Rovatok

Bige Szabolcs Csaba
G y ö r g y B o r b á l a (I.)

Mihály vajda, a császár biztatására, és a sok elégedetlen székellyel megerősítve ránk jött. Három napon keresztül álltuk az ostromot. Micsoda csata volt! Aki elfáradt lebútt egy árokba, vagy bokor tövébe, s ha kicsit megpihent, folytatta a harcot. A havaselviek szedett-vedett parasztok voltak, rendes fegyvereik sem voltak, s hamar el is futtak. Csak hogy ott voltak a csíkiak. Székely, székely ellen dühösen, mint a megvadított anyamedve. (Novella)

Szerkesztő A
Babits Mihály Napok

Babits Mihály a Nyugat-nemzedék (mindhárom nemzedéknek részese) nagy költője, Ady Endre mellett a korabeli magyar líra legelismertebb képviselője. Babits irodalmunk egyik legműveltebb alkotója, tudását folyamatosan gyarapította, nyelveket tanult, érdekelte az esztétika, a filozófia. Műveiben az esztétikum és etikum összegződik. „a szépség életszükséglet lesz, mihelyt valaki megismerte és megtöltötte vele életét” – írta... Babits katolikus volt, hite, ember- és kultúraszeretete, az (Hírek)

Szerkesztő B
Babits Mihály - Délszaki emlékek

Olyan meztelen volt az ég / fényes köldökével, a nappal; / akár egy szemérmetlen őrült, / ugy ünnepelte önmagát. / / A kába tó fehéren izzott / s ugy hullt rá a fekete hegy / bozontosan; kacagtak véres / foggal a gránátalmafák. / / Guruló, tüskés gesztenyék / csiklandozták a buja föld / néger husát; a fény sötétkék / nyelvei nyalták a tarajt, / hol az erdőtüzek kiégett / tarlói ujravörösödtek, / mint napvaditó lobogók / s most (Vers)

Jókai Anna
"Lázadás”

Dosztojevszkij A Karamazov testvérek egyik fejezetének címe ez. Legemlékezetesebb „szellemi jelenetem” a Dosztojevszkij-életműből – s mintegy nyitánya ennek Aljosa és Iván beszélgetésének kezdete: A testvérek találkoznak és zárása, Iván látomása, A Nagy Inkvizítor. Iván elfogadja Istent, de világát a puszta logika segédeszközével nem tudja megfejteni. „Eukleidészi, földi eszem van – mondja –, hogyan dönthetnék hát afelől, ami nem e világról való?” – Éppen ezért... (Egyéb)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XI. fejezet/2 - A bajhozó Lebeé név

Különös kérdés volt ez, hisz akkoriban az eladósorba kerülő leányok véleményét nem szokták volt kikérni a párválasztás ügyében. S ha Anne előkelőbb, fontosabb, gazdagabb lett volna, akkor Béla valószínűleg el se kezdi véle e beszélgetést. Ámde a király tudta, hogy bár a királyné francia udvarhölgyeinek nemesi származásához kétség sem férhet, de kivétel nélkül, egytől egyig, elszegényedett családok leszármazottai voltak. Az apák szinte örültek mind, hogy leányaik kiházasítási gondjait messzire (Novella)

Szerkesztő A
Mikes Kelemen Emléknap

Mikes Kelemen legismertebb műve a Törökországi levelek: a képzelt levelek a rodostói száműzetésből, II. Rákóczi Ferenc törökországi életéről, a hazaszeretetről. Emellett Mikes nagyon sokat fordított, mintegy hétezer oldalnyi szöveget (kéziratosan számolva, sok műfajban) ültetett át magyarra. Mikes példát mutat ma is mindenkinek arra, hogy miként lehet szeretni s szolgálni a magyarságot, a hazát i... degen földön, idegen földről is. Mikes Kelemen Zágonban született, (Hírek)

Lukáts János
Mikes Kelemen

Budavár visszavétele (1686) és a Szatmári béke (1711) között mindössze huszonöt év telt el, ez az egyetlen emberöltőnyi idő azonban egyértelműen bebizonyította, hogy a magyar történelem és a magyar élet megváltozott, és helyén új szabályok között működő, új világ kezdődik. Az ország pótolhatatlan veszteséget szenvedett emberéletben, tárgyi értékekben és szellemi javakban, politikai szabadságát elveszítette, fejlődési lehetőségei beszűkültek. De a siker... (Novella)

Szerkesztő A
I. (Szent) László király Emléknap

A király legendájával függ össze a Szent László pénze népi elnevezés, amely szerint a király aranypénzt szórt széjjel az egyik csatában, amikor a magyar sereget a tatárok már nagyon szorongatták. A tatárok a megtalált aranyakon összeverekedtek, a bátorságra kapott magyar hadak végül megfutamították őket. A kerek formájú, sárgás színezetű leletek valójában Erdélyben található, őskori csigák megkövese... dett mészvázai, amelyek patakmedrekben, szakadékokban máig fellelhetők. Szent László születésnapja (Hírek)

Szerkesztő A
Szent László király üzenete Somogyvárról a jelenkori magyarságnak

39 évvel ezelőtt, 31 éves koromban ősöm üzent: add fel fővárosi otthonod, akadémiai kutató intézeti munkahelyed, hagyd el barátaidat, megszokott környezetedet s menj László király első sírjához. De hiszen azt sem tudjuk, hol keressük a sírt ! Az írott források arról beszélnek, hogy a somogyvári bencés apátsági templom területén kell azt ke... resni. S miért éppen ott ? Azért, mert I. László király nagyapjának a székhelye és vára állott itt egykoron. Ki volt az ő nagyatyja ? Maga Koppány herceg ! Koppányt én a (Tudomány)

Szerkesztő A
Nyirő József Napok

Nyirő József az erdélyi irodalom nagyja, az erdélyi sors hiteles, lelkeket mozdító krónikása. Székelyzsomboron született 1889-ben; az Erdélyi Helikon munkatársa, a Keleti Újság szerkesztője volt, később országgyűlési képviselő lett. A világháború után emigrációba vonult, Madridban hunyt el 1953-ban. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg, láttató erővel, kiváló stílussal, új színekkel. Nyirő műveiben az erdélyi sors, a történelem, a táj elevenedik meg, drámai erővel. (Hírek)

Szerkesztő B
Nyirő József: Az én népem

"Napok múlva azzal állított be a vén Sala a paphoz, hogy pár szava volna. -Tessék, tessék! - dédelgette a pap az Istentől meglátogatott székelyt. Vén Salának ég a szájában a szó, olyan lelkiből szeretne a fiáról beszélni, mégis azt mondja: -Voltam a baróti vásáron. Elhajtám a két ökrömöt... A pap nem szól, a székely mondja magától tovább: -Gyenge vásár volt. Nincs ára a marának... Nem illik ajtóstól rontani a házba, azért kerülgeti így (Novella)

Szerkesztő B
Nyírő József - Erdély

A falu határában halott embert találtak. Ott feküdt a régi ösvény mellett a Gyerkó nagy cserefája alatt, a fűben. Idegen, ki tudja, hova való tekergő, vándorféle lehetett. Írás nem volt nála, a nevét nem lehetett megállapítani, a gúnyája nem mondott semmit, csak annyit, hogy szegény ember lehetett, ki mezítláb rótta az országutat. Gyerkó maga találta meg, mikor hajnalosan nekifogott, hogy a füvet lekaszálja a tagon. - Hé, atyafi! - kiáltott rá. - Ki az Isten engedte meg, hogy összegyúrja a füvet? ... (Novella)

Szerkesztő B
Nyírő József: Havasok könyve / Vihar

Hirtelen elszédül minden és mozdulatlanná lesz. A havas készül a viharra. A hegyek megdermednek, gerincük feldudorodik, a szakadékok szemlátomást tágulnak. A fák megvetik lábukat, ágaik görcsösen egymásba fonódnak. A füvek még jobban a földbe kapaszkodnak. A kemény cserfák odaszólnak egymásnak: - ,,Az Isten legyen velünk!" A vadméhek, bogarak fejvesztetten menekülnek. A meg... bolydult hangyák mentik, ami menthető. Az egerek ki- és befutnak likaikon és egymást szidják. (Novella)

Szerkesztő B
Hazafias Nyírő-idézetek

Nem, nem, itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem, minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, fehéren villámló nyirjeseket, az elveszett csodás (Egyéb)

Barcsa Dániel
Székelyföldi szerelem - XI. fejezet/1 - A bajhozó Lebeé név

Úgy tartották Erdély-szerte, hogy a Lebeék maguknak keresik a bajt. Ez azonban nem egészen volt így: valójában a baj vizslatott utánuk nemzedékről-nemzedékre fáradhatatlan, s túlságosan gyakran utol is érte őket. Ott volt például Lebeé György esete. Nem Lebeé György akart mindenáron kitűnni, hogy a királyi pár és kísérete elé szökkenve, magamagát mutogatva eljárja a nevezetes székely szablyatáncot. A primor előkelőségek a rabonbánnal az élen erőltették szóval, füttyel, kiáltással a zsombori ifjút, hogy (Novella)

Szerkesztő A
Eötvös Lóránd Emléknap

Hazánk egyik legnagyobb természettudósát tisztelhetjük Eötvös Lorándban, aki a fizika tudományát maradandó és örökbecsű alkotásokkal gazdagította, és aki az ország határán, az egész művelt világ előtt elismerést, hírt és dicsőséget szerzett a magyarságnak. Tudós volt a szónak a valódi értelmében, egy csendben és szerényen munkálkodó igazi tudós, aki a saját örömére végezte kutatói munkáját. Az elismeréseket sohasem kereste, a legnagyobb elismerést mindenkor saját magában és kutatásainak eredményeiben találta meg. (Hírek)

Jókai Anna
Kezdet vagy folytatás

Megint Szilveszter van. Ismét vége egy nehéz évnek. De volt-e nekünk könnyű évünk? A háború vége felé tobzódó, „úgyis mindegy” haláltánc, a „Csak egy nap a világ” divatos dallamára. 1944–45 szilveszterén ágyúdörgés, rom rom hátán, életveszély. Utána tápászkodás, éhség s hamar szárnyukat vesztett remények. Kedvetlen, sótlan szilveszterek. 1956–57 fordulóján dermedt némaság, félelem. Azután a hatvanas-hetvenes évek áleufóriája, a kollektív nemzeti memóriazavar, tudatszűkülés... (Egyéb)

Turcsány Péter
Pilisi vissza-visszatérés

Laszlovszky József régészprofesszornak és családomnak - A hely, a föld, a lépés/ideköt mind e földhöz, //lelken a fájó tépés,/ütés a megyötörtön,//a fölégetett romok,/szénporba fulladt homok,//az elhajított kereszt,/testen a nyílt sebek,//pilisi tavak, huták/üvegcsillám nyomai,//igazságot, mi múltunk,/neked kell ránk osztani, //erőt a letiportnak,//vissza nem tért lakóknak,//tájhonos népeinknek,//vért izzadt sodronyingnek; //a hely, a (Vers)

Szerkesztő A
Füst Milán Emléknap

Füst Milán a Nyugat első nemzedékének nagy művésze, költő és író, nemcsak versek, hanem regények és drámák szerzője is. Aprólékos gonddal alkotó ember volt, viszonylag kevés verset írt (száznál kevesebbet). Ő a magyar szabad vers megteremtője, aki szakít a rímmel és a szokásos ritmikákkal, mégis megőrzi a ritmust, a szöveg zeneiségét. Költői világának (nyelvének, formáinak, képeinek) forrása a Biblia, az antik tragédiák, Shakespeare és Berzsenyi Dániel. Általában jellemző lírájára a Berzsenyi-féle ódai (Hírek)

Jókai Anna
"Mi ez az álom?”

Kosztolányi Dezsőről Az emberek beszélnek: Mint őrültek, tébolydák udvarába, látják az illót, ami semmivé lett, Csak én vigyázok réveteg szemekkel, amíg e tarka zsibvásárt csodálom, mi ez az álom? Kosztolányinak álomtudata volt; amikor írt, legalábbis. Ahogy az álom tükrözi a létet: a megjelenítő szimbólumokban, az irracionális rettegésben, az üröm nélküli gyönyörűségben; de mindig csak a részleteket, mindig szakadozottan! Az éles képek között sötétség. Az élmény töredezett. Az... (Egyéb)

Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap