Vers

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Csata Ernő
A csillagig - La steaua

Mihai Eminescu, a román irodalom legnagyobb költője, többen úgy tartják, hogy ő a román líra ,,Esthajnalcsillaga''. A csillagig - La steaua / (Fordította Csata Ernő) // A csillagig, mi felragyog, / Oly nagy a messzeség, / Hogy ezredévekig tartott, / Amíg ideért a fényesség. // Régen kihunyt az úton, / A végtelen kék űrben, / Fénye kóbor sugáron, / Most villant szemünkbe. // A csillagkép, mely halott, / Lassan kúszott fel az égre; / Tündökölt, nem látszott, / Kimúlt, mire látjuk végre. // Ahogy az óhajunk, ... (Vers)

Csata Ernő
Az éj rejtélyei - Misterele nopții

Az éj rejtélyei / Misterele nopții // (Fordította Csata Ernő) // Míg fénylő csillagokból / Lassan ránk hull az éj, / Sóvárgó árnyaival, / Suttogó lányaival / Álomba ringat a kéj; // Hány szívet gyönyörbe / Rángat könnyedén! / De, hányat a fájdalom / Bűvös hangja nyom / Halk, szelíd énekén. // Egy pár sápadt árnyék, / Pihe hópelyhek nyomán, / A hold ezüstös sugarai, / Jövőm összes vágyai / Ezen sodrat fonalán; // Két angyal sírva énekel, / Keservén az éji búnak, / Törvényén a csillagárnak, / Nyomában az égi... (Vers)

Csata Ernő
Azért vagyunk...

,,Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. // Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig befolyásolták képzet- és képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt...'' Hegedűs Géza (Vers)

Jókai Anna
Ima Magyarországért ...

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY A HAZASZERETETRŐL! // Öregisten, Nagyisten/ nézd, hogy élünk itt lenn/ katlanba zárva/ csodára várva/ csöbörből-vödörbe magyarok./ Itt élünk se élve se halva/ hurrá a vödörben hal van/ süthetünk szálkás kis pecsenyét/ a friss húst viszi már a fürge menyét/ körben a bozótból/ ragadozók szeme villog/ az elhevert csordákon/ áldozati billog/ (csitt, csak csen... desen, ne kiálts,/ mormold, csak mormold az imát) // Öreg... (Vers)

Bihary József
Történelem, alulnézetben

emlékezz még a jurta nyílt sátor/merszet hogyan varázsolt a sámán/miként süvít körötted nyílzápor/hogy ősöd bátran ült lova hátán/lásd meg újra a végtelen pusztát/a kürtök hívó hangjait halljad/mely ostorcsapásként rajtad fut át/s vérzivatar mi utánad ballag/idézd fel, a szarvas hogyan szökken/miként csap le a Napfia-turul/hogy még él szivárvány a vízcsöppben/vércsepp a szívedből miért gurul... /miattad lett vándor az a sólyom hogy az Uraltól a Hortobágyig/vezessen és lett Zvolenből Zólyom/... (Vers)

Bihary József
"IX: Ecloga"

A Szerkesztő B szíves figyelmébe!/Pásztor:/Nyájamat áldozom. Üszköket, kínokat él ma meg értem./Vétketek ellenem életek ezrein ért fel az égig./Álima bűnöket, áldozat átkokat oldani mégsem/képes. A népemet elveri. Sárga a csillaga s fénylik./Költő:/Én Uram! Íme, a sorsom a láger e sírverem-ágya/szabja meg, és bele hull velem éke a szónak, a szépnek/-, költőnk innen az egykori, távoli hitvese vágya/várja-e? - álmai éljenek, abba ne hulljon az ének./Pásztor:/Éljenek? Úgy lehet, éneked éltetem, ám az a kétely,/ (Vers)

Matekovics János Zoltán
Örömkiállítás

A Békés megyével határos Arad megyében van egy színmagyar falu: Simonyifalva. A határ túloldalán. A családom egy része oda való. Ott töltöttem fél gyerekkoromat. A faluban szerzett élményeimről regényt írok, amit ezen oldalon közlök majd. Elég az hozzá, hogy a házak előtt, az utcán szilvafák sorakoznak. Gyakran ráztam én is a fát, és elgondolkodtam: ha egyszer leráztam a szilvát, miért nem rázhatom vissza? Érdekes lenne. / Kifor... dítjuk (Vers)

Csata Ernő
Vasárnapok - Dimanches

(Fordította Csata Ernő) // Hamlet: Van leánya? / Polonius: Igenis, van, uram! / Hamlet: Ne engedje napon járni; a fogékonyság nagy áldás; / de nehogy a leánya fogékony találjon lenni.* / *Arany János fordítása. // Nem riasztja senki, de sír az égboltja, / Esik, esik, pásztorlányka! Rá a folyóra…// A folyón a vasárnapi pihenés; / Nem jár uszály, se fel, se lefelé. // A városra a vecsernye harangzúgása száll, / Nincs idill, a vízpartokon is csak pusztaság. // Tova egy kollégiumi diák (ó, szegény hulla!) / Sokan... (Vers)

Matekovics János Zoltán
Árnyak a gyerekszoba falán

1997 és 2002 között részt vállaltam a sepsiszentgyörgyi Mesekaláka megalakításában. Ez akkor Románia egyetlen magyar nyelvű gyerek-tévészínháza volt akkoriban. Minden héten új műsorral jelentkeztünk, ebben mesejeleneteket részben megzenésített verseket, részben saját dalokat mutattunk be. Utóbbiak szövegeit én írtam, A heti rendszeres fellépések mellett vállaltunk kiszállásokat is,Voltunk az idősek otthonában, kórházakban, stb. Fellépéseinket rendszerint bemutatta a sepsiszentgyörgyi helyi tévé. (Vers)

Csata Ernő
A szökevény - Le Déserteur

(Csata Ernő fordítása) // Az Elnök úrnak / írok ma egy levelet, / elolvassa lehet, / ha lesz ideje, ugyan. / Jönnék és átvenném / katonai papíromat, / a háborús behívómat / szerdán estefelé. / Én, Elnök uram / azt meg nem tehetem, / nem ez a földi végzetem, / hogy társaimat gyilkoljam. / Ezért Ön ne őrjöngjön, / fontos, hogy elmondjam, / döntésemet meghoztam / arról, hogy megszököm. // Amióta tudom az éveim, / láttam apám halálát, / testvéreim elindulását / és a síró gyermekeim. / Anyám sokat szenvedett / mielőtt (Vers)

Csata Ernő
Ha nem kérek túl sokat - Dacă nu cer prea mult

(Fordította Csata Ernő) / ─ Mit vinnél magaddal, / Ha naponta kellene ingázzál / Menny és pokol között, / Előadásokat tartani? / ─ Egy könyvet, egy üveg bort és egy nőt, Uram, / Ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz, a nőt nem lehet, / Mert folyton csak mondana, / Megtöltené a fejed semmiségekkel / És nem tudnál készülni a kurzusra. / ─ Kérlek, hagyd ki a könyvet, / Uram, azt megírom én, ha mellettem van / Egy üveg bor és egy nő. / Ezt szeretném, ha nem kérek túl sokat. / ─ Sokat kérsz. / ─ Mit vinnél magaddal, (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Jókai Anna
Krónikásének (1956–2006)

KÖTELEZŐ OLVASMÁNY! // …akik leseperték, besöpörték / akik átvertek, megvertek / akik szónokoltak, elnémítottak / akik ránk nevettek, kiröhögtek // kuss, burzsuj / huj, proletár / isten, haza / soha már! / Nem lesz többé senki szegény / ököllel üt aki legény / népautó, éji csengő / törpe legyen aki felnő / a három színből csak a piros fehér és zöld sunyin tilos. Októberi arany napok / szabadság vagy gyáva rabok / „ez a kérdés, válasszatok” a rádióban Sors-... szimfónia az utcán ropogó fegyverek / táncolva (Vers)

Csata Ernő
Márton Áron

Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott képviselője volt”. „…olyan püspök volt, aki nemcsak szerette a rá bízottakat, hanem ismerte is őket. Ő még nem átallotta kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét... (Vers)

Csata Ernő
A damaszkuszi úton

Életében egyszer mindenkinek végig kell menni a ,,damaszkuszi úton'', a lelki változás útján. Keresztény szempontból mindenkinek megadatik a kegyelem, hogy végigmenjen rajta és megtérjen. De a „Pállá” válók kihagyják a legfontosabb mozzanatot: azt, hogy mindent be kell vallani: ,,Igen, Saul voltam, de Pál lettem''. Vállalni, nem eltussolni, hanem radikálisan újrakezdeni. A Szentírás nem azt tanítja, hogy aki egyszer rossz volt, az rossz is marad. Isten a... szerint ítéli meg az embert, hogy az milyenné válik. (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Matekovics János Zoltán
Matekovics János Zoltán: Naprendszer

Folyton keressük a biztos pontot, mert ki szeretnénk mozdítani sorsunkat a holtpontról. Magunk se hisszük, hogy megtaláljuk. Pedig vannak biztos pontok sorsunkban. Világosan kell lássuk a helyünket és az időnket. A szerző húsz éve közöl verset, novellát, regényt, és műfordítással is foglalkozik, De soha sem öncélúan ír. Kissé naivan hisz, Még mindig. Reméljük, sokáig. A naprendszer a szabadság állandósága, a meghatározott szabályok szerinti örök létezés. (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Szerkesztő B
Kosztolányi Dezső: Rapszódia

„Fáj a földnek és fáj a napnak/ s a mindenségnek fáj dalom,/ de aki nem volt még magyar,/ nem tudja, mi a fájdalom!”// Ahogy Dsida Jenő is megírta a Psalmus Hungaricus című versében, igen is létezik magyar fájdalom. Ez minden magyar embernek a fájdalma, nem kell nekünk idegeneké. Trianon az igazságtalanság, a kegyetlenség szimbóluma is egyben. Összeállításunkban e fájdalom hangjait jelenítjük meg a magyar irodalomból. (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap