Rovatok

Lukáts János
Délelőtt a Canal Grandén

Délelőtt a Canal Grandén (Fotó)

Lukáts János
A SanMarco és a Campanile tornya

A SanMarco és a Campanile tornya (Fotó)

Szerkesztő A
Thália és teológia

A Bolberitz Pál és Eperjes Károly nevében jegyzett könyv előszavából: „Beszélgetésünk három nagyobb téma köré csoportosult. Az elsô rész történelmi, társadalmi kérdéseket érint. Szóba kerülnek itt a XX. és a XXI. század fôbb irányzatai, jelenségei, ezek gyökerei, valamint Magyarország lelki-szellemi állapota, a nemzet fogalmának aktualitása és értelmezése...." (Publicisztika)

Szerkesztő A
Köszöntjük Lapunkon Eperjes Károlyt!

Nagy megtiszteltetés érte alkotóközösségünket. Íróként is bemutatkozik nálunk korunk legnagyobb magyar színésze. Folytatásban közöljük Eperjes Károly két könyvének szövegét. Jászai Mari - és Kossuth díjas művészünk színészként már sok maradandót alkotott, például a híres Széchenyi-alakításával a Hídemberben. (Publicisztika)

Lukáts János
Újratöltve: Araukária

- Jó napot kívánok! Zombor Pál igazgató urat keresem. - Zombor Pál, jó napot kívánok. - Bocsásson meg, amiért zavarom. A nevem Porkoláb Mária. - Porkoláb Mária? Porkolábâ026 ésâ026 Mária? Deâ026 Nemâ026? - Porkoláb Margit testvére vagyok. A nővére. - Vagy úgy! Értem már. Azt hittemâ026 (Novella)

Szerkesztő A
Gratulálunk Lukáts János új könyvéhez!

A túlsó partról címmel megjelent Lukáts János írótársunk nyolcadik kötete. János, alkotóközösségünk "élő irodalmi lexikonja” sokoldalú író. A Petőfi halálának emléket állító, nagy átéléssel írt Potomság c. írása a Lapunkon megjelent egyik legszebb mű. (Többször ki is emeltük). Érdekfeszítő megemlékezést közöltünk tőle Mikes Kelemenről, és exkluzív történetet '56 ismert és névtelen hőseiről. (Publicisztika)

Csernák Árpád
heg(esed)ek

...sérüléseket szerzünk úton-útfélen, de a sérülések begyógyulnak, és már csak egy érzéketlen burok vesz körül, amit a legjobb lenne levetni, és le is veszed... le is vedled, ha eljön az ideje... és mik ehhez képest azok a kis szúrások, rúgások, zúzódások, amiket naponta át kell élned... (Novella)

Balogh Bertalan
A fegyvertartásról

Ha arra gondolunk, amit Dzsingisz kánról mondtak a kortársai, hogy birodalmában (pedig nem volt kicsi) egy szűz lány egy zacskó arannyal nyugodtan elmehetett a birodalom egyik határától a másikig anélkül, hogy bántódás érte volna ..., minden barbárságról szóló mesét nyugodtan kinevethetünk. (Novella)

Szerkesztő C
1956 mártírjainak emléknapja

1989. június 16-án sokan voltak, sokan voltunk ott Budapesten, a Hősök Terén, 1956 mártírjainak újratemetésén. Sokan voltunk, de sokan még ekkor sem mertek eljönni. Féltek. Mitől féltek: egy esteleges rendőrsortűztől vagy kardlapozástól, könnygázspraytől? Igen, bizonyosan, - ettől mindenki félt-félhetett, aki az 1960-80-as éveket Magyarországon élte meg. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
Fuccs az indiai házasságnak...

Indiai barátommal igen bensőséges viszonyban vagyunk. Én falazok neki, amikor például Szélescsípőjű Julival malackodva csalja tüneményes kis felségét. Iszogatjuk a Coca-Colát, csevegünk; ő sem bírja az istenverte svéd klímát, meg én sem, mert az nem embernek való. Indiáról folyik a szó. Ide csak azért jött, hogy megcsinálja a pénzt, aztán sipirc vissza... (Novella)

Doma-Mikó István
A riviérai rendőrség fenegyereke

Ne ilyen lanyhán üssön, hanem gyorsan, férfiasan, keményen! – pattogott a mester. Az nem lesz jó - szabadkozott hősünk szerényen, mert már így is sok volt a rovásán. Gyerünk, gyerünk - pattogott a mester - mire vár még? Pierre egy vértanú lemondásával készülődött az aktusra. (Humor)

Turcsány Péter
Én és az AT-501-es kaszni (Önéletrajzi történet a Spanyolnátha főszerkesztői kérésére, Vas Tibinek)

Nosztalgia-mentes szándékkal szólva is: az utolsó romantikus nemzedék tagjai vagyunk. Ontikus mutáció átélői, amiből Magyarországon gyermekkorunkban még szinte semmi nem látszódott. (Novella)

Doma-Mikó István
Akinek nem hajlott a dereka

Kemény, csontos, szikár, sokat megélt makacs székely. Megjárta a háborút (négyszer ment át fölötte a front), kétszer ítélték halálra, de mindkétszer megszökött, egyik fia a kezei között halt meg, a másik eltűnt a harcokban. Az utóbbi negyven évben kiközösítették, üldözték, megverték, de túlélte, úgy tűnt, hogy elpusztíthatatlan. (Novella)

Papp Lajos
Újratöltve: Alázat

Részlet prof. Dr. Papp Lajos szívsebész Verbum cordis - A szív szava c. könyvéből, amelyben orvosoktól szokatlan módon vall a gyógyításról. (Publicisztika)

Turcsány Péter
Egy könyv – amivel folytatható a világirodalom

(Ken Kesey: Olykor egy nagy ötlet, regény) Izzó irodalom. Az epika hagyományos stíluseszközeinek teljes körű megőrzése mellett, a modern többszólamú cselekményszövés esetleges duplázásai és triplázásai ellenére ez a regény mindvégig megőrzi a személyes hitelesség alapértékeit. (Publicisztika)

Balogh Bertalan
A művészek

Baj van, amikor már formabontáshoz nyúl a művész. Az egész korral van baj, a kultúra általános állapotával, ha egyszer a HARMÓNIA, mint minden művészetek végső felismerése és vallomása vált elcsépeltté. Helyrehozhatatlan baj van, és nem bent, hanem "künn". (Novella)

Csernák Árpád
A gumiágy

1956 októberében nemzetiszínű karszalag volt az apámon. Azokban a napokban kipirult arccal járt, fiatalos volt és derűs. 1960-ban, amikor hazajött a börtönből már öregember volt. Amíg apám börtönben volt, engem nem vettek fel az ország egyetlen gimnáziumába sem. (Novella)

Doma-Mikó István
A Tokugawák

Exkluzív interjú Tokugawa Motokoval, az utolsó japán sógun unokájával: "Hogy milyen volt akkor a báli ruha? Fűzőt használtak, a hajukat pedig a francia barokk mintájára bodorították. Az öltözetünkhöz tartozó csipkekalapot és hosszú blúzt külföldről szereztük be. Akkoriban kezdtek a japánok európai cipőt viselni, amiben otthon sokat gyakoroltuk a járást, hogy a külföldiek előtt ne maradjunk szégyenben." (Novella)

Turcsány Péter
Ovidius sor(s)képlete

(Lírai disztichonok avagy a személyiség 'lágy' versei) Ovidius már a földi halandóság elleni elixírrel bírt, mikor megelőlegezte élete s életműve számára a maradandóságot. S ne féljünk a szótól, ezzel kinyilatkoztatta-felnyitotta értelmezésünk számára elhivatottságának titkát is. (Novella)

Balogh Bertalan
Tito, kenyér és Márai

A mesélő-féle író egészen másvalaki, mert a mesélés édességét szereti, akár az énekes élvezi, ahogy bravúrosan és pontosan formálja meg torkával az érzést és a dallam varázsát. A szemlélődő író viszont többnyire csak szótlanul és automatikusan figyel a sarokból, vagy elefántcsonttornyából, és lefordítja a látottakat "saját nyelvére". (Novella)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap