor - két hajmintából? Az emberi test nagy részét (a tenyér, a talp, az ujjak, az ajakpír és a fityma kivételével), bár igen különböző erősségben, mindenütt szőrzet borítja. A magyar nyelv - hasonlóan (Tudomány)

Szerkesztő A
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi BARGUZINBAN Petőfi Sándor hamvait találta meg a Morvai Ferenc vezette expedíció, (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Megvannak Petőfi hamvai

Ha még mindig kételkedne benne, a Magyar Tudományos Akadémiának kell bebizonyítania, hogy Barguzinban NEM Petőfi Sándor hamvait találták meg! A Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottsága meghívásos értekezletének részvevői számos kérdésben éles, olykor szenvedélyektől sem mentes vitát folytattak, egyben azonban kivétel nélkül egyetértettek: MOSTANTÓL KEZDVE AZ MTA A SOROS. Ahhoz u... gyanis, hogy 1989-ben a burjátföldi (Tudomány)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 3/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

Géza halálakor László mintegy harmincz éves volt s külsejére olyan vala, aminőnek a középkori felfogás a királyt elképzelte. Szabályos szép piros arcza, a magasnál is magasabb daliás termete, erőtől duzzadó izmos karjai, barátságos tekintete, kellemes hangja, mindenkire jó hatással voltak s valóságban mutatták azon eszményt, melyet a középkori ember a királyról alkotott. Miként a legenda mondja: »Csak szépsége is királyságra méltó; nem elégszik senki reá nézni.« (Tudomány)

Tusnády László
Liszt, a magasság és a mélység zenéje

Pisla fényű kunyhóink világáig nem jutott el, élete nagy részét idegenben töltötte, de a szíve magyar volt, mert az akart lenni, és ezzel a szívvel érezte meg, hogy világtörténelmi küldetésünk van. Ezt képviselte és hitte Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Madách Imre és mások is. Mindnyájan tudták, hogy ennek a szerepnek nem a dübörgő, mindent eltipró fegyverek adják meg a nagyságát, nem a hazug rögeszmék ön... kényuralma, hanem a szív, (Tudomány)

Tusnády László
Liszt Ferenc és a pesti árvíz (Százhetvenöt év rémei és fényei)

Százhetvenöt év! Mekkora idő! Mi minden változott meg azóta, ám van, ami most is ugyanaz, mintha egy év, egy hónap – egy perc sem múlt volna el közben. A tragédia egyszerre lehet a végső összeomlásnak, a halálnak, a végső pusztulásnak a lidérces megvalósulása, és ugyanakkor lehet valamilyen állandónak, valamilyen örök szilárdnak is a ténye: örökre világító fénye. A szá... momra ez a fény Liszt Ferenc zenéjéből árad. Nagy volt mindenféleképpen. (Tudomány)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 1/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

Nyolczszázados idő kegyeletes emléke vezet vissza a multba, hogy elbeszéljem szent László király életét. 1095-ben hunyt el szent királyunk, a legendák hőse, a népregék csodás alakja, ki a magyar faj összes erényeinek megszemélyesítője és magyarságunk leghivebb képviselője volt. A szent és nagy király halálakor - ugy olvassuk a legendában - az egész országban "nagy siralom és bánat támada ilyen kegyes királynak halálán" s most nyolcz század mulva nem siránkozással, (Tudomány)

Sajcz Bandi
SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉLETE 2/5 (I. (Szent) László király Emléknap)

Mikor Béla király meghalt, IV. Henrik német császár hadai már az országban voltak, magukkal hozván Endre király fiát, a 11 éves Salamont, hogy őt Magyarország trónjára helyezzék. Salamon még atyja életében meg lőn koronázva s párthivei mindjárt atyja halála után Németországba vitték a gyermeket, mivel IV. Henrik császár nővérével Judittal volt eljegyezve s most nagy német hadsereggel jöttek az országba, hogy őt valósággal is királylyá tegyék. (Tudomány)

Horváth Lajos
A magyar sereg csodálatos élelmezése

Történt ismét, hogy a besenyők zsivány népe Magyarországra tört elrabolni azt, amit magyar ember, magyar asszony és gyermekeik termesztettek, termeltek, alkottak és gondoztak. Országhű László király megint sereget gyűjtött és üldözőbe vette az ellenséget. Vonult is a sereg egy nagy pusztaságon át a besenyők nyomát követve. Fölötte hatalmas porfelleg jelezte, hogy mennyire kiszikkadt ez a vidék, semerre sem lehetett benne élelmet találni és beszerezni. Így hát a tartalék elfogyott és a vitézek (Tudomány)

T.Ágoston László
Lenkey tizedes

A monarchia légiós csapatának számos magyar tagja is volt. Köztük Lenkey Albin - Lenkey Károly 1848 - as honvédezredes fia -, aki Pueblóból 1865. április 8- án írt levelében így számolt be az élményeiről szüleinek. „1865 - ik év Január hó 21 -ikén értünk a vera crusi kikötőbe, és ott egy, a tenger közepén lévő vár mellett meg állapodva horgonyt vetettünk. Rögtön megkezdődött a kiszállítás és midőn partot érve a legelső spanyolt megláttam, képzelhetitek, miként bámultam. A kiszál... lás legnagyobb (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…”

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

T.Ágoston László
Lenkey tábornok útja Aradtól Egerig

Lenkey János tábornok az egyetlen az 1848 - 49 -es szabadságharc Aradon elítélt főtisztjei közül, akinek a sírja a trianoni magyar határokon belül található. Szülővárosában, Egerben, a Kisasszony - temetőben alussza örök álmát a tizennegyedik vértanú, akit csupán azért nem végeztek ki a másik tizenhárommal együtt, mert a fogságban - a hadbíró fenyegetései és az őrők brutalitása következtében - megőrült. Így még a vérszomjasságáról hírhedt Haynau sem merte kivégeztetni (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László pénze

Akkoriban még jó pénze volt a magyarnak. Általában hetvenkét százalék ezüstöt tartalmazott és a Magyar Királyság, a magyar állam gazdasági, politikai stb. ereje garantálta ennek a pénznek az értékállandóságát. Forgott is Szent István király, András király stb. pénze a német piacokon, a lengyel vásárokon, a tengerparti kereskedővárosok kikötőiben és nem vetették meg a vikingek sem, mikor híres kardjaikat árulták a magastermetű szlávoknak Kijevben vagy Novgorodban, akik akkoriban egymással viszálykodtak és (Tudomány)

Jankovics Marcell
Csontváry Kosztka Tivadar évszakai - Tél

Csontvárynak nincsenek évszakai a szó Mednyánszkys értelmében. Vannak képei, amelyeket nyáron festett, a Magyarországon készültek szinte kivétel nélkül ilyenek, vannak, amelyeken uralkodni látszik a tavasz (Virágzó mandulafák Taorminában) vagy az ősz (Hídon átkelő társaság), de a festői cél általában nem az évszak hangulatának a megragadása volt. Tipikus téli tájat például sohasem festett. A taorminai képeken ugyanakkor... (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap