Vers

Csata Ernő
Bolyai Farkas

Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe,őt magát a nemeuklideszi geo... metriák előfutáraként tartják számon. (Vers)

Felber Zsolt
Szép Ernő: Imádság

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Ki ülsz az égben a vihar felett, / Én Istenem, hallgass meg engemet. / Hozzád megy szívem (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Nem, nem, soha!

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar iro... dalomból. (Vers)

Szerkesztő A
Vörösmarty: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?/ Mi készt ezekre? büntetlen/ Fog hát az undok visszaélés bennetek/ Tenyészni, gyáva fajzatok?/ Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,/ Midőn serényen ébredez,/ Imez fajúltak átkosan kelő hada/ Alázza, dúlja, dönti meg./ Attila nyelve (melynek intő hangira/ Remegve tért ki a világ/ Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál/ Korunkban ennyi megvetőt./ Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk/ Fő kincse szenved (Vers)

Szerkesztő A
Vörösmarty Mihály: Szigetvár

Láttam veszélyes tájadat, oh Sziget! / Előttem állott roskadozó falad, / Előttem a múlt kor csatái / S gyászba borúlt ege Hunniának. // Itt késve mérgét nyelte az agg török; / Itt táboroztak népei dölyfösen, / Ott fenn erős, de számra kisded, / S győzve fogyó hadaink tanyáztak. // S onnan, ha kellett; mint az egek nyila / A záporoknak vad zuhanási közt, / Csattogva, sujtva, száz halálban / Törtek alá rabölő haraggal. // Kétszázezerrel víva meg (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Szerkesztő A
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály: Karácsonyi lábadozás

Komisz, kemény idő. Még a vér is megfagy / állatban, emberben. / Öregek mondják, hogy / ritkán láttak ily nagy / telet decemberben. / A hó szőnyegébe puhán süpped a láb, / mintha dunyhán menne. / Hejh, ha a hó cukor volna, ez a világ / milyen édes lenne!… // A kis nyugtalan nő, ki a friss hegypályát / futja hótalpakon, / akármennyit zuhan, puha / combocskáját / nem üti meg nagyon. / És az állástalan szegény ember, aki / nem mer még meghalni, / örül hogy reggeltől (Vers)

Jókai Anna
Jókai Anna: Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok szabadság vagy gyáva rabok „ez a kérdés, vá... lasszatok” (Vers)

Szerkesztő B
Illyés Gyula: Koszorú

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, / szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat / kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén / néha a kíntól, / többször a béna dühtől, megalázott. / Elhagytak szellemeid. Újra a fű közt, a / gazban, az aljban. / Mint évszázadokon át a behúzott / vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem / fáj fejem aggjai közt. A / nádkúpban remegő lányok közt, mialatt / átrobogott a tatár. A / szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak / néma ajak-mozgás mímelte a szót, / mert hangot (Vers)

Jókai Anna
Jókai Anna: Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok szabadság vagy gyáva rabok „ez a kérdés, vá... lasszatok” (Vers)

Szerkesztő A
Arany János: Kedves barátom...

Kedves barátom, lelkem jobb fele!/ Mi volna édesebb dolog nekem,/ Mint írni hozzád, írni íveket,/ Tarkán, ahogy jő, zöld, piros, fejér,/ Meg tudja a szent, millyen gondolat./ S mégis te feddesz és panaszkodol,/ Halott-beszédet tartasz síromon,/ És több eféle. Megvallom, fiu,/ E szemrehányás, e feddő levél,/ E szenvedélyes "meghaltál" kiáltás,/ E lecke ízű dorgáló beszéd,/ Ez a lelket leöntő nyakleves,/ Ily megrohanva, ily vá... (Vers)

Csata Ernő
Hagyj időt - Fă-ți timp

Dorz, Traian (1914-1989), verse: Fă-ți timp - Hagyj időt: Sietős, átmenő utadon az öröklét felé,/ Hagyj időt, csupán egy percet is, nézz a lábad elé! / Hagyj időt meglátni az égő fájdalmat és könnyet, / Hagyj időt irgalommal enyhíteni a szenvedőket. // Hagyj időt az igaznak és álomba merülésnek, / Hagyj időt a tiszta szívből jövő éneklésnek, / Hagyj időt látni az erdőt, hallgatni a forrást, / Hagyj időt meghallani a gémet, a virágzást. // Hagyj időt segíteni az elmaradt gyengén, / Hagyj időt egyedül imádkozni... (Vers)

Turcsány Péter
Szivárvány-boltú kapu…

Kapu a Pilisre, így képzellek én el, / táncoló véset, teli hajlattal, fénnyel, / mesélő turbán-hegy, török és szerb sírok, / mellőlük mégiscsak magyar gyermek kémlel: / jobbra, gesztenyés dombok fölött Petőfi / szívét a Kőhegyen még vihar felhőzi, / de lent, egy dunai sziget csuka-orrán / Jékely, a költő ül s csuka akad horgán, // már neve is ősidők emlékére rímel, / Árpád-fi volt Zolta – s Áprilyé Zoltán, // s szemből, a hegyek dobogó mélyeiből / magyar hit dübög (Vers)

Jókai Anna
Szegény Magyarország

Szegény Magyarország / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / közepén halt meg a vigasz. / A nemzet körös-körülre átköltözött, / ő tart össze minket: az üldözött. / Vagyunk: / foszló anyagban cérna sorsa / voltunk: / hajdan nép / legyünk: / majdan horda…? / / / Ötvenhat lyukas zászlaján / a címer pusztán ragtapasz; / mára kilyukadt a haza is: / / Magyar Irodalmi Lap / (Vers)

Csata Ernő
Önéletrajz (szenrjúsor) - részlet

Amit a szenrjúról tudni érdemes, röviden: a szenrjú abban különbözik a haikutól (mindkettő három soros és 5-7-5 szótagú), hogy többnyire nem a természetről, hanem hétköznapi helyzetekről, eseményekről szól, gyakran cinikusan, sötét humorral. Nincs benne sem évszakjelző szó (kigo), sem vágószó (kiredzsi). Viszont a haikuhoz hasonlóan nagy népszerűségnek örvend Nyugaton is, szenrjúdíjakat adnak ki, szenrjú... versenyeket rendeznek. (Vers)

Csata Ernő
Erdő vad zenéje

A Mátrai Művészeti Napok keretében, 2018. június 30. - július 8. között megszervezett Muzsikál az erdő című rendezvénysorozat része volt a július 1-jén tartott Irodalmi pályázat eredményhirdetése is, ahol az Erdő vad zenéje című versem, ami egy haikusor, a III. díjat kapta. Ennek a rendezvénynek éveken át a fővédnöke, haláláig, a néhai Jókai Anna volt, aki 2015-ben még személyesen adta át nekem az akkor nyert díjat. // Szél zúg, eső hull, / dörren az ég s hirtelen / nagy csattanással // (Vers)

Döbrentei Kornél
A tenger

Az árboc hegyében halálfejes tajték a kalózlobogó. / Elrabolni jöttünk habon szálló Ophéliát. A boldog / Bach lelke misézik, jaj, ezer orgona: tenger! Jajgató / cipôkben mezítlenek menetelnek: tenger! Annyi eloldott / hányást ragadnak el a sárga monszunok! Az Úr / döglött báránykáit a Golf-áram dajkálja ölén. / Türelem evangéliuma: tenger! – Gótikus halakban tunyul, / ôzgida-hangon esdekel a varázsló az aszály éjszakáján, / sóvár asszo... nyok tébolya verejtékezô dinnyét halász, / de csecsüket a só rágja (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap