Tudomány

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Az Érmellék Kazinczy Ferenc emlékezetében

Az Érmellék a Berettyó és az Ér közötti sík- és dombvidék, melynek Margitta, Érmihályfalva, Székelyhíd, Bihardiószeg a nevezetesebb helységei, de megemlíthetjük Bagamér, Kokad, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztúr, Bogyoszló, Szalacs helységneveit az eredetileg ide tartozó 30-35 település között. Magyarlakta táj, nagy múltú, történelmi borvidék. Érmellék neve első említésben Éradony határa kapcsán fordul elő 1455-ben. Érmellék (Tudomány)

Jankovics Marcell
Adalék a kultúra genetikájához

2013. január 12-én a Spektrum csatornán megnéztem egy angol filmet a paradicsommadarakról. (A paradicsom madarai; narrátor David Attenborough, külön érdekesség, hogy a film két ornitológus szakértője egy pápua házaspár volt.) Egy násztáncra készülő hímet látok. Fekete vagy galléros paradicsommadarat, nem emlékszem már pontosan, melyiket. A narrátor szerint ennek a madárkának a tánca a legbonyo... lultabb, leglenyűgözőbb koreográfiájú. Miközben a „parkettjét” tisztogatja, a gyülekező (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy öröksége

Kazinczy Ferenc művelődéstörténeti megítélése ellentmondásos. Egyfelől az irodalomtörténet, a nyelvtudomány és az írói társadalom elismeri életművét, foglalkozik (a kutatás szintjén is) alkotásaival és ápolja kultuszát. A 2009-es Kazinczy-emlékév során a konferenciák, a megjelenő kötetek kellőképpen hangsúlyozták Kazinczy sokoldalúságát, stílusújítói és irodalomszervezői jelentőségét. Másfelől azonban a széphalmi mester (Tudomány)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57. A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy 250 éve (1/2)

1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, akinek életművét az egyik legjobban feldolgozottnak mondhatjuk: nagyon sokan és sokat írtak róla. Saját munkái – a korabeli kiadású könyveivel és a levelezésével - több, mint félszáz kötetben állnak a mindenkori olvasók rendelkezésére. Nem könnyűolvasmányok, mert – noha nyelv... újító írta őket – magukon hordják a nyelvújítás előtti magyar nyelv nehézkességének, botladozásainak, (Tudomány)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 1/3

A tanulmány Kazinczyról, a szükségben gazdálkodó emberről kíván új adalékokkal szolgálni. Kazinczy saját feljegyzéseire támaszkodva vázoljuk gazdasági elképzeléseit, előbb mint az anyjától függő, s 1813-tól mint „önálló" gazda tevékenységét. A forrásokból szembetűnő, hogy az ember, aki életét magasabb célnak, népe, nemzete felemelésének szentelte, mennyi nehézséggel, mindennapi kenyérgonddal küzdött. Sokszoros erőfeszítés (Tudomány)

Szerkesztő A
Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, (Tudomány)

Nyiri Péter - A Magyar Nyelv Múzeuma
Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány

2012. október 13-án Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában mutatta be Fried István Kazinczy Ferenc és a vitatott hagyomány című új kötetét a Kazinczy Ferenc Társaság és Sátoraljaújhely város önkormányzata. Fehér József múzeumigazgató és Kováts Dániel szerkesztő mellett maga a szerző beszélt a kötetről; az alábbiakban ennek tanulsá... gait foglalom össze. A magyar irodalom története a Kazinczyhoz való viszonyulásunk története (Tudomány)

Jankovics Marcell
Amiből semmi sem lett

A nevemhez köthetők munkák megtalálhatók a honlapomon. Itt jön a többi. A jelentéktelenebbeket és azokat, amelyek kevés időmet rabolták el, mellőzöm. Továbbá azokat is, amelyeket nem akartam nyilvánosságra hozni, vagy amelyekből még lehet valami. ’64. Indul az első Gusztáv-sorozat. A 68 elkészült epizód mellett sok ötletünk nem valósult meg. Többet már képes-forgatókönyvi formában dobott vissza a stúdióvezető. (A legtöbb Gusztáv-film ... (Tudomány)

T.Ágoston László
Aki eladta a császár borát

Az osztrák- magyar monarchia hadseregének katonái közül (főleg a tisztek és tiszthelyettesek ) nagyon sokan abból az országból „vettek maguknak feleséget”, ahol a csapattestük állomásozott. Így történt ez Lenkey Károly / a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány - aki 1848 májusában elsőként hozta haza a forradalom védelmére a huszár századát - bátyja / esetében is. Amikor Lenkey Károly befejezte a tanulmányait az aradi minorita gimnáziumban, 1819 - ben bevonult a 2., József huszárezredhez hadapródnak. (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László pénze

Akkoriban még jó pénze volt a magyarnak. Általában hetvenkét százalék ezüstöt tartalmazott és a Magyar Királyság, a magyar állam gazdasági, politikai stb. ereje garantálta ennek a pénznek az értékállandóságát. Forgott is Szent István király, András király stb. pénze a német piacokon, a lengyel vásárokon, a tengerparti kereskedővárosok kikötőiben és nem vetették meg a vikingek sem, mikor híres kardjaikat árulták a magastermetű szlávoknak Kijevben vagy Novgorodban, akik akkoriban egymással viszálykodtak és (Tudomány)

Jankovics Marcell
Új államalapítás - A magyarmegmaradás elve 1/3

Mindenekelőtt állítsuk fejre Marxot! Jó ideje a legkülönbözőbb fórumon, írásban és szóban, nem győzöm hangoztatni stratégiai alapvetésemet: minden bajunk fő oka, hogy a Kultúra elfajzott gyermeke, a Gazdaság, pontosabban szólva, a csupán néhány ezer embernek hatalmas hasznot hozó pénzpiaci szemlélet félresöpört minden ész- és szívbéli megfontolást, és föllázadt szülője meg az ember ellen. Kisbetűsre fokozta le a kultúrát, és kegyelemkenyéren tartja, miközben átvette az uralmat a világ felett. (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László jár a légben a magyar had fölött

A szent lovagkirály halála után sok-sok évvel tatárok sanyargatták kívül a Kárpátokon a szépséges Moldva magyar, német és román lakóit falvakon és városokban egyaránt. Az Arany Horda rablócsapatai voltak, akik a Krím-félszigeten székelő kánnak engedelmeskedtek. Lajos királyunk nem tűrhetvén az országunkhoz tartozó tartomány kirablására irányuló szándékot sem, a híres-neves Lackfi Endre erdélyi vajdát küldötte a székelyekkel át a hegyeken, hogy megtisztítanák a kegyetlen ellenségtől dombos Moldva lankás (Tudomány)

Horváth Lajos
A honfoglaláskori 108 nemzetség számáról

A magyar nemzet újrateremtéséről, Magyarország újraalkotásáról van szó és nem „rendszerváltásról". Le kell mosnunk magunkról a gyalázatot, amelyet ránk kentek a századok során ellenségeink. Ennek során akkor járunk el helyesen, ha mindig és mindenben visszacsatolunk az utolsó szervesen fejlődött, a hódító által még nem rontott korhoz és állapothoz.A történettudomány terén vissza kell uta... sítanunk minden vélekedést, áramlatot, törekvést, amely nemzetünk igazi történetét eltemeti, szétosztja az (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László hadosztálya

A török elleni háborúkban is előfordult, hogy a magyarok Szent László nevét kiáltozva rohantak a törökökre, akik a szent királyt a “föld félelmének” nevezték, mert az ő nevével ajkukon a magyarok sok győzelmet arattak a törökök fölött. Történt azonban újabb időkben is, hogy újsütetű pogány ellenség tört be a Kárpátok szorosain hazánkba. Ez vörös hadseregnek, szovjet hadseregnek nevezte magát és kegyetlenség, istentagadás dolgában semmivel (Tudomány)

Horváth Lajos
Szent László alamizsnát oszt a szegényeknek Fehérvárott

I. László király nemcsak harcias és vitéz volt hazánk megvédésében, hanem egyszersmind alázatos, szerény és kegyes is. Kegyességét azzal is kifejezte, hogy szokásában volt saját kezűleg alamizsnát osztogatni az arra rászorulóknak. Történt, hogy éppen Fehérvárott a Boldogságos Szűz templomának előcsarnokában kenyeret, húst és gyü... mölcsöket adogatott az elébe járulóknak. Jöttek hozzá a csonka-bonkák, a harcra és munkára képtelenek, a vakok és nagyothallók, az elaggottak, a rokontalanok és az (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 1/2

Először ötvenhét évvel ezelőtt éltem át azt, hogy az a hajdani nagy esemény az élet diadala volt. Eszmélésem hajnala óta tudtam, ismertem a déli harangszó üzenetét. Szerettem a harangokat, az adventi énekek boldogságot repeső hangvirágait, lélek-fakadásait, remény-repeséseit. Mentünk a rorátéra. Hullott a ruhánkra a hó. Szerettem magamon látni a nagy fehérséget. Úgy éreztem, hogy ezzel a fe... hérbe öltözéssel szabadul meg a lelkem minden rossztól, bűntől. Hamarosan boldog és ragyogó (Tudomány)

Tusnády László
Az élet diadala – Nándorfehérvár 2/2

Szabad-e világra szóló eseményekről úgy beszélni, hogy közben az ember a saját esendő létével néz szembe, arra hivatkozik? Nem jobb-e az, hogyha egy arra hívatott ítész felhőoszlop magasságából nézi a földi jelenségeket, a lét-karaván utasait, és mint sakkfigurákat, ide-oda rakja őket, és elmondja a végeredményt? Például azt, hogy nem is úgy voltak azok a dolgok, ahogy bennünk élnek. Egész meggyőződésünk, magyarságtudatunk esendő semmiség (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 1/2

Háromszázhuszonhét évvel ezelőtt boldog harangzúgás, áradó, dicsőítő versek sokasága zengte be Európát. Buda szabad lett. Megtört a mohamedán félhold hatalma. Egy kulcsfontosságú, bevehetetlennek látszó város újra a keresztény világhoz tartozott. Zengő harangok, múlt idők boldogságrepesői és halottak elsiratói! Újra hallak titeket. Minden hazai daloló és síró harangot, mert népem lelkét, szívét akarom érinteni. Öt... százötvenhét (Tudomány)

Tusnády László
„Péntek napja vala, Buda elesett…” 2/2

Ezerhatszáznyolcvanhat után több török népdal is azt hirdette, hogy „Elvette a német csodás Budánkat”. Mehmet Özbek gyűjteményében két népdalnak ez a refrénje, egy harmadikban ötször tér vissza a következő változatban: „Jött a gyaur, s elvette Buda várát”. Nagyon különös eredményre jutunk, ha az első két népdalt összehasonlítjuk azzal a változattal, melyet Kúnos Ignác Orsova mellett az egykori Ada Kále nevű, törökök lakta (Tudomány)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap