Vers

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Erdélyi hitvallás (Wass Albert)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét. / Ta... nultam (Vers)

Csata Ernő
Hisszárlik - Isarlâk

Barbu, Ion: Hisszárlik - Isarlâk // Anton Pann világának méltóbb tiszteletére'' // Valahol a török Dunánál, / Fonnyadt dohányok mezején, / A Rossz és a Jó közepén, / Gyötrődve az ég létráján, // Kell létezzen: / Fehéren, / Egyenesen / Hisszárlik! // Napfényből kiszakadva! / Epekedő, kenő hangja, / Olyan finoman legyint, / Mint egy szent müezzin, / Ha imát rebeg sietvén, / Tündérének, a torony tetején… // * // - Hisszárlik, szívem vágya, / Fehérlik, mint egy rája / Pestises napjának mesze, / Kő és zöldség fészke, (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt?/ Hol a hiba? Ki tehet róla?/ Hisz itt belül minden meleg még (Vers)

Csata Ernő
Andrii-Popa - Andrii-Popa*

Vasile Alecsandri: Andrii-Popa* - Andrii-Popa // (Fordította Csata Ernő) // Valea Seacăn ki járna / Kivonva a handzsárja / És inge is kigombolva? / A híres Andrii-Popa! // Hét éve betyár módra / Az urakat kigúnyolta, / Övé folyton a zsákmány, / Andrii-Popa, a zsivány! // Éjjel-nappal a nyeregben, / Haramiák vámját szedte, / Mindenhol az országban! / Fut a zsoldos is vágtában, // Csőre töltött a puskája / Tövén háromgolyós tárja, / Pej lova már négyéves, / Amelyik harap és mérges, // Hét bajtársa mellette állnak, (Vers)

Csata Ernő
Kellene - At trebui

Blandiana, Ana: eredeti nevén Otilia Doina Coman, 1942-ben született Temesváron, a gimnáziumot Nagyváradon, az egyetemet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Költő és prózaíró. 1989 előtt a romániai szellemi ellenállás egyik meghatározó alakja. / Kellene - Ar trebui // (Fordította Csata Ernő) // Öregnek kellene szülessünk, / Érkezzünk bölcsként, / Képesek legyünk meghatározni sorsunkat a világban, Tudjuk az elemi keresztútból milyen utak indulnak (Vers)

Csata Ernő
Szentírásszépségű asszonyom - Femeia mea frumoasă ca scriptura

Brumaru, Emil // Szentírásszépségű asszonyom - Femeia mea frumoasă ca scriptura // (Fordította Csata Ernő) // Szentírásszépségű asszonyom, / Nem a combod, melled, ajkad akarom, // Érett eper lelkedet csupán, / Bölcs illatával és húsán // És gondolataid puha mélységét, / Erőmet növelő délutáni méz ízét, // Pillangóágyat vetnék harmatasztalomon, / Bűnösen fehér menyasszonyom, // És megépíteném szavak édes mennyét, / Ahova ifjúságodat lefektetnéd, // (Vers)

Csata Ernő
Verseny - Concurs

SORESCU, MARIN: 1936-ban született Olténiában, Bulzești nevű faluban. A Labiș–Nichita Stănescu–Ioan Alexandru középnemzedék legtehetségesebbjeinek egyike, világirodalmi szempontból is ismert mind költészete, mind drámái. 1996-ban halt meg, rövid ideig az 1989 utáni egyik román kormányzat művelődésügyi minisztere volt, ő alapította az olténiai irodalmi folyóiratot. Fanyar, paradoxonokra építő gondolati költészete iskolát teremtett a román irodalomban, de máig felülmúlhatatlan. (Vers)

Csata Ernő
Különbség - Deosebire

Pribeagu, Ion: Különbség / Deosebire / (Fordította Csata Ernő) // Móric, a fiú, ki jól tanul / A bákói iskolából, / Egyik nap váratlanul / Megkérdezte az apjától: / - „Apukám, mondd csak, / De ne légy sértődött, / Mi különbség van / Egy nő és egy férfi között?'' // - „Jaj Istenem, jaj nekem / Móric, megőrjítesz, / Hogy lehet gyermekem / Kérdezni tőlem ilyet. / Egy fiú, mint te, tanul, / Nem kérdezget hóbortosan / Olyanokat szemérmetlenül, / Amik nem hozzáillők korban.” // (Vers)

Csata Ernő
Ölelés

Az ölelések mindig izgatóak tudnak lenni, a végkifejletüket soha nem lehet pontosan kiszámítani. Az ember nagyon sokszor a hormonok játékszere, az endorfin (boldogsághormon) bűvköréből nehezen lehet szabadulni. // Ujjaimban a mindenség ritmusa dobol, / lábamat köréd fonom és karjaimmal / beléd kapaszkodom, mint viharvert / fa gyökere az anyaföldbe. // Nem hallom a mennydörgést / s az istennyilától sem félek / karjaidban, megbabonázva / egy bűvös világ rejtelme vonz, (Vers)

Csata Ernő
Jégkor után

Jégkor után // Orangután, ha lesz még ilyen a jégkor után, / verseimet, ha hozzád fújják a viharok / és megtalálod belefagyva jégbe, hóba, / tudjad, hogy laptopon pötyögtettem sorba. / Nem írtam tollal, tintával, mint régen, / sem csúnyán, sem gyöngybetűkkel szépen, / azt sem mondom, hogy verset írok, / hisz öregkoromra elfelejtem, hogy írni tudok. / A levelet is ritkán adom fel borítékban a postára, / többnyire bedobom egy virtuális ládába, / ami a címzetthez érhet, akár egy gombnyomásra, / ha nem gyanús... (Vers)

Csata Ernő
Szerettem - Am iubit

Labiş, Nicolae: Szerettem... / Am iubit... // (Csata Ernő fordítása) // Szerettem mióta vagyok / Nyári ég, ha tisztán ragyog, / A bozontos rekettyéket, / Szivárványokat a bércen / Vagy az erdőket oly mélyen, / Megdermedten, hófehéren. / Kedveltem a rónaságot, / Ahol láttam délibábot, / Vagy a magas hegygerincen / Villámokat szép körívben, / És a darvak vonulását, / Magasságok nagy nyugalmát, / Törpefenyők makacsságát, / Felhők ölelő foszlányát. // (Vers)

Kondra Katalin
A legszebb ajándék

Bontogatom a csomagom,/az első réteg alatt bámuló nagy szemek,/ aprócska kezek,/édes mosolyok rejlenek. /Felbátorodva bontom tovább csupaszív kedves kis csomagom, /ölelő karok nyújtóznak felém,/puszik záporoznak az arcomon/ s én gyönyörködve veszem karomba, /milyen drága, milyen szépséges és az enyém./ Ahogy tovább bontom, nőni kezd a csomag/ és egy királylány/fi toppan elém. /Cserfesen fecseg, be nem áll a szája,/ kérdez és mindent tudni akar. /Nem győzöm a sok kérdést megválaszolni, (Vers)

Csata Ernő
Állomás a mezőn - Halta pe câmp

Dinescu, Mircea, 1950 november 11-én született a dél-romániai Slobozián. A jelenkori román irodalom egyik meghatározó alkotójaként tartják számon. Állomás a mezőn - Halta pe câmp // (Fordította Csata Ernő) // Mikor a Hold, mint melltű, akad rá a ruhádra, / álmodod magad rózsaszínű tégla állomásnak, / ahova a vonat szinte érzékien jön be. / De nem tudom, benned a forgalmista lázad / vagy a csőszt érzed lesben a gabonában, / s a lámpánál lázasan kapaszkodsz a bűnbe? (Vers)

Csata Ernő
A szivárvány - Brâul Cosânzenii

Coșbuc, George: A szivárvány - Brâul Cosânzenii / Szép Ilona napszemének / S szőke, búzatábla hajának; / Virágból szőtt öltőjének / És derekán az övének, / A világon nem volt párja. // Színarany volt mindene, / Egy villám a hevült testén. / Ami tűzzel fénylik éjjelen, / És derékövén szerencse, / Mint egy bűvös ereklyén. // Elkábult, hogy elvesztheti, / S búcsút inthet a szerencsének, / Majd virág sem gyönyörködteti, / Zöld erdő árnya sem védheti / És nyarai hidegek lennének. // De a Szent Nap egész estig /... (Vers)

Csata Ernő
Még van egy óhajom - Mai am un singur dor

Eminescu, Mihai: Még van egy óhajom - Mai am un singur dor // Még van egy óhajom/ Az est csendjében / Hagyjatok meghalnom / A tengerszélen; / Puha legyen álmom / Az erdő közelében, / Vizek végtelenjében / Derült az égboltom. / Nem kell annyi zászló, / Díszes ravatal, / Fonjátok ágyamat / Sok zsenge ágból. // És senki utánam / A fejemnél ne sírjon, / Csak az ősz bánja / A fonnyadt avaron. / Míg forrás... vize csobog, / Zubog szakadatlan, / Fenyők hegyén, magasan, / A lenyugvó hold topogjon. // (Vers)

Felber Zsolt
Szép Ernő: Imádság

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. // Ki ülsz az égben a vihar felett, / Én Istenem, hallgass meg engemet. / Hozzád megy szívem (Vers)

Csata Ernő
Halott hölgyről - Sur une morte

Alfred de Musset: Halott hölgyről - Sur une morte // Szép volt, ha Örök álmán / Aludva, a kápolna sötétje, / Szent Mihály vetett ágyán, / Szép lehet a dermedtsége. // Jó volt, ha jósága / Adás a futva nyújtott kézből, / Nem Isten előtt vagy parancsára, / Alamizsna könyörületből. // Gondolkodott, ha hiú zaját / A lágyan pergő hangnak, / Vagy a patak robaját / Elfogadjuk gondolatnak. // Imádkozott, ha szép szeme, / Néha a földre sütve, / Néha az égre emelve, / Esetleg imának tűnne. // (Vers)

Csata Ernő
Bércek ormán - Peste vârfuri

Mihai Eminescu: a román irodalom legismertebb költője, irodalmi pályája 1866-ban kezdődött: Iosif Vulcan lapja, a nagyváradi Familia közölte De-aș avea című versét. Iosif Vulcan változtatta meg a költő nevét Mihai Eminoviciról, Mihai Eminescura. // Bércek ormán / Peste vârfuri // Bércek ormán a sápadt hold, / Fák levele zizzen tompán, / Átszűrődve éger lombján, / Havasi kürt búsan szól. // Ahogy megérzem távolát, / Elhalkulva, csendesen, / Édesíti árva lelkem / Túlvilági mámorát. // (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap