Tudomány

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány

2012. október 13-án Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában mutatta be Fried István Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány című új kötetét a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely város önkormányzata. Fehér József múzeumigazgató és Kováts Dániel szerkesztő mellett maga a szerző beszélt a kötetről; az alábbiakban ennek tanulsá... gait foglalom össze. A magyar irodalom története a Kazinczyhoz való viszonyulásunk története (Tudomány)

Jankovics Marcell
Amiből semmi sem lett

A nevemhez köthetők munkák megtalálhatók a honlapomon. Itt jön a többi. A jelentéktelenebbeket és azokat, amelyek kevés időmet rabolták el, mellőzöm. Továbbá azokat is, amelyeket nem akartam nyilvánosságra hozni, vagy amelyekből még lehet valami. ’64. Indul az első Gusztáv-sorozat. A 68 elkészült epizód mellett sok ötletünk nem valósult meg. Többet már képes-forgatókönyvi formában dobott vissza a stúdióvezető. (A legtöbb Gusztáv-film ... (Tudomány)

T.Ágoston László
Aki eladta a császár borát

Az osztrák- magyar monarchia hadseregének katonái közül (főleg a tisztek és tiszthelyettesek ) nagyon sokan abból az országból „vettek maguknak feleséget”, ahol a csapattestük állomásozott. Így történt ez Lenkey Károly / a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány - aki 1848 májusában elsőként hozta haza a forradalom védelmére a huszár századát - bátyja / esetében is. Amikor Lenkey Károly befejezte a tanulmányait az aradi minorita gimnáziumban, 1819 - ben bevonult a 2., József huszárezredhez hadapródnak. (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László pénze

Akkoriban még jó pénze volt a magyarnak. Általában hetvenkét százalék ezüstöt tartalmazott és a Magyar Királyság, a magyar állam gazdasági, politikai stb. ereje garantálta ennek a pénznek az értékállandóságát. Forgott is Szent István király, András király stb. pénze a német piacokon, a lengyel vásárokon, a tengerparti kereskedővárosok kikötőiben és nem vetették meg a vikingek sem, mikor híres kardjaikat árulták a magastermetű szlávoknak Kijevben vagy Novgorodban, akik akkoriban egymással viszálykodtak és (Tudomány)

Jankovics Marcell
Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 1/3

Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az ember ellen. Kisbetűsre fokozta le a kultúrát, és kegyelemkenyéren tartja, miközben átvette az uralmat a világ felett. (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László jár a légben a magyar had fölött

A szent lovagkirály halála után sok-sok évvel tatárok sanyargatták kívül a Kárpátokon a szépséges Moldva magyar, német és román lakóit falvakon és városokban egyaránt. Az Arany Horda rablócsapatai voltak, akik a Krím-félszigeten székelő kánnak engedelmeskedtek. Lajos királyunk nem tűrhetvén az országunkhoz tartozó tartomány kirablására irányuló szándékot sem, a híres-neves Lackfi Endre erdélyi vajdát küldötte a székelyekkel át a hegyeken, hogy megtisztítanák a kegyetlen ellenségtől dombos Moldva lankás (Tudomány)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A magyar nemzet újrateremtéséről, Magyarország újraalkotásáról van szó és nem „rendszerváltásról". Le kell mosnunk magunkról a gyalázatot, amelyet ránk kentek a századok során ellenségeink. Ennek során akkor járunk el helyesen, ha mindig és mindenben visszacsatolunk az utolsó szervesen fejlődött, a hódító által még nem rontott korhoz és állapothoz.A történettudomány terén vissza kell uta... sítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 1/2

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Szerkesztő B
Zászló Levente: A fölszabadított tudattalan (esszé)

Amikor 1924-ben megjelent André Breton szürrealista kiáltványa, a beavatottak előtt nyilvánvaló volt, hogy a nevezetes manifesztum voltaképpen csak régóta ismert dolgok újrafogalmazása freudi hangszerelésben. Az ember ősidők óta törekszik arra, hogy művészetével, szimbolikájával egy másik világra irányuló, közvetlen érzékelőképességet fejlesszen ki magában – lényegében ez rejlik minden művészeti felfogás és irányultság hátterében. Célja (Tudomány)

Erdély-szerkesztő
Történeti genetika

A genetika bevonulhat a régészetbe, közelebbrõl a magyarság õstörténetének kutatásába is. Legalábbis ez remélhetõ egy módszertõl, amelyet Raskó István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központja (SZBK) genetikai intézetének igazgatója, valamint az intézet fiatal kutatója, Kalmár Tibor dolgozott ki. „Az MTA Régészeti Intézetében rendezett elõadáson azokról a hangsúlyozottan kezdeti eredményeinkrõl számoltunk be, hogyan is sikerült egy haté... (Tudomány)

Horváth Lajos
Leányrablás Kerlésnél

Történt, hogy a Moldvában lakó besenyők népe a borgói szoroson keresztül tavasszal áttörte a gyepű sorompókat, leverte a gyepű őröket, akik Magyarország határát őrizték és Erdélyen át rabolva és pusztítva a Meszes kapun keresztül berontott Biharba, hogy ott is zsákmányra tegyen szert. A besenyő sereget Gyula besenyő vezér Osul nevű főembere vezette. A pogány besenyők Bihar városáig kegyetlenül végigprédáltak mindent. Azután seregük megfordult északra és a gazdag Nyírségben véghetetlen sokaságú (Tudomány)

Horváth Lajos
László herceg a mogyoródi csatában

Történt, hogy a kedvező látomás oltalmában bízva haditábort bontottak Vácnál és nagy sokadalommal elindultak délszínre a Duna mellett. Végül megállapodtak egy takaros falunál, melynek Cinkota a neve. Salamon király serege pedig Tokajtól jött a vereckei nagyúton, mely Pesttől északra, Megyernél érte el a Dunán a gázlót. Így tehát kikerülhetetlennek látszott az összecsapás, mivelhogy László, Géza és Ottó hercegek a királynak és seregének az útját állták. A két sereg között a Mogyoród hegy feküdt, béke (Tudomány)

Horváth Lajos
Csodaszarvas jelölte ki Vác helyét

A dicsőségesen megvívott mogyoródi csata után, melyben sikeresen elhárították a német hódítás veszélyét, ami Salamon király uralkodásának idejében valóságos volt, Fehérvárra mentek a hercegek. Ahogy megnyugodott az ország, a nagy sereget elbocsátották, csak kisebbet tartottak maguk mellett. Ekkor a magyarok ösztönzésére Géza herceg, akit Magnusnak, azaz Nagynak is hívtak, elfogadta Szent István koronáját. Koronázás után azonnal elment arra a helyre, ahol látomás adta tudtul, hogy Magyarország (Tudomány)

Horváth Lajos
A tordai hasadék keletkezése

Történt ismeg a hitrege szerint, hogy a gaz kunok Torda fölött a Király-erdején táborba szálltak, ahonnan kényükre-kedvükre ellenőrizték a magyarokat, fosztogatták és pusztították falvainkat. A honmentő és hitvédő László király ezen felindulva be nem várhatta amíg egész serege összegyűlik, hanem kis csapatával, mintegy udvari vitézeivel Torda-Aranyos vármegyében termett. Azonnal rohamra indult a ki... rályerdejei kun tábor ellen csekély előhadával. A pogányok hadállásait, sáncait bevette, mindannyiukat kardélre (Tudomány)

Szerkesztő A
A kiesett kerékszeg és a legény ujja

Ment-ment, mendegélt László király a sereggel most éppen Horvátország felé. Hogy Ilona húgát akarta-e meglátogatni, aki a horvát királyhoz, Zvonimirhez ment feleségül vagy éppen valami hadi dologban járt, mert a horvát urak lázongtak, ma már nem lehet tudni. Kétségtelen azonban, hogy Zala vármegyében kocsikázott lőcsös szekéren, a szűkebb értelemben vett Göcsejben. Hát, mi tör... tént, mi nem, egyszer csak megbokrosodtak a lovai, talán dongó vagy darázs vagy bögöly keveredett a szőrök közé a fülükbe (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap