Rovatok

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/12 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve bolyongott, de mindig hazai földön, feje fölött a kommunizmus (Könyv)

Jókai Anna
Felismerés

Felismerés / / / Gergely Ágnes születésnapjára / / Neked a bedeszkázott ablak. / / Nekem egy kulcsrazárt szoba. / / A jelen múlandó. / / A múlt nem múlik el soha. / / Vékony páncélt adott az Isten – / / de a kard erős, hogy segítsen. / / A versed szétveri az árnyat. / / Nehéz volt. / / Megcsináltad. / / / / Felismerés / / / Gergely Ágnes születésnapjára / / Neked a bedeszkázott ablak. / / Nekem egy kulcsrazárt szoba. / / A jelen múlandó. / / A múlt nem múlik el soha. / / Magyar Irodalmi Lap / / / (Vers)

Kő-Szabó Imre
A füttyös postás

Napjaink elmagányosodott világában általában egy emberrel havonta egy-két alkalommal találkozhat a városlakó. Ez az egy ember a postás. Vele mindenki, minden alkalommal vált néhány szót. Van még gázóra-leolvasó, villanyóra és vízóra fényképező. Ők természetesen csak arra járnak, amerre kiépítették ezt a fajta vezetékeket. A sorban első helyen a postás áll.            Ki ne ismerné a „füttyös postást”, Fedor Sándort, aki mindig vidáman, udvariasan, szolgálatkészen tűnik fel a város néhány utcájában... (Novella)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/11 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Jankovics Marcell
Elvek és tennivalók (a kultúra területén)

A kultúra nem csupán a művészetek és az irodalom gyűjtőneve, ahogy ma sokan hiszik. A tudományokkal és az oktatás-nevelés körével kiegészülve sem teljes. A kultúra fogalmába tartoznak a világnézet (vallás), az erkölcs, a szokások, hagyományok, a testi és szellemi egészség, a munka és a környezet kultúrája, az életmód, viselkedés, szinte minden. Nemzeti, közösségi kultúráról pedig csak akkor beszélhetünk, ha a részek kultúrája szerves, azaz harmonikusan illeszkedik az egészbe. (Tudomány)

Jókai Anna
Fantasztikus-e a „fantasztikus”?

Az elunt vagy éppen kétségbe esett jelenből sokféle a menekülés iránya. Van, aki álomvilágba költözik, s mindennapra fáradhatatlanul fúj újabb és újabb szappanbuborékokat magának. Ez az embertípus így kívánja használni a művészetet is: kábítószernek, marihuána helyett. Minél csillogóbb a káprázat, minél élesebb a különbség saját élethelyzete és a látott, ábrázolt életszituáció között, annál elégedettebb. Ha ma játszódik a történés,... (Egyéb)

Turcsány Péter
A kéz, amely emberre, gazemberre emelte fegyverét – újabb havasi történet

(Részlet a Wass Albert, a boldog-szomorú ember II. című készülő kötetből) 1935 tele. Átlépés a felnőtt korba, felnőtt feladatok vállalása, döntések, kinevezések vártak Albi grófra. Készülődés az esküvőre. Hogy ne látszódjék olyan szegénynek a mezőségi família, talán éppen ezért is két hetet szánt még egy utolsó, legényes farkasvadászatra a Kelemen Kárpá... tok megszokott, jól ismert vadászterületén, a Ratosnyától északra terülő havasokban. Kellett a farkas- és nyusztprém; a (Könyvbemutató)

Kondra Katalin
Krumpli vagy burgonya? (Mese)

Amikor „Mindenállatok királya” az oroszlán megbetegedett, a birodalom összes lakója szörnyen aggódott. Titokzatos betegség támadta meg a királyt – suttogták minden felé, ám Bagoly, a professzor gyorsan megfejtette eme rettegett kor okát. – Semmi kétség. Ez bizony hús allergia – jelentette ki határozottan. – Az, mit jelent? – bődült fel az oroszlán ingerülten. – Azt, hogy fenséged nem ehet többé húst, különben ször... nyű kínok között fog elpusztulni. – Micsoda? Nem tűröm, hogy egy madár kioktasson! (Egyéb)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/10 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Deák Ferenc Emléknap

Deák Ferenc, a 19. századi magyar történelem legjelentősebb személyiségei közé tartozott. A „nemzet prókátora” politikai pályafutásával és országunkért tett munkájával megkerülhetetlen személye lett nemzetünk történelmének. Vörösmarty Mihály ekképpen jellemezte a nagy államférfit: „Ilyen emberre szükség van a világon, nemcsak az országért, hanem azért is, hogy rossz óráinkban meg ne tagadjuk azon állítást, hogy az ember Isten képére alkottatott.” (Hírek)

Jókai Anna
Emlékirat

„Négy dolgot nem szeretek – írta Margó a naplójába –, a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet, mert ilyenkor új cipőt kell vásárolni. Különben minden stimmel.” A lakásban három tükör van: egy ovális, egy fekvő téglalap és egy négyzet alakú. Épp hogy az arca belefér. – Hogy ebből problémát csinálsz, nem mutat emelkedett gondolkodásra – mondta valamelyik tanárnő, még a szakközépben. – Sőt, primitív, hogy így fejezzem ki magam. – Az élet sokrétű – mondta a főnöke, amikor kérte, cseréljék ki fedettre az íróasztalát (Novella)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő B
A székelyek apostola (Nyírő)

Nyírő tagja is lett annak az erdélyi képviselőcsoportnak, melyet Teleki hívott az országgyűlésbe. Sokszor szólalt fel az erdélyi magyarság, különösen a székelyek oktatási ügyeinek rendezésée érdekében. Gyakorta írt politikai cikkeket is, és a nemzetvédő Magyar Erő képes hetilap szerkesztője lett. Utólag szemére vetik, hogy jelen volt a soproni nyilas országgyűlésen, de arról kevés szó esik, hogy nem volt párttag. Könnyű annak ... (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Kondra Katalin
Halhatatlan élet – Nyirő József emlékére

Amikor honvágyam volt és erősen hiányozni kezdtek a „hegyeim”, akkor került kezembe a „Havasok könyve”. Mintha mesevilágba csöppentem volna! Minden, amit azelőtt láttam és megtapasztaltam más lett. Nagyszerűbb, gyönyörűbb. Olyan világ tárult fel előttem, melyet addig másmilyennek ismertem, bár tizenkilenc évig magam is ott éltem. Nyirő József írói szándéka beteljesült ebben a műben. "a székely havasok ellesett, titkos és csodálatos életét akarom megírni. Olyan székely dzsungel-könyv lesz, ha elkészül.” (Egyéb)

Szerkesztő B
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Polszerkesztő2
Szakértő: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra

Földi László biztonságpolitikai szakértő az Echo TV-nek elmondta; a migrációt segítő civil szervezetek nem egyszerűen csak kártékony munkát végeznek, hanem háborús bűnöket követnek el. A tömeges bevándorlás részeként bűnözők sokasága és terroristák érkeznek Európába, emellett olyan személyek is, akik a bevándorlók tömegeire építve más országok gazdasági és politikai befolyását akarják erőszakkal ki... terjeszteni európai országokra; vagyis háborút viselnek európai országok ellen... (Hírek)

Szerkesztő A
TORMAY CÉCILE - BUJDOSÓ KÖNYV I/9 (Kötelező olvasmány!)

Tormay Cécile (1876-1937) A századforduló legnagyobb magyar írónője. Lelkében izzón magyar, műveltségében teljesen nyugati. Stílusművészetének koronája hatalmas trilógiája; az "Ősi küldött", amelyben a Kelet és Nyugat két malomköve közé szorult tragikus magyar sors nagy regényét írta meg. Ő írta meg a világháború után bekövetkezett összeomlás siralmas krónikáját látomásos erejű "Bujdosó Könyvében". A bujdosó ő maga, aki számkivetve (Könyv)

Szerkesztő A
Selye János Emléknap

Sok olyan magyar tudóst ismerünk, aki tudásával, és munkájával kivívta a világ elismerését, de sikerei többségét sajnos nem hazájában, hanem - a történelem viharai folytán - külföldön érte el. Közéjük tartozik Selye János is, aki a huszadik század egyik legnagyobb orvos-kutatójaként tartanak számon. Személye az endokrinológia, az élettan, a biokémia és a krónikus megbetegedések járványtani kutatása területén még ma is meghatározó. / Selye János szüleit tekintve magyar apa (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap