Rovatok

Szerkesztő A
Illyés Gyula Emléknap

Illyés Gyula a huszadik századi magyar irodalom kiemelkedő írója. Sok műfajban alkotott, hat évtizeden át, nemzedékeket összefogva, az avantgárdtól a Nyugaton át a nép-nemzeti irodalomig, a versektől a prózán át a drámákig. Tolna megyében, Rácegrespusztán született, Párizsban is élt, később a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. Költő volt, prózaíró és drámaíró. Avantgárd próbál... kozásai után megtalálta (Hírek)

Szerkesztő A
Antal Imre Napok

Johan Huizinga híres holland történész a Homo Ludens című könyvében azt fogalmazta meg, hogy az emberi kultúra a játékban kezdődik, amely öregebb az emberi kultúránál. A Huizinga által megalkotott gondolat visszaköszön egy az idősebb korosztály számára nagyon is ismert, sokunk által tisztelt személy, Antal Imre életében. Ő saját magát egy homo ludensnek, egy játszó embernek tekintette, aki játék és humor nélkül képtelen volna élni. Antal Imre élete 1935-ben indult Hódmezővásárhelyen, ahol pedagógus szülők (Hírek)

Szerkesztő A
Tóth Árpád Emléknap

Tóth Árpád költő, szerkesztő, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alkotója. Magányos lélek volt („magam vagyok a föld kerekén.” – írja Meddő órán című versében), évtizedeken át, szinte egész életében küzdött betegségével és szegénységével, s ez, tüdőbaja és körülményei meghatározták, tematikájában-jellegében egységessé tették életművét. „Az ő költészetét nemcsak utólagosan színezi a tra... gikus végzet. A fiatal halál beivódott életébe, gondolataiba, rímeibe.” – írta róla nagy tisztelője, Babits Mihály. (Hírek)

Szerkesztő A
1940. április 13. a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapja

A Szovjetunió és a náci Németország közötti paktum alapján közös erővel lerohanták Lengyelországot. A technikai és emberfölényben lévő agresszorok seregei a lengyel hazafiak kétségbeesett ellenállását letörve szinte akadálytalanul haladhattak előre a meghódított országban. Az egyenlőtlen harcokról elképesztő híradó-tudósítások maradtak fenn: lengyel lovasok rohamot intéznek az ellenséges tankhadosztály ellen! A lengyel nép (Hírek)

Kondra Katalin
Levelek egy fiók mélyéről

Paula alig várta, hogy végre egyedül legyen a házba. Úgy érezte, hogy a rejtély kulcsa ott van a falak között. Még nagyon kicsi volt, amikor utoljára itt járt. Azóta minden megváltozott. A ház a nagyanyjáé volt, akit néhány napja temettek. Éppen két hete beszéltek telefonon, a mama azt mondta, hogy beteg és látni szeretné őt, mert el kell mondania valamit, amit nem akar magával vinni a sírba. Amint lehetett, repülőre ült (Novella)

Doma-Mikó István
Muhen, az öreg zen szerzetes 1/3

Inoue urat, szerzetesi nevén Muhent 1977-ben ismertem meg Budapesten. Az apró, félkopasz, ráncos bácsika mindmáig életem legtitokzatosabb japánja. Csak annyit tudok róla, hogy egy japán általános iskola igazgatójaként ment nyugdíjba, majd egy váratlan fordulattal elvált a feleségétől és beállt a narai zen szerzetesrendbe. Néhány évi szer... zetesélet után eldöntötte, hogy Európába jön – meghalni. Indulása előtt a rend... főnökkel vízzel koccintottak, s a felkelő nap országában ez annyit jelent, hogy „ebben (Könyvbemutató)

Csata Ernő
A gyarmatosítók packázásai

A csíkkozmási polgármesteri hivatalt a székelyföldi románok jogaiért fellépő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) perelte be az épület homlokzatára festett községháza felirat miatt. Az egyesület azzal érvelt, hogy a román közigazgatásban a polgármesteri hivatal a hivatalos megnevezés, és a községháza felirat az 1940 és 45 közötti magyar közigazgatást idézi. A Hargita megyei törvényszék a panaszosnak adott igazat, és a felirat eltávolítására kötelezte a polgármestert. (Publicisztika)

Petrozsényi Nagy Pál
Az ember tragédiája

A magas, atléta termetű vezér intett a többieknek, tegyék le a tulkot, pihenjenek. Megtörölte arcát, melege volt, és el is fáradt eközben. Fia aggodalmasan mutatott a magasba. – Á, nnnou! – legyintett jelezve, hogy nem kell félni egy kis zuhétól. Leültek, és várakozóan néztek a csapott homlokú vezérre. Az kivágott kőkésével egy darab húst a tulok combjából, és nekilátott az evésnek. A többiek mohón követték. Hirtelen megdör­dült az ég, és már esett is. (Egyéb)

Szerkesztő A
Költészet Napja

József Attila, a magyar líra egyik legnagyobb alkotója születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. A líra az érzelmek, a hangulatok műneme, s a legnagyobbak minden verse vallomás: a költőről, az emberről, a világról. A költő hangszer – a legérzékenyebbek közül való –, lelke húrjai megpendülnek a teremtett világ minden rezdülésére, a költő hangja a lélek hangja. Út valami rejtetthez, valami nem mindenki szá... mára érzékelhetőhöz. Figyeljünk e hangra, gazdagodhatunk általa – minden időben! (Hírek)

Kondra Katalin
Költészet napi gondolatok ( Költészet napjára)

Érhet-e embert nagyobb „elismerés”annál, amikor azzal vádolják meg, hogy versének sorait valamely nagy költőtől „kölcsönözte”? Velem megtörtént, mégpedig az általános iskola hatodik osztályában. A magyar szakos tanárnőnek „mániája” volt minden órán verset szavaltatni. Néha egy adott költőtől, néha szabadon választhattunk. Az irodalomóra fénypontja az volt, ha a verset nem szavaltuk, hanem énekeltük. A tanárnő költészet iránti rajongása aztán engem is megfertőzött, és felmerült bennem a mi lenne ha… (Egyéb)

Szerkesztő A
József Attila Napok

József Attila a magyar irodalom egyik legnagyobbja, ott van ő Csokonai, Petőfi, Ady mellett. Világirodalmi rangú költészete a magyar kultúra örök értéke, az egymást követő nemzedékek közös kincse. Tragikusan fiatalon halt meg – akárcsak szellemi társai, Csokonai és Petőfi –, de életműve így is felmérhetetlenül gazdag. Szegény sorból indult, s bár a legnagyobb volt, jelentőségéhez méltó körülmények között sohasem élhetett. Folya... matosan küzdött önmagával, nyughatatlan lélek volt. (Hírek)

Szerkesztő A
FELVIDÉKI DUPLA KÖNYVBEMUTATÓ!

Felvidéken Magyarország legfontosabb trilógiája a Sárember kora! A trilógia életében először átlépi a gúnyhatárokat! Nagy megtiszteltetés, hogy meghívást kapott a Sárember kora Felvidékre! És egy napon mindjárt két helyre is! Az EMLÉKCSINÁLÓK című filmbejátszásokkal bőven ellátott könyvbemutató előadás 2019. április 12-én pénteken 13 órai kezdettel mutatkozik be Révkomáromban a Műszaki Szakközépiskolá... ban, Pozsonyi út 10 (Bratislavská 10). Nemcsak a tanuló ifjúságot (Hírek)

Szerkesztő A
József Attila: Azt mondják

Mikor születtem, a kezemben kés volt -/ azt mondják, ez költemény./ Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:/ embernek születtem én.// Kiben zokogva bolyong heves hűség,/ azt mondják, hogy az szeret./ Óh hívj öledbe, könnyes egyszerűség!/ Csupán játszom én veled. // Én nem emlékezem és nem felejtek./ Azt mondják, ez hogy lehet?/ Ahogy e földön marad, mit elejtek, -/ ha én nem, te megleled.// Eltöm a... (Vers)

Szerkesztő A
Márai Sándor Napok

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esz... tétikai ismeretekkel felvértező művész. (Hírek)

Szerkesztő A
Márai Sándor: Hitvallás

S így lassan mégis elmaradtam / És gombjaim is leszakadnak. / Poros és kócos rendbe raktam / Emlékét a régi szavaknak. // Lehet, hogy egy hibát csináltam, / Üzentek, s éppen lusta voltam. / Autóztam tán, vagy udvaroltam, / Cikket írtam, vagy nem tudom mit. // Vagy nem mentem a telefonhoz / S lehet, hogy Isten hívott éppen. / Talán kártyáztam egy szobában / És valami másról beszéltem. // Hol romlott el? Uram! Mi történt?/ Hol a hiba? Ki tehet róla?/ Hisz itt belül minden meleg még (Vers)

Szerkesztő A
Hofi Géza Napok

Csakis az önmagukat és a környezetüket egyaránt elbájolók hihetik el azt, hogy még egy törvényekkel megerősített demokráciában is bárkinek, bármit ki lehet mondania. Persze, leginkább azt, ami az igazság! Egyértelmű, hogy egy diktatúrában a retorzió sokkalta erősebb és látványosabb, akár még a fizikai megsemmisítés is lehet, míg a deklarált demokráciákban inkább csak félreállítás, elhallgatás a szókimondó „jutalma”, meg az, hogy „va... lami okból” sehol nem kap munkát-megbízatást. (Hírek)

Szerkesztő A
Kőrösi Csoma Sándor Emléknap

A 18. század vége felé történt, hogy egy határőr katona és szép felesége szerelméből megszületett egy okos szemű, ábrándozó székely fiúcska. Korán olvasni kezdett, tanulni is szeretett nagyon, hát beíratták a kollégiumba Nagyenyedre, 300 kilométerre. Tandíját maga fizette, mert dolgozott sokat. Megfordult aztán Bécsben, bejárta a németek földjét, s szedte magára a tudást, gyarapodott-gyara... podott, hogy nem győzték csodálni. (Egyéb)

Szerkesztő A
Gróf Széchenyi István Emléknap

Életét, személyét a Hídember c. film jeleníti meg Eperjes Károly nagy hitelességű alakításában. Naplója értelmiségünk évtizedek óta igényes alapolvasmánya.A magyar társadalomnak és a kulturális életnek ezek az egymástól látszólag független „tünetei” azonban mind egy irányba mutatnak: Széchenyi személye, emléke és kisugárzása él és eleven. A felelősség, amellyel nemzete sorsát szemlélte, féltette - úgy tűnik -, másfél évszázad múltán is sugároz erőt, energiát, megszívlelni való tartalmat az utókornak. (Hírek)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Szerkesztő A
II. Rákóczi Ferenc Emléknap

A török kiűzése utáni, újabb kori magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki személyében a nemzeti önrendelkezést valósította meg. Erdélyi fejedelem, az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget (1704 és 1711 között). Apai ágon fejedelmek leszármazottja, édesanyja Zrínyi Ilona. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés felkínálta neki a „dux et princeps” címet, amit az utókor „vezérlő feje... delem” formában használ. Gazdag főnemes, birtokai az ország északkeleti részén vannak, ahol sok a nincstelen paraszt, a birtokos (Hírek)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap