Vers

Turcsány Péter
Évezredváltó pirkadat

Mi volt, mi lesz apáink s e század titka? / Isonzó, Don? Auswitz, Hirosíma, / Szerbia? Kinek, mitől ki előtt, / s miért kellene pirulnia? / Asszonyomnak kell-e? / Gyermekeimnek kell-e? Barátaimnak kell-e?/ Tavaszban virághab-rokolyás, nyárban/ újszülött termést ringató fáimnak miért/ kellene?/ S úsztatónk vizén a kacsanyom-/ horzsolta tó arcvonásainak, hol gyöngytyúk/ s vadlúd megett fácán is talál szemet –/ miért kellene?/ Arcborító alkonyi (Vers)

Szerkesztő B
Kisfaludi Károly: Mohács

Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek, / Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! / Hollószárnyaival lebegett a zordon Enyészet, / S pusztitó erejét rád viharozta dühe, / S vak diadalma jelét robogó villámival itten / Honni vitéz seregink holttetemikre süté. / Tomori! büszke vezér! mért hagytad el érseki széked; / Nem halt volna hazánk disze, virága veled. / Harcz tüze lángitá bizton viadalra kikelted', / S érted mennyi dicsők estenek ál... dozatul! (Vers)

Turcsány Péter
Ithaka első éjszakáján

Isteni sarj maradéka – nyitottam a partra szemem:/ üllő-fényes a dombhát – alkonyi csöndre feszül,/ esti darázsraj a nép, hazaszáll, kikötőkbe szorul,/ indul az ösvény, megnyíló repedése a völgynek – /fölvezet arra, ahol csak a hold meg a cédrus az út,/ pillanat-íve a földnek kéken az égre vetül!/ Árny-lugasában az ember bújik társaival,/ mulatozik s dala veri el baglyok tűznéző huhogását.// Isteni sarj maradéka – nyitottam a csöndre fülem,/ vártak a csúcsok... (Vers)

Csata Ernő
Semmelweis láz

Semmelweis Ignác mindössze 47 éves volt, amikor feleségével és kislányával Bécsbe, egy bőrgyógyász barátjának klinikájára utazott, ahol legnagyobb megdöbbenésére az ápolók közölték vele, hogy egy elmegyógyintézetben van, ahová őrültként utalták be. Amikor tiltakozott, brutálisan megverték, kényszerzubbonyt adtak rá, több csontját eltörték. Orvosi ellátás nélkül a sebek elfertőződtek és vérmérgezést kapott, hamarosan pokoli kínok között halt meg az anyák megmentője... (Vers)

Szerkesztő A
Emlékezz, hogy emlékeztess!

– Moldvai magyar Passió –// I.// A lélek, ha szállna,/ mi bennem él,/ A láng, ha volna szárnya,/ mely hozzátok ér –/ Eggyé lobogna mind a fény/ köszönteni magas Urát!// Kifordított subánk,/ Csángó-hazánk,/ Báránybőr-meleged/ már nem áld,/ tegyél csodát!/ Terítsed mégis reánk/ Emlék-hazánk,/ Emlék-hazánk./ Urunk, te Magasságos!/ Tegyél csodát,/ tegyél csodát!// Mert megállta hányszor,/ hogy magalázták százszor, (Vers)

Szerkesztő B
Kölcsey Ferenc: Emléklapra - Töredékek

Emléklapra // Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak / Hagyd örökűl ha kihúnysz: A HAZA MINDEN ELŐTT. // Pozsony, 1833. június 14. /// Felírás Kende Zsigmond házára // Alkota munkás kéz engem; s a szőke Szamosnak / Partjain a költő lát vala s renge felém: / Ház, örökülj; s vídám békével tartsad öledben / Gazdád, s gyermekeit, s hív unokái sorát! // 1833 /// Szép Erdély.... // Töredék // Szép Erdély barna fürtű (Vers)

Csata Ernő
A ház kigyója - Șarpele casei

Marin Sorescu: A ház kígyója - Şarpele casei, (Fordította: Csata Ernő) // Az udvarról jött és besiklott a lyukon / A ház alatti pincébe. / Egy örvös kígyó volt, inkább fehér, fehéres. / George gyerek volt: ‒ Ni a kígyó, ni a kígyó! // És anyám: Ne üsd meg, / Ez a ház kígyója. / Nem bánt. / Egyelőre nem marta meg. // De egy fél év vagy egy év múlva / Újra megjelent. És egy bunkósbottal megütötte. / Feltekeredett a botra és ő felemelte / A botot, szinte a fejére hullott. // (Vers)

Szerkesztő A
Kölcsey: Huszt - Töredék

Huszt // Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;/ Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. / Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott / Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. / És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? / Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? / Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! / Cseke, 1831. december 29. // ... (Vers)

Szerkesztő B
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Turcsány Péter
Pilisi vissza-visszatérés

Laszlovszky József régészprofesszornak és családomnak - A hely, a föld, a lépés/ideköt mind e földhöz, //lelken a fájó tépés,/ütés a megyötörtön,//a fölégetett romok,/szénporba fulladt homok,//az elhajított kereszt,/testen a nyílt sebek,//pilisi tavak, huták/üvegcsillám nyomai,//igazságot, mi múltunk,/neked kell ránk osztani, //erőt a letiportnak,//vissza nem tért lakóknak,//tájhonos népeinknek,//vért izzadt sodronyingnek; //a hely, a (Vers)

Turcsány Péter
Tékozlásaimból visszatérve

A sors engem végül is / jóváhagyott, / lettem egy fejezet / a történelemben, / mely engem is így és úgy / hánytatott, / / próbára tett, s a próbát, / hová helyezett, / álltam ott, / de a nemzetet / - kinek nemzettem én is / kedves, jó néhány / gyermeket -, / / mivé emelhettem én? / menthettem-e / és védhettem-e / túl fél évszázad rongyos / ütközésein? / / nemzedékem, / ölelhetem-e révbe érten / engem ölelő / véreim? / / adhattam-e (Vers)

Csata Ernő
A fegyőr dala - Chanson du Geôlier

Prévert, Jacques / A fegyőr dala / Chanson du Geôlier // (Fordította Csata Ernő) // Hová mégy szép fegyőr / A vérfoltos kulccsal / Kiszabadítom akit szeretek / Ha van még rá időm / Mert bezártam / Szeretettel kegyetlenül / A legtitkosabb vágyaimba / A legmélyebb gyötrelmeimbe / A jövő hazugságaiba / Az ostoba fogadalmaimba / Szeretném kiszabadítani / Akarom hogy szabad legyen / És elfelejtsen / Anélkül hogy elmenne / Visszajöjjön / És még engem szeressen / Vagy egy másikat / Ha azt kedveli / És ha egyedül (Vers)

Kiss Dénes
Magyarságom

Én úgy vagyok magyar, hogy belerázkódok, és megrendülök bele./ Mint amikor a Föld mozog, s csikorog lelkemet átvágó izgága tengelye. / Vagyok magyar, mint a kiveszők, akiket nem véd nemzetköziség, / csak maguk ősi tartása és a nyelvük hány százezer éve, / a Föld nevű bolygó forgása, a körüljárása és megnevezése. / Úgy vagyok magyar, hogy nem tudok más lenni soha és sehol. / Sem álmomban, sem ébren. Se étlen-szomjan, se magányban / Se gazdagon, se szegényen. ... (Vers)

Kiss Dénes
Velünk, vagy ellenünk

Kiss Dénes József Attila díjas költő, újságíró nyelvfantaszta „Velünk nagy ellenünk” című 1956-ban írt verse miatt húsz évesen börtönbe került. 1957. március 10-én tartóztatták le. Szabadulása után az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották, és ez ma is érvényben van. 1996 márciusában visszautasította a Magyar Köztársaság Érdemrendjét. - Döntsd el magyar, mondd ki a szót!/Itt visszalépni nem lehet!/Az ... (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Felber Zsolt
Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus

Dsida Jenő egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfeledtetni. Szamizdatban, gépírással terjesztették. A költő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán. „Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: "Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni!" (Vers)

Jókai Anna
Ima Magyarországért ...

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY A HAZASZERETETRŐL! // Öregisten, Nagyisten/ nézd, hogy élünk itt lenn/ katlanba zárva/ csodára várva/ csöbörből-vödörbe magyarok./ Itt élünk se élve se halva/ hurrá a vödörben hal van/ süthetünk szálkás kis pecsenyét/ a friss húst viszi már a fürge menyét/ körben a bozótból/ ragadozók szeme villog/ az elhevert csordákon/ áldozati billog/ (csitt, csak csen... desen, ne kiálts,/ mormold, csak mormold az imát) // Öreg... (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Csata Ernő
A csillagig - La steaua

Mihai Eminescu, a román irodalom legnagyobb költője, többen úgy tartják, hogy ő a román líra ,,Esthajnalcsillaga''. A csillagig - La steaua / (Fordította Csata Ernő) // A csillagig, mi felragyog, / Oly nagy a messzeség, / Hogy ezredévekig tartott, / Amíg ideért a fényesség. // Régen kihunyt az úton, / A végtelen kék űrben, / Fénye kóbor sugáron, / Most villant szemünkbe. // A csillagkép, mely halott, / Lassan kúszott fel az égre; / Tündökölt, nem látszott, / Kimúlt, mire látjuk végre. // Ahogy az óhajunk, ... (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap