Vers

Csata Ernő
Önéletrajz (szenrjúsor) - részlet

Amit a szenrjúról tudni érdemes, röviden: a szenrjú abban különbözik a haikutól (mindkettő három soros és 5-7-5 szótagú), hogy többnyire nem a természetről, hanem hétköznapi helyzetekről, eseményekről szól, gyakran cinikusan, sötét humorral. Nincs benne sem évszakjelző szó (kigo), sem vágószó (kiredzsi). Viszont a haikuhoz hasonlóan nagy népszerűségnek örvend Nyugaton is, szenrjúdíjakat adnak ki, szenrjú... versenyeket rendeznek. (Vers)

Csata Ernő
Erdő vad zenéje

A Mátrai Művészeti Napok keretében, 2018. június 30. - július 8. között megszervezett Muzsikál az erdő című rendezvénysorozat része volt a július 1-jén tartott Irodalmi pályázat eredményhirdetése is, ahol az Erdő vad zenéje című versem, ami egy haikusor, a III. díjat kapta. Ennek a rendezvénynek éveken át a fővédnöke, haláláig, a néhai Jókai Anna volt, aki 2015-ben még személyesen adta át nekem az akkor nyert díjat. // Szél zúg, eső hull, / dörren az ég s hirtelen / nagy csattanással // (Vers)

Döbrentei Kornél
A tenger

Az árboc hegyében halálfejes tajték a kalózlobogó. / Elrabolni jöttünk habon szálló Ophéliát. A boldog / Bach lelke misézik, jaj, ezer orgona: tenger! Jajgató / cipôkben mezítlenek menetelnek: tenger! Annyi eloldott / hányást ragadnak el a sárga monszunok! Az Úr / döglött báránykáit a Golf-áram dajkálja ölén. / Türelem evangéliuma: tenger! – Gótikus halakban tunyul, / ôzgida-hangon esdekel a varázsló az aszály éjszakáján, / sóvár asszo... nyok tébolya verejtékezô dinnyét halász, / de csecsüket a só rágja (Vers)

Szerkesztő B
Szabó Lőrinc: Az első döntés

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt vissza... lépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Csata Ernő
Csend - Liniște

Lucian Blaga, Lámkeréken született, Szeben vármegyében, még az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1895. május 9-én, egy ortodox pap kilencedik gyermekeként és Kolozsváron halt meg, 1961. május 6-án. Román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában. 1936-tól a Román Akadémia tagja. Az erdélyi Tribuna újság közölt először verset tőle 1910-ben Pe țărm címmel. Csend című verse is filozofikus tartalmú. (Vers)

Csata Ernő
A barátom - Prietenul

Arghezi, Tudor / A barátom - Prietenul // Hát így, Urszejem, / Pihentesd fejed a térdemen - / És áraszd szemembe jóságod. / Szép kutya, tudod, én vagyok a barátod, / Bízol bennem, / Vad, hegyi pásztorom, és élvezed / A hangom és a kezem simogatását, / Mert érzed a sziklás Gorj, juhakol szagát / És az otthoni gubát, bocskort. / Selymes bundád bozontos / És kemények a lábaid, / Mint kaluser gazdád botjai. / De vas szemfogával puhán mardossa, / Mikor szájkosarából a kezem megfogja. / Kedvességét így mutatja. / (Vers)

Csata Ernő
Játszani akarok - Vreau să joc

Blaga, Lucian / Játszani akarok - Vreau să joc // Ó, játszani akarok, ahogy nem tudtam soha! / Ne érezze magát Isten / bennem / bilincsbe verve - tömlöc foglya. / Föld te, szárnyakat adj: / nyíl lennék, hogy átszelhessem / a végtelenséget, / körülöttem legyen csak ég, / alattam ég / s ég felettem - / és meggyúlva fényárban / játszadoznék, / áthatva hallatlan lendülettel, / hogy Isten felszusszanjon szabadon bennem, / s ne zúgolódjon: (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Döbrentei Kornél
Magyar Jób-sors

A hetvenéves Gyurkovics Tibornak / Szikáran is sok vagy, noha kevés, / akár fohászhoz az ábrahámi kés, / az Eljövetel hónapja a tiéd: Advent, / de semmi sem úgy jött el, / minden csupasz bitófakampó-kérdôjel, / egész megérkezésed elôtti léted ráment, / fölsírásoddal üzentél ómenes áment: / csak az lesz a tied, amit a jövô rádkent, / ha van vakmerôség, hát ez: / felnôtté lélegezted magad s belégebedsz, / valahol azt akarták, hogy elkésd, / nem az önleleplezést, de átlátni a teremtést, / kifosztottságtól gazdagodva (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Csata Ernő
Mi és a Föld - Noi și pământul

Blaga, Lucian / Mi és a Föld - Noi și pământul // Ma éjszaka annyi csillag lehull. / Az éj szelleme a Földet mintha fogóba zárná / és ráfúj egy taplóra, / hogy hirtelen meggyújtsa. / Ma éjjel, amikor lehull / annyi csillag, fiatal varázsló / teste ég a karjaimban, / mint egy máglya lángjaiban. / Én bolond, / mint lángnyelveket nyújtom karjaim, / hogy elolvasszam csupasz vállaid havát, / és szívjam, éhesen megemésszem / erőd, véred, büszkeséged, tavaszod, mindened. (Vers)

Rozványi Dávid
Brenner János boldoggá avatására

A rábakethelyi plébánia kertjében egy fából faragott szobor áll; egy fiatalember papi ruhában, arca szinte halál-szigorú, kezében kereszt. Egyszerű, de mesteri kézzel faragott alkotás. Brenner János nem volt híres író, alig maradtak fenn idézetek tőle, mégis, emlékét azonban nem csak hívei, hanem azok gyermekei is őrizték. „Az igaz emléke örökké él”. Nem tudja senki, hol támadták meg először azon az éjszakán, de az úton egy kápolna őrzi emlékét. (Vers)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével... (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Erdélyi hitvallás (Wass Albert)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap