Vers

Csata Ernő
Csend - Liniște

Lucian Blaga, Lámkeréken született, Szeben vármegyében, még az Osztrák–Magyar Monarchiában, 1895. május 9-én, egy ortodox pap kilencedik gyermekeként és Kolozsváron halt meg, 1961. május 6-án. Román filozófus, újságíró, költő, író, dramaturg, fordító, egyetemi tanár és diplomata, kimagasló kultúrember a két világháború közötti Romániában. 1936-tól a Román Akadémia tagja. Az erdélyi Tribuna újság közölt először verset tőle 1910-ben Pe țărm címmel. Csend című verse is filozofikus tartalmú. (Vers)

Csata Ernő
A barátom - Prietenul

Arghezi, Tudor / A barátom - Prietenul // Hát így, Urszejem, / Pihentesd fejed a térdemen - / És áraszd szemembe jóságod. / Szép kutya, tudod, én vagyok a barátod, / Bízol bennem, / Vad, hegyi pásztorom, és élvezed / A hangom és a kezem simogatását, / Mert érzed a sziklás Gorj, juhakol szagát / És az otthoni gubát, bocskort. / Selymes bundád bozontos / És kemények a lábaid, / Mint kaluser gazdád botjai. / De vas szemfogával puhán mardossa, / Mikor szájkosarából a kezem megfogja. / Kedvességét így mutatja. / (Vers)

Csata Ernő
Játszani akarok - Vreau să joc

Blaga, Lucian / Játszani akarok - Vreau să joc // Ó, játszani akarok, ahogy nem tudtam soha! / Ne érezze magát Isten / bennem / bilincsbe verve - tömlöc foglya. / Föld te, szárnyakat adj: / nyíl lennék, hogy átszelhessem / a végtelenséget, / körülöttem legyen csak ég, / alattam ég / s ég felettem - / és meggyúlva fényárban / játszadoznék, / áthatva hallatlan lendülettel, / hogy Isten felszusszanjon szabadon bennem, / s ne zúgolódjon: (Vers)

Szerkesztő A
Pilinszky János - Francia fogoly

Csak azt feledném, azt a franciát, kit/ hajnalfele a szállásunk előtt/ a hátsó udvar sűrüjében láttam/ lopódzani, hogy szinte földbe nőtt./ Körülkutatva éppen visszanézett,/ s hogy végre biztos rejteket talált:/ övé lehet a zsákmánya egészen!/ Akármi lesz is, nem mozdul odább.// S már ette is, már falta is a répát,/ mit úgy lophatott rongyai alatt./ Nyers marharépát evett, de a torkán/ még alig ért le, jött is a falat;/ és undorral és gyönyörrel a nyelvén/ az édes étel úgy találkozott, (Vers)

Szerkesztő A
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Döbrentei Kornél
Magyar Jób-sors

A hetvenéves Gyurkovics Tibornak / Szikáran is sok vagy, noha kevés, / akár fohászhoz az ábrahámi kés, / az Eljövetel hónapja a tiéd: Advent, / de semmi sem úgy jött el, / minden csupasz bitófakampó-kérdôjel, / egész megérkezésed elôtti léted ráment, / fölsírásoddal üzentél ómenes áment: / csak az lesz a tied, amit a jövô rádkent, / ha van vakmerôség, hát ez: / felnôtté lélegezted magad s belégebedsz, / valahol azt akarták, hogy elkésd, / nem az önleleplezést, de átlátni a teremtést, / kifosztottságtól gazdagodva (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János - A látó

Vídulj, gyászos elme! megújul a világ, / S előbb, mint e század végső pontjára hág. / Zengj, hárfa! Hallgasson ma minden reája, / Valakinek kedves nemzete s hazája; / S valaki a magyar változó ég alatt / Még a szabadságnak híve s ember maradt. / / Ó ti! kiknek szívek örök búba merült, / Ím, reménytek nem várt víg napja felderült; / Ím, az igazságnak terjednek súgári; / Dőlnek a babona fertelmes oltári, / Melyek a setétség fene bálványának / Annyi századoktól vérrel ára... (Vers)

Szerkesztő B
Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság

Tekints, ó Nemzetem! neved új díszére, / Tekints hív munkásid serény erkölcsére; / Figyelmezz költőid szíves énekére, - / S nézz derülő napod hajnali fényére. // Bízván nagy istened régi jóságában, / S nem csüggedvén a sors kemény ostromában, / Lásd, mely helyet foglalsz a népek sorában, / S mit várhatsz az idők további folytában! // Kijövén elődink hét fejedelmével, / Megráztad Európát karod erejével; / S harcolván küszködvén Ozmán vad népével, / Megváltottad újra bajnokid vérével. (Vers)

Csata Ernő
Mi és a Föld - Noi și pământul

Blaga, Lucian / Mi és a Föld - Noi și pământul // Ma éjszaka annyi csillag lehull. / Az éj szelleme a Földet mintha fogóba zárná / és ráfúj egy taplóra, / hogy hirtelen meggyújtsa. / Ma éjjel, amikor lehull / annyi csillag, fiatal varázsló / teste ég a karjaimban, / mint egy máglya lángjaiban. / Én bolond, / mint lángnyelveket nyújtom karjaim, / hogy elolvasszam csupasz vállaid havát, / és szívjam, éhesen megemésszem / erőd, véred, büszkeséged, tavaszod, mindened. (Vers)

Rozványi Dávid
Brenner János boldoggá avatására

A rábakethelyi plébánia kertjében egy fából faragott szobor áll; egy fiatalember papi ruhában, arca szinte halál-szigorú, kezében kereszt. Egyszerű, de mesteri kézzel faragott alkotás. Brenner János nem volt híres író, alig maradtak fenn idézetek tőle, mégis, emlékét azonban nem csak hívei, hanem azok gyermekei is őrizték. „Az igaz emléke örökké él”. Nem tudja senki, hol támadták meg először azon az éjszakán, de az úton egy kápolna őrzi emlékét. (Vers)

Szerkesztő A
Berzsenyi Dániel - Barátnémhoz

Tudom, hogy a szív nem vigyáz tanácsra, / Kivált az első fájdalom hevén; / Csak könnyek és csak bús nyögések adnak / Szorult kebelnek édes enyhülést. / De hát te meddig sírsz még Dencsidért? / Mikor találsz te már vigasztalást? / / Siralmaidban lát a felkelő nap, / Siralmaidban hágy, midőn leszáll, / Siránkozol, ha rózsát nyujt kezedbe, / S ha illatot hint rád a szép tavasz; / Dencsid keserged, amidőn az ősz / Lehelletével... (Vers)

Szerkesztő A
József Attila: Mama

Már egy hete csak a mamára/ gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen.// Én még őszinte ember voltam,/ ordítottam, toporzékoltam./ Hagyja a dagadt ruhát másra./ Engem vigyen föl a padlásra.// Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám/ s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba.// Nem nyafognék, de most már késő,/ most látom, milyen óriás ő - /szürke haja lebben az é... (Vers)

Felber Zsolt
Nemzeti imáink: Erdélyi hitvallás (Wass Albert)

A magyarok imája évezredek óta szólítja meg Teremtőjét. Nem véletlen. Annyi támadás érte már Hazánkat ebben a több száz esztendőben, hogy párja sincs a világon. Így hát gyakran szállt fel hitünk éneke Istenünkhöz, Boldogasszony Anyánkhoz vagy éppen Jézus Krisztushoz. Hol fohászként, hol köszönetként, hol dicsőítésként szólt ez az ima. Nemzeti lelkületünk megteremtette a Magyarok Istenét. Eleink és nagyjaink imáiból készült ez az összeállítás. (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, / S amíg itt volt, jó koszton éltünk, / Cukron, fügén, mákos kalácson. // Hozott diót, mogyorót, smukkot, / Új százkoronás is volt nála, / De erről alig szólt egy kukkot. // Hogy a pénzügy is derűt öltsön, / Adott az osztrák - magyar banknak / Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. / / És hozott új választó-listát. / Mely szerint csak Lukács szavazhat, / S megválaszthatja Tisza Pistát. // A Béke is, e bús egyénke, / Jött vol... (Vers)

Szerkesztő B
Tóth Árpád: Lélektől lélekig

Állok az ablak mellett éjszaka, / S a mérhetetlen messzeségen át / Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd / Távol csillag remegő sugarát. // Billió mérföldekről jött e fény, / Jött a jeges, fekete és kopár / Terek sötétjén lankadatlanul, / S ki tudja, mennyi ezredéve már. // Egy égi üzenet, mely végre most / Hozzám talált, s szememben célhoz ért, / S boldogan hal meg, amíg rácsukom / Fáradt pillám koporsófödelét. / Ta... nultam (Vers)

Csata Ernő
Hisszárlik - Isarlâk

Barbu, Ion: Hisszárlik - Isarlâk // Anton Pann világának méltóbb tiszteletére'' // Valahol a török Dunánál, / Fonnyadt dohányok mezején, / A Rossz és a Jó közepén, / Gyötrődve az ég létráján, // Kell létezzen: / Fehéren, / Egyenesen / Hisszárlik! // Napfényből kiszakadva! / Epekedő, kenő hangja, / Olyan finoman legyint, / Mint egy szent müezzin, / Ha imát rebeg sietvén, / Tündérének, a torony tetején… // * // - Hisszárlik, szívem vágya, / Fehérlik, mint egy rája / Pestises napjának mesze, / Kő és zöldség fészke, (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt?/ Hol a hiba? Ki tehet róla?/ Hisz itt belül minden meleg még (Vers)

Csata Ernő
Andrii-Popa - Andrii-Popa*

Vasile Alecsandri: Andrii-Popa* - Andrii-Popa // (Fordította Csata Ernő) // Valea Seacăn ki járna / Kivonva a handzsárja / És inge is kigombolva? / A híres Andrii-Popa! // Hét éve betyár módra / Az urakat kigúnyolta, / Övé folyton a zsákmány, / Andrii-Popa, a zsivány! // Éjjel-nappal a nyeregben, / Haramiák vámját szedte, / Mindenhol az országban! / Fut a zsoldos is vágtában, // Csőre töltött a puskája / Tövén háromgolyós tárja, / Pej lova már négyéves, / Amelyik harap és mérges, // Hét bajtársa mellette állnak, (Vers)

Csata Ernő
Kellene - At trebui

Blandiana, Ana: eredeti nevén Otilia Doina Coman, 1942-ben született Temesváron, a gimnáziumot Nagyváradon, az egyetemet a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte. Költő és prózaíró. 1989 előtt a romániai szellemi ellenállás egyik meghatározó alakja. / Kellene - Ar trebui // (Fordította Csata Ernő) // Öregnek kellene szülessünk, / Érkezzünk bölcsként, / Képesek legyünk meghatározni sorsunkat a világban, Tudjuk az elemi keresztútból milyen utak indulnak (Vers)

Csata Ernő
Szentírásszépségű asszonyom - Femeia mea frumoasă ca scriptura

Brumaru, Emil // Szentírásszépségű asszonyom - Femeia mea frumoasă ca scriptura // (Fordította Csata Ernő) // Szentírásszépségű asszonyom, / Nem a combod, melled, ajkad akarom, // Érett eper lelkedet csupán, / Bölcs illatával és húsán // És gondolataid puha mélységét, / Erőmet növelő délutáni méz ízét, // Pillangóágyat vetnék harmatasztalomon, / Bűnösen fehér menyasszonyom, // És megépíteném szavak édes mennyét, / Ahova ifjúságodat lefektetnéd, // (Vers)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap